Nyugati offenzíva az energetikai fronton

Második ciklusának első szankcióit vezette be Oroszország ellen Donald Trump amerikai elnök. A szankciók a két legnagyobb orosz olajtársaságra, a Rosznyeftre és a Lukoilra vonatkoznak. Érinti az energetikai szektort az Európai Unió 19. szankciós csomagja is, amely 2027 januárjától teljesen kivezetné az európai piacról már az orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) is. Közben az Európai Tanács elfogadta azt a javaslatot, melynek értelmében az Európai Unió végleg lemond az orosz gázról, és 2028. január 1-jéig teljesen megszüntetné az orosz vezetékes és cseppfolyósított földgáz behozatalát.

„Ezt a trendet erősítik az Európai Unió döntései is. Az EU tagállamainak is elfogadták a 19. szankciós csomagot, amely először érinti az orosz cseppfolyósított földgázt (LNG), amit 2027 januárjától teljesen kivezetnének az EU-ból, rá egy évre pedig teljesen elszakadnának az orosz gáztól”
Fotó:Wikipédia

Az Egyesült Államok új szankciókat jelentett be, amelyek Oroszország két legnagyobb olajvállalatát – a Rosznyeftet és a Lukoilt – célozzák. Teszik mindezt annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak Moszkvára az Ukrajnával kötendő békemegállapodás érdekében.

„A két cég a Kreml teljes, napi 5,1 millió hordónyi olaj exportjának körülbelül a felét teszi ki. Maga a Lukoil a globális olajtermelés nagyjából 2 százalékát biztosítja”

Moszkva korábban külföldi gázpiacának a felét elvesztette, így az olajkészlet jelenti a katonai gépezet legnagyobb bevételi forrását. Kérdés persze, hogy az új intézkedések elegendők lehetnek-e ahhoz, hogy a megbízható partnerek is hátat fordítsanak Oroszországnak. Milyen komolyan fenyegetik másodlagos szankciókkal a két vállalat üzleti partnereit. Kína és India nem fejezi be az orosz olaj vásárlását, de nehéz tárgyalásokat folytathatnak az orosz féllel. A kínai és indiai állami cégek már vizsgálják az új helyzetet, és keresik a megoldást, de átmenetileg biztosan csökkenni fog a vásárlás. Kínai állami olaj óriások felfüggesztették a tengeri úton szállított orosz olaj vásárlását – így tettek az az indiai finomítók is -, de a Rosznyeft és a Lukoil az olajának nagy részét már közvetítőkön keresztül értékesíti. Mindez azonban nem jelenti, hogy ne keresnék a további kiskapukat.

„Közben Új-Delhi már üzent Washingtonnak. India nem hagyja magát a kereskedelmi tárgyalásokon sem határidőkkel, sem vám fenyegetésekkel megzsarolni”

Piyush Goyal kereskedelmi és ipari miniszter egy berlini konferencián világossá tette, hogy országa hosszú távú érdekei vezérlik, nem az amerikai nyomás. India nem hagyja magát az Egyesült Államok nyomása alatt kereskedelmi megállapodás aláírására kényszeríteni. Goyal kijelentette, hogy India nyitott a megbeszélésekre, de nem hajlandó határidőket elfogadni. Mint fogalmazott, tárgyalnak az Egyesült Államokkal, de nem kötnek üzleteket határidőre vagy úgy, hogy közben fegyvert szorítanak a fejükhöz. A nyilatkozat azért is érdekes, mert éppen akkor hangzott el, amikor India és az Egyesült Államok egy régóta függőben lévő kereskedelmi egyezmény újraélesztéséről tárgyal, amelynek célja a magas amerikai vámok csökkentése. A Washington által kivetett vámok jelenleg 50 százalékosak az indiai árukra, beleértve azt a további 25 százalékot, amely Új-Delhi folytatódó orosz olaj importjához kapcsolódik.

„India jelenleg napi körülbelül 1,8 millió hordó orosz kőolajat vásárol, ami az összes olaj importjának mintegy 34 százalékát teszi ki. Az ukrajnai háború előtt ez az arány még 1 százalék alatt volt. Az orosz olaj kedvező árazása miatt a dél-ázsiai ország mára Moszkva egyik legnagyobb vásárlójává vált, 2024-ben összesen 52,7 milliárd dollár értékben”

Kína naponta nagyjából 1,4 millió hordó orosz olajat importál tengeren, emellett körülbelül napi 900 ezer hordót csővezetéken keresztül, amely teljes egészében a PetroChinához kerül, amelyet több kereskedő szerint valószínűleg kevéssé érintenek a szankciók.

A legfrissebb vámadatok szerint Kína szeptemberben 8,29 millió tonna nyersolajat importált Oroszországból – 4,3 százalékkal többet, mint augusztusban –, ezzel Moszkva a legnagyobb beszállítóvá vált. A mennyiség Kína teljes importjának a 17,5 százalékát adta, vagyis az amerikai nyomás dacára az orosz energia továbbra is a kínai gazdaság gerincét képezi. A szankció bejelentése előtt a novemberi szállítású ESPO nyersolajra vonatkozó ajánlatok hordónként 1 dolláros prémiumra csökkentek az ICE Brenthez képest, szemben az október elején kötött korábbi, 1,70 dolláros prémiummal kötött kereskedésekkel.

„Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kínai gazdaság számára az olajimport nem pusztán kereskedelmi kérdés, hanem komplex külpolitikai stratégia, ezért a barát–ellenség logikájára épülő Trump-féle energiapolitika egyre kevésbé talál megértő fülekre”

Így Peking közben azért tovább bővíti a diverzifikációs lehetőségeinek a körét is. Szeptemberben az Indonéziából érkező olajszállítmányok mennyisége 73-szorosára nőtt az előző év azonos időszakához képest, míg a Brazíliából érkezők 156 százalékkal emelkedtek. Vagyis miközben továbbra is Moszkvára támaszkodik, új lehetőségeket épít ki Dél-Amerikában és Délkelet-Ázsiában, hogy minimalizálja a külső nyomás hatásait. A földgáz piacon is hasonló tendencia figyelhető meg. Kína szeptemberben 1,9 százalékos éves növekedést regisztrált az orosz LNG-importban, miközben a két ország közös vezetékhálózat-fejlesztése új szakaszába lépett.

Egyes szakértők úgy vélik, a másodlagos szankciók legfeljebb lassú méregként hathatnak, azonnal nem mérsékelhetik az orosz bevételeket. Ráadásul Kínának és Indiának sem politikai, sem pedig gazdasági szempontból nem érdeke elfordulni Moszkvától. Elemzők megjegyzik azt is, hogy bár az új szankciók súlyosbítják a két vállalat már így is nehéz helyzetét, találnak majd módot a probléma enyhítésére. Ugyanúgy teszik majd, ahogyan a korábbi korlátozásokkal foglalkoztak, és támaszkodhatnak a Szurgutnyeftyegaz és a Gazpromnyefty tapasztalataira is, amelyek januárban hasonló szankciók hatálya alá estek, de közvetítőkön és egy „árnyékflottán” keresztül átirányították az exportot.

„A potenciális veszteségek egy részét ellensúlyozhatják az emelkedő olajárak is, amelyek több mint 5 százalékkal – így hordónként 65 dollár körüli Brent ára – ugrottak meg a szankciós hírek hatására”

Persze, minél bonyolultabbá válnak az ilyen rendszerek, annál magasabbak a költségek az orosz olajtermelők számára, akik kevesebbet keresnek az Urals nyersolajra vonatkozó nagyjából 10 dolláros kedvezmény miatt a Brent referencia olajhoz képest. Oroszországnak egy hónapja van a felkészülésre és az alkalmazkodásra, mielőtt a szankciók teljes mértékben hatályba lépnek.

„Trump új szankciói fordulópontot hozhatnak az orosz olaj európai jelenlétében, és ha nem is azonnal, de közvetlenül érinthetik Magyarországot is”

Az Egyesült Államok a Lukoilt és a Rosznyeftet sújtó intézkedésekkel olyan cégeket céloz, amelyek még mindig jelentős szerepet töltenek be az uniós energiapiacon. A korlátozó intézkedések miatt a cég eladja nemzetközi eszközeit. Mint azt a Lukoil a honlapján közölte, megkezdődött a potenciális vásárlók ajánlatainak elbírálása. Az eszközök értékesítése az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának felszámolási engedélye alapján történik. Szükség esetén a Lukoil a felszámolási engedély meghosszabbítását kérheti majd, hogy biztosítsa külföldi eszközeinek zavartalan működését. Erre azonban nem lesz szükség, hiszen a Lukoil bejelentette, hogy külföldi érdekeltségeit a Gunvor  kereskedővállalat veszi át.

„A korábban orosz alapítású kereskedőcégként indult, ám ma már svájci központból működő Gunvor így kulcsszerephez juthat az orosz olaj globális áramlásának átrendezésében”

A Lukoil, Oroszország legnagyobb magán olajvállalata világszerte mintegy 5000 benzinkútból álló hálózattal rendelkezik, ebből több száz kutat üzemeltet az EU-ban – Belgiumban, Finnországban, a balti országokban és a Balkánon van rengeteg benzinkútja -, amelyeket a következő hetekben el kell adni, hatalmas finomítókat működtet Romániában és Bulgáriában – Nyeftohim Burgasz, a Balkán legnagyobb finomítója, valamint a Petrotel Romániában -, valamint 45 százalékos részesedéssel rendelkezik egy holland üzemanyag-feldolgozóban. A Lukoil legnagyobb külföldi eszköze egy iraki olajmező, amely a világ egyik legnagyobbja, és amelyben 75 százalékos részesedéssel rendelkezik.

A Lukoil továbbra is ellátja olajjal Magyarországot és Szlovákiát, amelyek nagymértékben függenek az orosz importtól. A Mol azonban leginkább közvetítőkön keresztül vásárol ezektől a cégektől, és Orbán és Trump személyes kapcsolata is segíthet még egy ideig, de a Mol alighanem kénytelen lesz felgyorsítani a leváláshoz szükséges fejlesztéseket.

 „Ezt a trendet erősítik az Európai Unió döntései is. Az EU tagállamainak is elfogadták a 19. szankciós csomagot, amely először érinti az orosz cseppfolyósított földgázt (LNG), amit 2027 januárjától teljesen kivezetnének az EU-ból, rá egy évre pedig teljesen elszakadnának az orosz gáztól”

A szankciós csomagot korábban Ausztria és Szlovákia blokkolta. Bécs szerette volna kiharcolni az osztrák Raiffeisen Bank kompenzálását, míg Pozsony az európai autóiparnak a magas energiaárak miatt nyújtandó uniós támogatást próbált kiharcolni.Az újabb csomag az orosz bank- és energiaszektort is érinti, például teljesen megtiltják, hogy az orosz Rosznyefttel és Gazpromnyefttel kereskedjenek a tagállamok és tagállami vállalkozások. Továbbá az uniós szankciók először érintik a kriptovalutákat is, mivel azt gyanítják, Oroszország kriptovalutákon keresztül próbálhatja megkerülni a szankciókat is. A szankciók ezentúl 45 kínai és indiai cégre is vonatkoznak, amelyeket azzal vádolnak, hogy segítségükkel kerülheti ki Oroszország a szankciókat, valamint kettős felhasználású eszközöket exportálhatnak az országba, azaz azt az orosz hadsereg is felhasználhatja. Az EU ezen kívül újabb 117 hajót azonosított, ami az orosz árnyékflotta része lehet, és amiket kitiltott az EU vizeiről.

„Az Európai Parlament plenáris ülése közben elfogadta a REPowerEU-ütemtervhez kapcsolódó álláspontját, amelynek célja az orosz kőolaj és földgáz fokozatos kivezetése az uniós piacról”

A mostani szavazás alapján a Parlament szigorúbb határidőket és feltételeket szorgalmaz, mint amilyeneket az Európai Bizottság eredetileg javasolt, és ezzel megerősítette, hogy az energiabiztonságot az orosz függőség megszüntetésén keresztül kívánja elérni. A jogszabály végleges formájáról az EP-nek a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal kell megegyeznie a rendes jogalkotási eljárás keretében. Az Európai Tanács saját tárgyalási mandátuma bizonyos rugalmasságot biztosítana a tengerpart nélküli országok számára a hosszú távú energia szerződések terén, tekintettel az ellátási útvonalak megváltozására. Ezt elsősorban Magyarország és Szlovákia érintené, de mindkét ország jelezte, hogy nem támogatja a Tanács álláspontját. Bár a két tagállam tiltakozása nem elég a javaslat megakadályozásához – arról ugyanis nem konszenzussal, hanem minősített többséggel döntenek –, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter peres eljárás lehetőségét vetette fel, mondván, a szabályozás valójában egy szankció, csak kereskedelempolitikai formába csomagolva.

„Az Európai Unió végleg lemond az orosz gázról, még akkor is, ha Oroszország és Ukrajna között béke lesz”

Erről Dan Jørgensen energiaügyi biztos arról beszélt, hangsúlyozva, hogy az uniós döntés történelmi jelentőségű, hiszen a tagállamok abban állapodtak meg, hogy 2026. január 1-jétől fokozatosan megszüntetik az orosz gázimportot, és 2028-ra teljes tilalom lép életbe. Mint mondta, az EU-nak a jövőben, „egy molekulányi orosz energiát sem szabad importálnia”, és ez nagyon fontos jelzés mind gazdasági, mind politikai szempontból. A döntés értelmében a meglévő szerződéseket még egy átmeneti időszakban engedélyezik. A rövid távú megállapodások 2026 közepéig, a hosszú távúak pedig 2028 elejéig maradhatnak érvényben. Bizonyos engedményeket kaptak azok az országok, amelyeknek nincs tengeri kijáratuk, például Magyarország és Szlovákia. A statisztikák szerint a korábbi több mint 40 százalékról mára mintegy 19 százalékra esett vissza az orosz gáz aránya az európai importban.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com