Imponál az oroszoknak, ahogy Orbán Viktor kiosztja a Nyugatot, és a szuverenitás jegyében országa érdekeit helyezi előtérbe. A többség osztja a magyar miniszterelnök konzervatív nézeteit is, azt pedig érthető módon értékelik, hogy a jelenlegi kiélezett helyzetben sem viszonyul ellenségesen Oroszországhoz. Így aztán nem csoda, hogy az orosz sajtó sztárolja Orbán Viktort.

Szorosan figyelemmel követi az orosz sajtó Orbán Viktor kijelentéseit, és az ezek kapcsán a nyugati sajtóban megjelenő bírálatokat is. Nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a magyar kormányfő az orosz média egyik sztárja lett. Sokkal többet foglalkoznak vele, mint amennyi Magyarország súlyából következne.

„De ezen ne csodálkozzunk, hiszen Orbán Viktor kijelentéseiről a nyugati sajtó is folyamatosan beszámol. Csak míg az orosz médiumok pozitív kicsengéssel idézik a magyar miniszterelnököt, addig a nyugati sajtó ezzel éppen ellentétes előjellel”

Ebben persze nincs semmi meglepő, hiszen Orbán jó évtizede nemcsak rendszeresen találkozik Vlagyimir Putyinnal, de egyike azon kevés nyugati politikusnak, aki a háború kirobbanása után is pragmatikusan viszonyul nemcsak a kialakult helyzethez, de Oroszországhoz is. Ezt Moszkvában láthatóan értékelik. Sokaknak imponál az is, hogy Olyannyira, hogy Magyarországról nézve néha már idealisztikus képet festenek a magyar miniszterelnökről. Ez egyrészt Orbán pragmatizmusának, az ebből következően nem ellenséges hozzáállásából, másrészt az orosz és a magyar jobboldal gondolkodásában közös konzervativizmusból fakad. De abból is, hogy a magyar gazdaság helyzetét kevesen ismerik. Mint ahogy az is igaz, hogy Magyarországgal és annak miniszterelnökével kapcsolatban sokan csak a szépet akarják látni és bemutatni.

„Míg az oroszoknak kimondottan imponál Orbán konzervatív véleményvezér szerepe, addig a nyugati fősodor tart ettől és kimondottan ellenségesen viszonyul ehhez”

Külön bekezdést érdemel, ahogy az orosz sajtó érthető módon kiemelten kezeli Kárpátalja kérdését. Egyes orgánumok tévesen azt a látszatot keltik, mintha Magyarországon irredenta hangulat lenne, és a magyar kormány a régió annektálásában gondolkodna. Az ezzel kapcsolatban megkérdezett magyar elemzők, köztük e sorok írója hiába állítják ennek az ellenkezőjét, a kérdezők ezt nem egyszer egyszerűen figyelmen kívül hagyják.

Az orosz sajtót azonban elsősorban a magyar kormánynak az Európai Unióval, a NATO-val, a háborúval kapcsolatos álláspontja, valamint a kormányfő konzervatív világnézetéből fakadó jövőképe érdeklik. Ezeket az elemeket emelték ki a tusnádi, és legutóbb a dallasi beszédéből is.

„Orbán felgyújtotta az amerikai konzervatívak szívét. Kevesebb transzvesztitát és több Chuck Norrist!”

Ezeket emelte ki Orbán beszédéből például az Eadaily, megjegyezve, hogy a magyar kormányfő demokratákról tett éles kijelentéseit hatalmas ováció fogadta. A portál idézi Orbánnak a globalistákkal kapcsolatos mondatát is – „A globalisták mind mehetnek a pokolba, én Texasba jöttem!” –, mint ahogy azt is, hogy a magyar alkotmány rögzíti, a házasság férfi és nő között köttetik. Kiemelik Orbánnak a liberálisokról tett kijelentését is – nincs jelentősége annak, hogy ők mit mondanak –, és Donald Trump melletti kiállását. Természetesen a magyar kormányfőnek a háborúval kapcsolatos szavait – béke csak akkor lesz Ukrajnában, ha Oroszország és az Egyesült Államok leül tárgyalni – is idézi a portál.

„A többi médium is hasonlóan közelít Orbán dallasi beszédéhez. Idézik a kormányfőt, aki kikéri magának, hogy rasszista és antiszemita lenne, kiemelik az Amerikát érintő kritikáját – az Egyesült Államok kormánya ideológiai nyomást gyakorol Brüsszelre, és ez rossz –, valamint azt, hogy sötéten látja a Nyugat jövőjét. S persze azt, hogy Trumpot fontos szövetségesnek nevezte az ukrajnai békéért folytatott harcban”

Az ismert tévés újságíró és szenátor Alekszej Puskov pedig úgy látja, Orbán Viktor kilóg a nyugati politikusok sorából, aki nagyon jól látja, hogy Európa szembe megy a saját érdekeivel. „Sokan látják, hogy a magyar kormányfőnek igaza van – teszi hozzá Puskov –, mégsem tesznek semmit. A szenátor Orbánnak azon kijelentése kapcsán, miszerint „Brüsszel nekünk nem főnök”, utalt arra is, hogy Magyarország a kritikái ellenére is kénytelen megszavazni a szankciókat, mert az EU-n belül nincs szabadság.

„De a portál ismerteti a Foreign Policy azon írását is, amelyik Putyin <trójai falovának> nevezi a magyar kormányfőt”

Az amerikai külpolitikai magazin szerint az uniós vezetők értetlenül állnak a magyar miniszterelnök Oroszországgal kapcsolatos hozzáállása előtt. A szerző, Amanda Coakley szerint „Orbán Putyin trójai falova az Európai Unión belül, és az Európai Unió vezetői ismét azon töprengenek, hogy mi áll Budapest szinte megszállott Kreml-tiszteletének hátterében”. A portál kiemeli a cikkből, hogy Coakley szerint a magyar hatóságok nyíltan soha nem kritizálták Oroszországot az ukrajnai különleges hadművelet megkezdése után, és Magyarország nem támogatja az Oroszországgal szemben egyoldalúan bevezetett szankciókat sem. Az írás felidézi, hogy Orbán például a múlt héten a gázfogyasztás 15 százalékos csökkentése ellen emelt szót, a hadigazdaság felé tett lépésnek nevezve egy ilyen döntést, miközben 27 EU-tag egyetértett ezzel.

Jellemző az orosz közélet Orbánhoz viszonyulására az is, hogy a Putyint bíráló média nem igazán vesz tudomást a magyar kormányfőről, vagy amikor igen, akkor negatív színben tüntetik fel. A „Zsivoj Gvozdgy” YouTube adásán például egy olvasó azt kérte számon a műsorvezető Alekszej Venegyiktovon, hogy az újságíró miért csak olyan európai vezetőkkel beszélget a videó csatorna adásaiban, akik erősen bírálják Putyin rendszerét.

„Ezt megelőzően az orosz sajtóban Orbán Viktor tusványosi beszéde keltett komoly visszhangot. Az állami média egyetértően idézte a magyar miniszterelnök szavait, amelyek Ramzan Kadirov tetszését is elnyerték”

A közösségi média egyik megmondó emberévé avanzsált csecsen vezető Telegram csatornáján reagált, és a bejegyzéséhez a beszédnek azt a részét mellékelte, amelyben a kormányfő arról beszél, hogy az oroszok még a háború előtt megfogalmazták azon követelésüket, hogy Ukrajna soha ne lehessen a NATO tagja, s hogy ne telepítsenek oda olyan fegyvereket, amellyel el lehet érni Oroszországot. Ezért a háború egyik fő okának azt jelölte meg, hogy nyugaton erről nem voltak hajlandóak tárgyalni, s hozzátette, hogy ha ma az Egyesült Államokban Donald Trump, Németországban pedig Angela Merkel lenne hatalmon, akkor ez a háború ki sem tört volna. Kadirov a magyar kormányfő beszédét „innovatív és józan elemzésnek” nevezte, s hozzátette, teljesen egyetért Orbán Viktorral. Majd sajnálkozva közölte, hogy „nem valószínű, hogy ezt meghallják az európai fővárosokban”.