Véget ért az olimpiai bajnok amerikai kosaras kálváriája Oroszországban. A drogbirtoklás miatt februárban letartóztatott, majd augusztusban elítélt Brittney Griner fellebbezését októberben elutasította az orosz törvényszék, és kilenc év börtönre ítélték, majd a Moszkva melletti börtönből egy büntetőtelepre szállították. Közben egyre intenzívebb tárgyalások folytak arról, hogy kicserélik az Egyesült Államokban börtönbüntetését töltő fegyverkereskedőre, Viktor Butra. A csere most az Egyesült Arab Emírségek uralkodójának és a szaúdi koronehercegnek a közvetítésével Abu-Dhabiban megvalósult, ezt Moszkva és Washington is a saját sikereként könyveli el, ám nem mindenki elégedett.

Viktor But és Brittney Griner is hazaérkezett, miután egy fogolycsere keretében az amerikai kosérlabdázót az ismert fegyverkereskedőt is szabadon bocsájtották. Az Egyesült Államok még hónapokkal ezelőtt kezdeményezte. Brittney Griner, és egy szintén Oroszországban raboskodó, korábban katonaként szolgáló amerikai állampolgár, Paul Whelan elengedését, azonban az orosz fél akkor nem volt hajlandó erről tárgyalni . A CNN-nek nyilatkozva Joe Biden még Vlagyimir Putyinnal is hajlandónak mutatkozott találkozni Griner érdekében. Az amerikai elnök azt mondta, hajlandó lenne találkozni orosz kollégájával a G20-találkozón, ha Putyin a WNBA-sztárról akarna tárgyalni. Korábban Anthony Blinken külügyminiszter is felhívta Szergej Lavrovot, és állítólag felajánlotta, hogy a „halál kufárának” nevezett, amerikai börtönben a büntetését töltő hírhedt fegyverkereskedőt, Viktor Butot is odaadnák az olimpiai bajnok kosarasért. Aztán néhány hete már komolyabbra fordult a dolog, hiszen a CIA igazgató, William Buns és az orosz külső felderítést irányító Szergej Nariskin isztambuli találkozóján már érdemben tárgyaltak a cseréről.

„Közben a 32 éves sportolót elszállították egy büntetőtelepre, ráadásul az amerikai félidős választások kampánya is véget ért, így romlottak az alku esélyei. Az egyre népszerűtlenebb Bidennek azonban továbbra is jól jött volna, hogy Grinert hazavigye Amerikába. Tudták ezt Moszkvában is, és logikusnak tűnt, hogy a kosaras elengedését egy geopolitikai értelemben vett igazán nagy játszma részévé tegyék. Hogy Griner elengedése végül tényleg a közeledés nyitánya-e, azt majd a jövő eldönti”

Tény, hogy Griner személye a jelenlegi helyzetben annak ellenére felértékelődött, hogy a kosárlabdázó korábban nem egyszer bírálta Amerikát. Brittney Grinert a háború kitörése előtt tartóztatták le, és a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben az ügye azóta is a legkülönbözőbb találgatásokra adott lehetőséget. Voltak, akik szerint nincs itt semmi látnivaló, a sportoló bűnös, míg mások úgy látták, csupán rossz időben hibázott, és valójában az orosz-amerikai kapcsolatok megromlása miatt kreáltak e bocsánatos bűnből kirakatpert. No, meg a kétszeres olimpiai bajnok Griner mégis csak az egyik legsikeresebb amerikai női kosárlabdázó. De ha ez nem lett volna elég a címlapokra kerüléshez, akkor elő lehetett hozni, hogy a kosaras sokszor keményen bírálta a hazáját, ez attitűdje közrejátszhatott az Oroszországba igazolásakor is. S hát Griner leszbikus, és az LMBTQ valamint a BLM kérdésében beszólogatott Amerikának, ezért sokan nem is nagyon szeretik otthon. Aztán paradox módon ennek ellenére Oroszországban kerül börtönbe, az Egyesült Államok kormánya pedig minden követ megmozgatott az érdekében.

„Grinert Oroszországban 0,7 gramm kannabiszolaj birtoklásáért kilenc éves börtönbüntetésre ítélték. A kannabisz az Egyesült Államokban sem legális, Oroszországban meg 0,6 grammnál kevesebb birtoklása mindössze 15 napos börtönnel vagy pénzbírsággal büntethető. A február 17-én a moszkvai Seremetyjevo repülőtéren letartóztatott Grinernél ennél egytized grammal többet találtak, és differencia, no meg a jelenlegi orosz-amerikai viszony 15 nap híján kilenc év különbséget jelent”

Griner kétszeres olimpiai és világbajnok, nyolcszoros WNBA All-Star, és mindent tud a pályán. Oroszországba úgy került, hogy annyi játékos társához hasonlóan a szezonok között külföldön játszik. Így megfordult Kínában is, 2014 óta pedig két amerikai szezon között az UMMC Jekatyerinburgot erősíti. Februárban tartóztatták le a moszkvai repülőtéren, ugyanis elektromos cigarettához való cannabis olajat találtak nála. Elismerte, hogy Oroszországban tiltott szer volt nála, ám azzal védekezett, hogy figyelmetlenül pakolt. Letartóztatása után megmozgatott minden követ, még Joe Bidennek is írt, de ez sem segített rajta.

„A történet másik lehetséges főszereplője a szovjet és orosz titkosszolgálatokkal egykor szoros kapcsolatot ápoló, hat nyelven beszélő fegyverkereskedő, akit még 2008-ban kapcsoltak le Thaiföldön a helyi hatóságok és amerikai ügynökök közös akciója során”

Hiába kérte Oroszország a kiadatását, Bangkok az Egyesült Államok kérését teljesítette, ahol 2013-ban 25 év börtönre ítélték. Viktor But a „halál kufárjaként” lett ismert a médiában, miután majd másfél évtizeden át az afgánoktól a különböző afrikai konfliktusok szereplőiig szállított fegyvert mindenkinek, aki fizetett. Csupán 1997 júliusától 1998 szeptemberéig a becslések szerint 14 millió dollár értékű fegyvert csempészett be Afrikába, majd az ezredfordulón helikoptereket, légvédelmi fegyvereket és páncélos járműveket kézbesített Libériának. A kiragadott példákból is sejthetjük, hogy ez a tevékenység dúsgazdaggá tette Butot. Kalandos élete a filmvilágot is megihlette. Az ő élete inspirálta a 2005-ben bemutatott Fegyvernepper című hollywoodi filmet, amelyben a könyörtelen fegyverkereskedőt, Jurij Orlovot Nicolas Cage alakítja.

„A kalandos életet maga mögött tudó Griner és But útjai most a politika közreműködésével keresztezték egymást”

Az Egyesült Államok két bebörtönzött amerikai, Brittney Griner kiadatásáért cserébe akarta átadni Oroszországnak Viktor Butot. Az ügyletbe egyik oldalról belevonták a kémkedéssel még 2018-ban Oroszországban megvádolt, majd 2020-ban 16 évre elítélt volt amerikai tengerészgyalogost, Paul Whelant, míg az oroszok – látva az amerikai elkötelezettséget – But mellett kérték a tavaly Németországban elítélt Vagyim Kraszikov kiadását is. Az FSZB volt ezredese életfogytiglani börtönbüntetést kapott gyilkosságért, miután 2019-ben egy berlini parkban agyonlőtt egy volt csecsen katonát, Zelimhan Hangosvilit.

„Amerikában kezdettől kezdettől kifogásolták többen is, hogy miért merül fel egyáltalán egy ilyen egyenlőtlen csere lehetősége. Mint most is érvelnek, gyalogot bástyára nem cserélünk! Sokan azt is furcsállották, hogy az amerikai fél az ilyenkor szokásos eljárással ellentétben nyilvánossá tette, hogy tárgyal a fogolycseréről”

Ennek kapcsán két tézis a legelterjedtebb. Az első szerint Washington olyan közhangulatot igyekszik az ügy megszellőztetésével teremteni, amely lehetővé teszi számára a szankciók további szigorítását. Az ugyanis az amerikai társadalomban jobban ül, hogy a „rasszista, homofób orosz bíróság elítélt egy leszbikus afroamerikait”, mint a „meg kell védeni az ukránokat” szlogen. Ezért egyesek egyenesen az LMBTQ lobbi sikereként értékelik Griner kiadatását. Ennél azonban nagyobb valószínűsége volt annak, hogy a demokraták egy sikertörténettel hangoltak volna a félidős választásokra. S hogy kit adnak cserébe? Nem számít, hiszen az üzenet az, hogy egy amerikai állampolgár élete bármit megér. De egyáltalán nem lehetett kizárni azt a lehetőséget sem, hogy Griner hazatérése egykor majd az orosz-amerikai közeledés, és egy ukrajnai tűzszünetet érintő tárgyalás része lesz. Erről nincs szó, ám az nem kizárt, hogy a csere mégis csak valamiféle közeledés nyitánya lesz még akkor is, ha a Kreml szóvivője szerint berről szó sincs.

Egyébként ezt megelőzően még áprilisban is lezajlott egy fogolycsere, amikor a hatóság elleni erőszakért kilenc évi büntetőtelepen letöltendő szabadságvesztésre ítélt tengerészgyalogos veterán Trevor Reedet adták az Egyesült Államokban 20 évi börtönbüntetését töltő pilótért, Konsztantyin Jarosenkóért.