//Orbán kerülte Porosenkót
Orbán Viktor és Petro Porosenko találkozója Budapesten 2016-ban #moszkvater

Orbán kerülte Porosenkót

A választásokon megbukott ukrán elnök volt külügyi tanácsadója szerint Porosenko folyamatosan kereste a kapcsolatot a magyar miniszterelnökkel

Orbán Viktor és Petro Porosenko találkozója Budapesten 2016-ban #moszkvater
Orbán Viktor és Petro Porosenko találkozója Budapesten 2016-ban
Fotó:kormany.hu/Botár Gergely

Petro Porosenko nem volt a magyarok barátja. A választásokon csúfosan megbukott ukrán elnök cinikusan a galíciai agresszív nacionalizmust emelte állami szintre, és ennek szellemében a nyelvkérdés lett politikájának egyik sarokköve. Az európainak finoman szólva sem mondható, a Velencei Bizottságtól az Európa Tanácsig nemzetközi intézmények sora által kifogásolt oktatási törvény után utolsó intézkedései egyikeként a még ennél is durvább nyelvtörvényt írta alá.

Ezek az alapvetően az orosz nyelv kiszorítását célzó, ám a kisebbségeket, így a kárpátaljai magyarságot is hátrányosan érintő intézkedések megrontották Budapest és Kijev viszonyát is. Külügyi szinten egyeztettek a felek, találkozott a két oktatási miniszter is, ám az álláspontok megmerevedtek. A magyar kormány jobb híján Ukrajna atlanti integrációjának blokkolásával próbált nyomást gyakorolni Kijevre. Egy-egy pillanatig úgy tűnt, hogy ennek lesz eredménye, és az Ukrajna NATO-hoz közelítését prioritásként kezelő Egyesült Államok közvetítésével kimozdul a helyzet a holtpontról, az ukrán kormány azonban nem engedett. Nem is engedhetett, mert előtte már kiengedte a palackból a nacionalizmus szellemét.

„Mindezek fényében érdekes, amit a Levij bereg nevű újságnak a magyar-ukrán kapcsolatokról Petro Porosenko külpolitikai tanácsadója mondott. Konsztantyin Jeliszejev arról beszélt, hogy Orbán Viktor látványosan kerülte a találkozást az ukrán elnökkel, pedig Porosenko megpróbálta vele felvenni a kapcsolatot”

Jeliszejev elmondta, hogy újraválasztása után azonnal üdvözölte Orbánt Porosenko, egyben azt ajánlva, hogy egyeztessenek a vitás kérdésekről. A tanácsadó szerint erre az ajánlatra a diplomáciai gyakorlatban furcsa válasz érkezett. A magyar fél, ahelyett, hogy felvette volna a kapcsolatot és egyeztették volna a beszélgetés időpontját, hivatalos feljegyzésben kérte megerősíteni a kérést. Kérte annak megindoklását is, hogy miért van szükség erre a beszélgetésre.  Az ukrán fél ezt teljesítette, ám mint Jeliszejev fogalmaz, Budapest hallgatott.

A külügyi tanácsadó feltárta azt is, hogy Porosenko ezután sem adta fel a találkozó lehetőségét. Az Európai Néppárt egyik rendezvényén annak ellenére találkozott a magyar kormányfővel, hogy Orbán megpróbálta ezt elkerülni. A magyar fél azonban elvetette Porosenkóéknak a kétoldalú találkozóra vonatkozó minden javaslatát. Jeliszejev szerint ekkor az ukrán elnök megadta Orbánnak a telefonszámát azzal, hogy az bármikor felhívhatja. „Viktor, ha ki kell tolni a törvény életbe lépését 2023-ig, megtesszük. Azt akarjátok, hogy az ne terjedjen ki a magániskolákra? Erre is készek vagyunk. Csak arra kérlek, ne blokkod az együttműködésünket a NATO-val” – fogalmazott állítólag Porosenko.

A magyar kormányfő állítólag erre azt válaszolta, hogy konzultálnia kell erről a minisztereivel, ám Jeliszejev szerint válasz erre a felvetésre sem érkezett. A volt külügyi tanácsadó felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar fél viselkedéséről folyamatosan tájékoztatták partnereiket, ezért azok állítólag tisztában voltak vele, hogy az igazság Ukrajna oldalán áll. A törvények szövege nem erről árulkodik, ám egyszer szívesen meghallgatnánk, hogy tényleg úgy történt-e minden, ahogy Porosenko tanácsadója elmondta, s ha igen, akkor miért nem akart Orbán tárgyalni az ukrán elnökkel. Bár, ez utóbbit az elmúlt év kijevi retorikáját hallva azért megértjük.  Nem kell véres kezű emberekkel beszélni. S reméljük, Volodimir Zelenszkijt már a magyar fél fogja ezzel a javaslattal megkeresni. Igaz, ezzel is meg kell várni, hogy az új elnök a száp szavakat tartani tudja-e, vagy csak egy báb a régi rendszer kezében. Reménykedjünk!

 

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.