//Óriási reményekkel indult a Balkáni Áramlat
„a gázvezeték a jövőben Magyarországon keresztül az Európai Unió  országaiba is eljuttathatja majd a földgázt, amire Európának nagy szüksége lesz” #moszkvater

Óriási reményekkel indult a Balkáni Áramlat

MEGOSZTÁS

Megkezdte működését a Török Áramlat bolgár és szerb szakasza is, ami az elképzelések szerint több évtizedre megoldja a térség energiaellátását. Ám a gigantikus projekt még számos meglepetést tartogathat.

„a gázvezeték a jövőben Magyarországon keresztül az Európai Unió  országaiba is eljuttathatja majd a földgázt, amire Európának nagy szüksége lesz” #moszkvater
„a gázvezeték a jövőben Magyarországon keresztül az Európai Unió  országaiba is eljuttathatja majd a földgázt, amire Európának nagy szüksége lesz”
Fotó:EUROPRESS/Serbian Presidency/Handout/Anadolu Agency

„Szerbiának az orosz barátaink és partnereink segítségével sikerült biztosítania az ország gázellátását, de innen megy tovább a gáz Magyarország felé, Bosznia-Hercegovina irányába, és meglátjuk majd a jövőben, hogy merrefelé még”. Ezekkel a szavakkal nyitotta meg az év első napján a vajdasági Zsablya közelében, Boldogasszonyfalván a Balkáni Áramlat nevű új gázvezetéket Alekszandar Vucsics szerb elnök, aki nem titkolta reményeit, hogy a projekt a szerb ipar fejlődése szempontjából óriási jelentőséggel bír majd. Hasonló optimizmusnak adott hangot az ünnepélyes rendezvényen Alekszandr Bocan-Harcsenko, Oroszország szerbiai nagykövete, aki szerint a gázvezetékkel megvalósult Szerbia energetikai stabilitása, sőt az országon belüli hálózatot tovább is fogják bővíteni. Dusan Bajatovics, a Srbijagas (Szerbiai Gázművek) igazgatója még ennél is tovább ment, hiszen szerinte

„a gázvezeték a jövőben Magyarországon keresztül az Európai Unió  országaiba is eljuttathatja majd a földgázt, amire Európának nagy szüksége lesz”

De mi is az a Balkáni Áramlat, ami hamarosan meghatározhatja az egész kontinens gázellátását? Mint ismert, a korábban tervezett Déli Áramlat gázvezeték építését az erős Európai Uniós ellenállás miatt 2014 decemberében mondta le Oroszország. Helyette aztán rögtön felmerült egy másik vezeték megépítésének a terve. Ekkor jött képbe a Török Áramlat terve, vagyis egy olyan csővezeték megépítése a Fekete-tengeren, amelyen Oroszország szállítana földgázt Törökországba, és onnan más európai országokba, köztük Magyarországra.

„Habár a munkát 2015 júniusában szándékoztak megkezdeni, politikai okokból a gázvezeték megépítésére vonatkozó kormányközi megállapodást a következő év októberében írták alá, majd 2017 februárjában megkezdődött az építkezés”

Az orosz és török szakasz kiépítése innentől rendkívül gyorsan haladt, 2018 novemberére így már el is érkezett a csővezeték Törökország európai partjához (ezt a tenger alatti szakaszt 2019 októberében kezdték feltölteni). Nem haladt viszont ilyen jól a vezeték következő ága. Míg Szerbia gyorsan hozzákezdett a vezetékek kiépítéséhez, addig Bulgáriában számos körülmény nehezítette a munkálatokat.

„Nem véletlen így, hogy mikor a szerb szakasz 2019 végén elérte a magyar határt, Bulgáriában éppen hogy csak megkezdték az építkezéseket”

Ezért az oroszok több ízben is bírálták a bolgárokat. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint ráadásul Bulgária szándékosan akadályozta saját területén a Török Áramlat gázvezeték Európa felé tartó folytatásának megépítését. Végül azonban mégis csak sikerült felgyorsítani a munkálatokat, és ennek eredményeként a múlt év decemberének közepére az arab és olasz vállalatok együttműködéséből létre jött Arkad nevű konzorcium végre befejezte a Balkáni Áramlat bolgár szakaszát.

Ám éppen az építkezés nehézségei miatt sokan már korábban felvetették, hogy korántsem biztos, hogy a Balkáni Áramlaton keresztüli gázellátás zavartalan lesz az eljövendő időszakban. Sokáig például úgy volt, hogy a gázvezeték érinteni fogja Görögországot is, később viszont mégis lekerült ez a napirendről.

„De ennél is nagyobb problémát jelentett a projekt előre haladásában, hogy a törökök 2015 novemberében Szíria és Törökország határán lelőtték az Orosz Légierő Szu–24-es repülőgépét”

A súlyos incidens után – a koreai háború óta ez volt az első olyan orosz vagy szovjet harci repülőgép, melyet egy NATO-tag lőtt le – Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök széles körű gazdasági szankciókat hirdetett Törökország ellen, melynek részei voltak a közösen végrehajtandó projektek is, köztük a Török Áramlat megépítésének elnapolása is. Miután az orosz válaszlépések miatt a török gazdaság óriási vérveszteségeket szenvedett, Ankara mégis bocsánatot kért, ezután kezdődhetett csak meg a projekt folytatása.

„Emiatt a mai napig sokan vannak, akik felvetik, hogy a Török Áramlaton keresztüli gázellátást igen nagy mértékben befolyásolja a török-orosz viszony. Ez pedig az elmúlt időszakban is inkább folyamatosan hullámzott – elég csak a török részvételre gondolni az azeri-örmény konfliktusban”

Mások viszont inkább Bulgáriában látják a leggyengébb láncszemet. Emlékezhetünk arra, amikor 2014-ben John McCain amerikai szenátor (2008-as amerikai elnökválasztás republikánus elnökjelöltje) kísérőivel ellátogatott Szófiába, néhány órával a tárgyalás után a bolgárok bejelentették, hogy szüneteltetik a Déli Áramlat építését. És bár Plamen Oresarszki kormánya már a múlté, az is tudvalévő, hogy Bulgária évek óta Moszkva és Washington között egyensúlyoz. Miután Bojko Boriszov bolgár kormányfő 2019 novemberében megállapodott Bulgária és az Egyesült Államok közti stratégiai párbeszéd folytatásáról, múlt év elején a felek közös ütemtervet dolgoztak ki a 2020-2030 közötti időszakra vonatkozóan.

„Ez pedig nem csak a biztonságra és a védelemre, hanem az energetikára is vonatkozik, ami befolyásolhatja a bolgár hozzáállást is a jövőben”

Egyelőre azonban úgy látszik, hogy mind a törököknek, mind pedig a bolgároknak óriási érdekeik fűződnek hosszú távon is ahhoz, hogy a gázvezeték zavartalanul működjön. Ezt erősíti többek közt az is, hogy a Török Áramlat nem egyszerűen csak átmegy Bulgárián, hanem az ország saját gázelosztó hálózatot is épít Szerbia, Törökország, Görögország és Románia irányába, ami hatalmas bevételekhez juttatja a balkáni országot. Ez pedig további érv, hogy egyik fél se térjen el a korábbi megállapodásoktól.

MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.