//Orbán a saját játékát játssza
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Hszi Csin-ping kínai elnök (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Pekingben 2024. július 8-án #moszkvater

Orbán a saját játékát játssza

MEGOSZTÁS

Orbán Viktor nem postás, nem mások üzeneteit „kézbesíti”, hanem a saját játékát játssza. Ez a soros elnökség zászlaja alatt indított, „békemissziónak” nevezett játszma mindenek előtt a presztízsről, a mozgástérről és az érdekekről szól. Magyarországnak pedig elemi érdeke, hogy minél hamarabb leálljon ez az egyre véresebb háború. Stier Gábor interjúja az azeri News.az portálnak, magyarul.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Hszi Csin-ping kínai elnök (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Pekingben 2024. július 8-án #moszkvater
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Hszi Csin-ping kínai elnök (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Pekingben 2024. július 8-án
Fotó:MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

– Miért utazott Orbán Viktor Pekingbe, és miről tárgyalt a kínai elnökkel?

– Kijev és Moszkva után logikus volt, hogy a 12 pontos béketervvel már előállt, a rendezés szempontjából kulcsfontosságú Kína fővárosába látogasson „békemissziója” során a magyar miniszterelnök. Mint ahogy az is egyértelmű, hogy ennek a misszónak a kiteljesedése, logikus befejezése a NATO washingtoni csúcstalálkozója, és ott a tárgyalás Erdogan török elnökkel, aki egyedül képes volt eddig leültetni egymással a harcoló feleket. Orbánnak ugyanis leginkább a NATO vezető politikusait kellene meggyőznie arról, hogy a háború zsákutca, nem vezet sehová, Oroszországot nem lehet legyőzni. Ennek az érvelésnek az alátámasztására elengedhetetlen volt megérteni az összes fontos szereplő álláspontját. Kína nem ment el a svájci békecsúcsra, pedig a Nyugat nagyon bízott benne, hogy Peking majd nyomást gyakorol Moszkvára. Hszi Csin-ping ugyanakkor fogadta Orbánt, ami mindennél jobban bizonyítja a magyar kormányfő iránti bizalmat. A pekingi út azért is fontos volt, mert a kínai álláspont nagyon közel áll a magyarhoz. Ahogy Orbán fogalmazott, a magyaroknak fontos, hogy Kína szorgalmazza a békét a világban. A kormányfő felidézte, hogy a magyarok két és fél éve egy háború árnyékában élnek. Orbán Viktor gratulált Hszi Csin-pingnek Kína szilárdságához és stabilitásához, amelyet ebben a viharos világpolitikában az egész világ számára jelent. De az ukrajnai rendezés mellett a két politikus nagy súlyt helyezett a gazdasági kérdésekre, megerősítve Hszi két hónappal ezelőtti budapesti látogatásán felvázolt projekteket. De soros elnökként igyekezett érzékeltetni azt is, nem ért egyet a Pekingre nehezedő brüsszeli nyomással, és oldaná a kínai-európai feszültséget, amelynek legutóbb az elektromos autókra kivetett vámok miatt vált növekedett meg. A gazdasági kérdések azért is voltak fontosak, mert Kína mindenek előtt ebben érdekelt, és az ukrajnai konfliktus mielőbbi rendezése is elsősorban ezért érdekli.

– Vitt-e valamilyen üzenetet Kijevbe, Moszkvába vagy Pekingbe Orbán?

– Úgy gondolom, hogy nem, és ezt a látogatásokkal kapcsolatos negatív nyugati reakciók is alátámasztják. Dmitrij Peszkov beszélt is arról, hogy Orbán nem hozott semmilyen üzenetet. Úgy gondolom, hogy a magyar kormányfő nem postásként utazza körbe a fél világot, hanem a saját játszmáját játssza, amellyel Magyarország valódi súlyát jóval meghaladóan emeli a saját és az ország presztízsét. Orbán Viktor az orosz-kínai tandem sikerére játszik, hiszen ezzel – legalábbi reményei szerint – sokat nyerhet, míg a Nyugat által elvárt magatartást követve aligha kerülne előnyösebb helyzetbe. Orbán az elmúlt években olyan sokat fektetett a jelenlegi külpolitikai irányvonalba. így a saját szemszögéből nagy lehetőség áll, szemben egy eddig legalábbis minimális büntetéssel. Az uniós szervek a moszkvai út után is csupán közösségi média posztokban és diplomáciai csatornákon kifejezett ejnye-bejnyére ragadtatták magukat, márpedig az ilyesmi nyilvánvalóan lepereg a magyar miniszterelnökről.

– Orbán előzetesen nem jelezte az európai Uniónak a pekingi látogatást. Miért?

– Ezeket a viziteket a diplomáciában szokatlan módon Orbán majdhogynem spontán, mindenek előtt a Putyinhoz és Hszi Csin-pinghez fűződő különleges kapcsolataira alapozva lényegében néhány nap alatt szervezte meg. Brüsszel előzetesen csak a tervezett kijevi útról tudott, a moszkvai út után azonban a magyar kormányfő levélben osztotta meg az Európai Tanács elnökével Charles Michellel és a tagországok vezetőivel a tapasztalatait. Ez is igazolja, hogy nem üzenetet vitt, hanem az álláspontokat, a kompomisszumok lehetséges határait szerette volna tisztázni. S hogy a moszkvai és a pekingi látogatást miért nem jelezte előre az Európai Uniónak? A tárgyalásokat követő bírálatok fényében ez nagyon is érthető.

MEGOSZTÁS