//Orbán a világ helyzetéről
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2024. február 17-én #moszkvater

Orbán a világ helyzetéről

MEGOSZTÁS

#moszkvatér és az Ultrahang közös projektjének legfrissebb adásában ezúttal Orbán Viktor 25. évértékelőjének a nemzetközi részét, a világ helyzetéről és a magyar külpolitikáról mondottakat elemeztük.

Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2024. február 17-én #moszkvater
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2024. február 17-én
Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor 25. alkalommal tartotta meg az így immár hagyományosnak számító évértékelőjét. A kormányfő bejelentette a svéd NATO-csatlakozás közeli ratifikálását. Svédországgal a vita tehát a lezáráshoz közeledik, és a parlament tavaszi ülésszakának kezdetén ratifikálhatják a svédek NATO-csatlakozását. De a miniszterelnök beszélt arról is, hogy Európának vissza kell foglalnia Brüsszelt. „Ismerd ki a fát, mielőtt nekitámaszkodsz”, emlékeztetett egy afrikai mondásra, majd megjegyezte, szerinte húszévnyi uniós lét után most az a kérdés, ennek a fának neki lehet-e támaszkodni. Orbán úgy látja, a brüsszeli bürokraták nem fogják kihúzni Európát a csávából, ezért „döglött lóra nem verünk patkót”, és jobboldali fordulatot vár. Figyelmeztette ugyanakkor az új európai jobboldalt arra, ne Európa alternatívája, hanem európai jobboldal legyen. A kormányfő kijelentette, nem akar beleszólni más ország belügyeibe, de azért nagyon szeretné, ha Trump visszatérne az elnöki székbe, és békét csinálna Európa keleti felén. Orbán szerint Brüsszelből egyre csak a baj zúdul be hozzánk, és az Európai Unió Ukrajna-stratégiája megbukott. Ukrajna uniós és amerikai támogatása kapcsán elmondta, hogy nem kérünk a közös hitel felvételből, hiszen nem jó a perselyt másokkal megosztani. Úgy látja, bár Magyarország kívül marad a háborún, ezzel azonban nincs ki a vízből. Mint tréfásan megjegyezte, „a brüsszeli válságkezelés klasszikus, Amerikának klassz, a többieknek kuss”. Orbán elmondta azt is, miként alakítaná Magyarország jövőjét úgy, hogy az itt élők jobban éljenek, az ország tekintélye pedig nagyobb legyen. E terv így néz ki:

  1. lépés: Az elsők között látjuk át a világ változását.
  2. lépés: Mi alkalmazkodunk a leggyorsabban a megváltozott helyzethez, ravaszak, szívósak leszünk.
  3. lépés: Kimaradunk a szankciós háborúból, és elutasítjuk a blokkosodást.
  4. lépés: Nyitunk és kereskedünk, újabb Nobel-díjasokat kitermelő oktatást csinálunk.
  5. lépés: A meglévő hazai cégeket megtámasztják, teljesen új iparágakba fektetnek.

Helyes-e Orbán helyzetértékelése? Miről szól valójában az öt pontos terv? elkerülhető-e a blokkosodás? Mit nyert Magyarország a svéd és az ukrán kártya kijátszásával? Mekkora Magyarország mozgástere? Miért lenne jó a magyar kormánynak Donald Trump győzelme? Miért gondoljuk, hogy Orbán nem szétverni akarja az Európai Uniót, hanem éppen ellenkezőleg, erőssé tenni?

Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgetett Stier Gáborral, a #Moszkvatér alapító főszerkesztőjével a #Moszkvatér és az Ultrahang közös projektjének legújabb adásában Király Tamás, az Ultrahang műsorvezetője.

#moszkvatér a www.moszkvater.com és az Ultrahang közös műsora minden héten háromszor, általában hétfőn, csütörtökön és szombaton elérhető az Ultrahang csatornáján. De olvasóink megtalálják ezeket a műsorokat a portálunkon, és követhetnek bennünket a Facebookon, a Telegramon, és a Twitteren is.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.