//Nyugat-Európa jobban bízik a vakcinában
A kormányok mindenütt komoly kampányt folytatnak az oltás mellett, és különböző mértékben, de szinte mindenütt szigorítják a járványügyi intézkedéseket #moszkvater

Nyugat-Európa jobban bízik a vakcinában

MEGOSZTÁS

Az oltás bizalmi kérdés. Nemcsak az oltóanyag gyors kifejlesztése, így az esetleges mellékhatások tartják vissza a koronavírus elleni vakcina beadatásától az embereket. Az oltási hajlandóságot befolyásolja az ideológiai szimpátia és a kormányokkal szembeni bizalom is. Nyugatról kelet felé csökken az oltás elfogadottsága, és a radikális jobboldal a leginkább elutasító. Magyarországon persze ebben a kérdésben is az Orbán Viktorhoz viszonyulás a döntő.

A kormányok mindenütt komoly kampányt folytatnak az oltás mellett, és különböző mértékben, de szinte mindenütt szigorítják a járványügyi intézkedéseket #moszkvater
A kormányok mindenütt komoly kampányt folytatnak az oltás mellett, és különböző mértékben, de szinte mindenütt szigorítják a járványügyi intézkedéseket
Fotó:EUROPRESS/Sajjad HUSSAIN/AFP

Első körben a Pfizer/BioNTech vakcináival elindult a tömeges oltás az Európai Unióban. A legnagyobb problémát most a dózisok alacsony száma mellett az okozza, hogy különösen az EU keleti felében magas azoknak az aránya, akik egyelőre semmiképpen nem oltatnák be magukat. Ez pedig veszélyeztetheti azt a tervet, hogy 2021 végére átoltsák az európai népességet.

„Az IPSOS felmérése alapján a britek 79, a németek és a svédek kétharmada, a spanyolok és az olaszok 64 százaléka, a franciáknak pedig mintegy fele oltatná be magát. Figyelemre méltó, hogy Ázsiában teljesen más a helyzet, Kínában például ez az arány 87 százalék”

A YouGov közvélemény-kutató társaság adatai szerint a németekben ugyan van aggodalom a lehetséges mellékhatások miatt (57 százalék), ám a lakosság 32 százaléka a lehető leggyorsabban beadatná magának az oltást, további 33 százalék pedig ugyancsak oltáspárti, de várna a szérum beadatásával, hogy kiderüljenek az esetleges mellékhatások.

„Ezzel szemben, ahogy haladunk Európában kelet felé, úgy nő a vakcinával kapcsolatos tartózkodás”

Bulgáriában például az emberek 45 százaléka nem kér a vakcinából, 40 százalékuk pedig azt tervezi, hogy még megvárja, míg kiderülnek az esetleges mellékhatások. A magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) december eleji felmérése szerint a megkérdezettek mindössze 14,9 százaléka válaszolta azt, hogy beadatná magának a vakcinát. Nemmel a válaszadók 35,6 százaléka felelt, míg a bizonytalanok aránya 28,3 százalék. A maradék 21,2 százalék felelte azt, hogy vagy nem tud, vagy nem akar válaszolni. Jelenleg mintegy 600 ezren regisztráltak az oltásra. De a Levada Központ felmérése szerint Oroszországban is a lakosság mintegy fele nem tervezi beoltatni magát, és egyelőre csupán 38 százalékuk kész erre már a közeljövőben, miközben 60 százalék tart attól, hogy megfertőződik.

„Lengyelországban sem jobb a helyzet”

A már említett IPSOS a megkérdezettek kevesebb. mint 40 százaléka oltatná be magát, és állítólag az egészségügyben dolgozóknak csak a fele jelentkezett kampány indításakor az oltásra a lengyel belügyminisztérium varsói kórházában. Az IBRiS felmérése szerint ennél valamivel jobb a helyzet, hiszen az ő méréseik alapján 47 százalék kész a vakcina beadatására. A megkérdezettek 44 százaléka egyértelműen elutasító, míg 9 százalékuk még nem döntött. Lényeges a különbség a nők (35 százalék) és a férfiak oltási hajlandóságában (59 százalék), és a korosztályok hozzáállásában is. Míg a 39 év alattiak mindössze 29, addig a 70 év felettiek 67 százaléka oltatna. Mint a Rzeczpospolita ismertetéséből kiderül, elfogadóbbak a vakcinával a televízióból és a nyomtatott sajtóból tájékozódók (64 százalék), hiszen a világháló hívei között ez az arány csak 46 százalék.

„A politikai szimpátiák is látványosan befolyásolják a hozzáállást az oltáshoz”

A leginkább támogatják az átoltást a baloldali pártok hívei (82 százalék), őket követik az inkább a liberálisba hajló Polgári Platform szavazói (64 százalék), míg a kormányzó Jog és Igazságosság táborának 56 százaléka adatná be az oltást. Az erősen jobboldali radikális Konföderáció támogatói körében azonban csak mindössze 5 százalék hajlandó az oltásra.

„Nemcsak a lengyel felmérések alapján rajzolódik ki az a kép, hogy a lakosság baloldali és a liberális része inkább oltatna, míg a jobboldal hívei visszafogottabbak vagy a radikálisok kimondottan ellenségesen viszonyulnak a vakcinához”

Ezt támasztják alá a német közvélemény-kutatások is. A legnagyobb arányban, 82 százalékban a Zöldek szavazói igényelik a védőoltást, míg a jobboldali populista Alternatíva Németországnak (AfD) szavazóbázisában a legalacsonyabb (51 százalék) az oltási hajlandóság. Igaz, itt a leginkább szkeptikus politikai erő híveinek fele azért oltatna.

„Magyarországon inkább az állammal és a kormányzattal szembeni bizalmatlanság a döntő, hiszen a legnagyobb az elutasítottság a Demokratikus Koalíció és a Jobbik híveinek körében”

A kormányok mindenütt komoly kampányt folytatnak az oltás mellett, és különböző mértékben, de szinte mindenütt szigorítják a járványügyi intézkedéseket.

Lengyelországban például országos karantén lesz három hétig. A koronavírus-járvány harmadik hullámát elkerülendő országos karantént léptetnek érvénybe december 28-tól január 17-ig. A járványban megfertőződöttek számának növekedése ugyan az utóbbi hetekben 10 ezer körülire lassult le, az erről a szintről esetleg elinduló harmadik hullámmal azonban nem biztos, hogy az egészségügyi rendszer meg tudna birkózni.

„Teljesen bezárnak az eddig a szolgálati utak céljából vendégeket fogadó szállodák, továbbá a patikák, az élelmiszer- és illatszerboltok kivételével újból bezárnak a bevásárlóközpontok üzletei”

Az említett időszakban az MTI híradása szerint nem működhetnek a sípályák sem. A „szervezett közlekedéssel” külföldről érkezők számára tíznapos karantén lesz kötelező. A lengyelek este 19 és hajnali 6 óra között szilveszterkor is csak a legszükségesebb esetekben – például gyógyszerbeszerzési vagy szolgálati okokból – hagyhatják el otthonaikat.

Lengyelországban jelenleg zárva tartanak a kulturális és sportintézmények, az éttermek, továbbá korlátozták a tömegközlekedésben, a boltokban, a templomokban tartózkodók számát. Az iskolák távoktatásra tértek át, és ötnél többen sehol nem gyűlhetnek össze.

„Az országos karantén befejeztével, január 17-én véget ér a kéthetes oktatási szünet is. A korábban bejelentett tervek szerint onnan kezdve fokozatosan visszaállítják a hagyományos iskolai oktatást”

Az egészségügyi miniszter szerint Lengyelország nehéz hetek elébe nézhet, mert a tervezett oltások hatása januárban és februárban még nem lesz érzékelhető, és egyelőre a járványhelyzet sem tért vissza a második, őszi hullám előtti szintre. A miniszter azon reményének adott hangot, hogy az eddig bejelentett korlátozások kellőképpen előkészítik a terepet a készülő oltási kampányhoz.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.