//Örökre eltávozott a pannóniai tengerész
Gyorgye Balasevics #moszkvater

Örökre eltávozott a pannóniai tengerész

MEGOSZTÁS

Gyorgye Balasevics volt talán a valaha élt legnépszerűbb, hamisítatlan vajdasági előadóművész, akinek a dalai hűen tükrözték a tartomány kulturális és etnikai sokszínűségét.

Gyorgye Balasevics #moszkvater
Gyorgye Balasevics
Forrás:balasevic.com

Belehalt a koronavírus-fertőzés szövődményeibe Gyorgye Balasevics, a volt Jugoszlávia egyik leghíresebb és legnépszerűbb szerb énekese, akinek dalaiban főképp a szerelem és a vidámság jelent meg, a kilencvenes évek délszláv háborúinak idején pedig nagy hangsúlyt kapott a háborúellenesség is.

„Halálával így nemcsak a szerb kultúra veszítette el egyik legtehetségesebb zenészét, hanem az egész délszláv térség szegényebb lett egy művésszel, akit már életében legendaként tartottak számon. De hogyan vált ekkora csillaggá a vajdasági rockzenész?”

Gyorgye Balasevics 1953-ban látta meg a napvilágot Újvidéken. Édesapja, Jovan Balasevics, a legendás Jovó bácsi – ahogy Budapesten emlegették – 1974 és 1981 között a Jugoszláv Idegenforgalmi Szövetség első magyarországi képviselője volt. Az ifjabbik Balasevics viszont már az általános iskolában elkezdett dalokat írni, miközben arról álmodozott, hogy egy napon híres focista lesz. Később a gimnáziumot harmadikos korábban otthagyta, mert nem különösebben szerette a matematikát, a fizikát és a kémiát – ám később mégis csak le sikerült érettségiznie, majd felvették az Újvidéki Egyetem földrajz szakára, ahol viszont sosem diplomázott le. Őt ugyanis sokkal jobban érdekelte a zene, ezért 1977-ben csatlakozott a Žetva (Aratás) nevű együtteshez.

„Balasevics választása kitűnőnek bizonyult. Ugyanebben az évben a banda óriási sikert aratott az „U razdeljak te ljubim” (A hajadat csókolom) című dalával, ami kislemezen 180 ezer példányban kelt el Jugoszláviában”

Mégis, az ifjú zenész a következő évben elhagyta a bandát, mert úgy döntött, hogy Verica Todoroviccsal megalapítja a Rani Mraz nevű formációt, ami magyarul annyit tesz, „korai fagy”. A sikerszéria folytatódott. Az abbáziai fesztiválon hatalmas siker lett a Prva ljubav (Első szerelem) című daluk, amit aztán több sláger is követett. Ekkor csatlakozott a kettőshöz a Suncokret (Napraforgó) együttes két zenésze, Biljana Krsztics és Bora Gyorgyevics.

Ez a négyes készítette el az együttes talán legnépszerűbb dalát, a Računajte na nas-t (Számíthattok ránk), amit nem csak a fiatalok, hanem a kommunista hatalom is imádott. A dal arról szól, hogy az ötvenes években születettek sem fogják elfelejteni a második világháborús ütközeteket, és minden áron azon lesznek, hogy megőrizzék a békét. A szám így egyfajta békehimnusz is lett a titói Jugoszláviában, amit éjjel-nappal játszottak a rádiók.

„Ám siker ide vagy oda, az együttesben törés következett be, ezért Todorovics és Gyorgyevics elhagyták a csapatot és megalapították a később ugyancsak rendkívüli népszerűségnek örvendő Riblja čorba (Halászlé) nevű együttest”

Balasevicsék csillaga azonban továbbra is fényesen ragyogott az égen, a zenész 1979-ben kapta meg első díját a „Panonski mornar” (A pannóniai tengerész) című daláért. Ebben az énekes arról beszél, hogy ha Vajdaság részeit, Bácskát, Bánátot és a Szerémséget nézi, összetörik a lelke, ugyanis itt valaha tenger volt, ami kiszáradt. Ő viszont tengerésznek született, akárcsak Magellán, így hiába próbálják azzal vigasztalni, hogy itt van neki a Duna, ő mégis a reményeinek él, hogy találkozhat még egyszer a tengerével.

A férfi a következő évben vonult be katonának, előbb Zágrábban, majd Pozsarevácon szolgált, ahol a Katonák című tévéfilm-sorozatot forgatta. Ennek az évnek a végén jött aztán ki a Rani Mraz utolsó albuma, amelynek leghíresebb dala, a Život je more (Az élet egy tenger) azóta klasszikussá vált.

„Balasevics innentől szólókarrierbe kezdett, ami egy percre sem okozott nehézséget a zenésznek”

A Pub című albumot ugyancsak hatalmas példányszámban vásárolták Jugoszláviában, ami után egyáltalán nem volt meglepő, hogy a belgrádi Száva Központ teljesen megtelt a rajongóival, amikor itt adott koncertet a zenész. A nyolcvanas években aztán Balasevics még népszerűbb lett, amit csak egyetlen pillanatra tört meg a Panta rei nevű albumának rendkívül negatív kritikai fogadtatása, amelyben valószínűleg szerepet játszott az is, hogy Balasevicsnek ebben az időszakban magánéleti problémái voltak. Ám ez sem kisebbíti a „Jednom” (Egyszer) című dalának értékét, ami Balasevics talán legszebb balladája.

„Jugoszlávia szétesése, majd az ennek nyomán kibontakozó délszláv háborúk aztán egészen új szerepbe helyezték a zenészt. Balasevics a kilencvenes évek kezdetétől könyörtelenül szembe helyezkedett a háborús uszítással, ami ebben az időben az egész térséget megfertőzte”

A zenész nem tett eleget a katonai behívó parancsnak sem, ehelyett egy olyan albumot (Jedan od onih života – Egy, az életük közül) készített, amelyeket a háborús tragédiák ihlettek. Balasevics telt házas koncertjei valóságos politikai hitvallássá váltak ekkor, amellyel az emberek rendre megüzenték a hatalomnak, hogy elegük van már a háborúból. A művész így egyre kellemetlenebb lett Milosevicsék számára, így nem csoda, hogy többször is hazafiatlansággal vádolták.

„A háborúk után Balasevics még egyszer megemlékezett erről a korszakról a Devedesete (Kilencvenes évek) című albumával, amely egy egészen különleges dalt is tartalmaz, amelynek címe: Živeti slobodno (Szabadon élni). Ez a szám lett a 2000. október 5-i szerbiai fordulat egyik himnusza, amikor is a feldühödött szerb polgárok elzavarták Milosevicset”

Az eseményekből persze Balasevics is kivette a részét, ám politikai szerepet semmiképpen nem kívánt vállalni a hatalomváltás után. Ehelyett ő tovább folytatta zenész karrierjét, koncertjei továbbra is rengeteg embert vonzottak.

Így aztán mindenkit sokként ért a hír, hogy a 67 éves énekest néhány napja kórházba szállították, tüdőgyulladással, ahol a szervezete már nem bírt a koronavírus-fertőzéssel. Szülővárosában, Újvidéken péntek este félárbocra engedték a zászlókat és több százan gyűltek össze az énekes háza előtt, ahol a rajongók virágokat helyeztek el és gyertyákat gyújtottak. A városvezetés úgy döntött, gyásznappá nyilvánítja a művész temetésének napját.

MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.