„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Nyikulin – a cirkuszok cirkusza

2024. nov. 13.
B. Molnár László

MEGOSZTÁS

Moszkva legrégibb kőcirkusza – ahol az artisták 25 méter magasban hajtják végre lélegzetelállító mutatványaikat – messze földön híres. Talán a világ egyetlen cirkusza, amely egy bohócról kapta a nevét. Jurij Vlagyimirovics Nyikulint a fia követte az igazgatói székben. Az 1880. október 20-án átadott épület igazi, velünk élő történelem.

A Nyikulin cirkusz legfőbb vonzereje a bohócok előadása #moszkvater

A Nyikulin cirkusz legfőbb vonzereje a bohócok előadása
Fotó:EUROPRESS/Alexander Vilf/Sputnik/AFP

Egy dologban mindenki biztos lehet. Ha jegyet vált Moszkva legrégebbi cirkuszának, a Nyikulinnak bármelyik előadására, azt kapja a pénzéért, amit remél. Profi társulat, remek műsor, első osztályú mutatványok. Ráadásul a megközelítése is egyszerű, a metró pár percre van tőle, ugyanakkor a környékén az állandó telt házas előadások miatt igen csak nehézkes a parkolás.

„Ráadásul a cirkusz épületéhez vezető körút tele van szökőkutakkal és csodálatos szobrokkal, melyek legtöbbje az előadások nagy kedvenceit, a bohócokat ábrázolják”

Természetesen a belseje is méltó a hírnevéhez, hiszen a 2000 ember befogadására képes nézőtér öleli körbe a 13 méter átmérőjű, bárhonnan remekül belátható arénát, míg a kupola magassága 25 méter.

A cirkuszt 1880 és 1913 között alapítójáról, Albert Wilhelmovics Szalamonszkijról nevezték el, aki a moszkvai cirkuszt megelőzően 1873-ban előbb Berlinben, majd később Rigában, Odesszában és Dubultiban alapított cirkuszt. Amikor megérkezett Moszkvába, a nagy álmát, az orosz cirkusz megvalósítását két partnerének, a vagyonát aranyásásból és kereskedelemből megszerző Alekszandr Danyilovnak, és az építész August Webernek köszönhette, és az egykori virágpiac helyén láttak neki az építkezésnek. Nem volt egyszerű a dolguk, ugyanis nem messze a helytől tartott nap, mint nap egyre sikeresebb előadást a Ciniselli cirkusz, ahol ismert vándorművészek léptek fel.

„Ám ez nem térítette el Szalamonszkijt és társait a céljuktól, és 1880. október 20-án megnyitotta kapuit a megálmodójáról elnevezett cirkusz”

A bemutatkozó előadáson olyanok szórakoztatták a nagyérdeműt, mint a csinos zsonglőr, Henrietta, a lovakkal remekül bánó Mrs. Tuzzi, a remek bohócok, a Pascalini testvérek, valamint maga a névadó, kitűnő lovas Albert Szalamonszkij a maga 14 képzett ménjével. Ám a fő mutatvány egy sajátságos balett volt, amely egy gyönyörű téli estét, a karácsonyt állította színre. A porondot ekkor még csak öt üléssor vette körül, de az előadásokra lehetett venni olcsóbb állójegyet is.

„Szalamonszkij azt szerette volna, ha nemcsak a jómódú kereskedőkből vagy városi polgárokból állna a közönsége, így ennek érdekében egyre több ötletet vitt a műsoraiba”

Ő volt az első, aki 35 ménből álló lovas attrakciót varázsolt a porondra, de szintén ő volt az első, aki kifejezetten a gyermekek számára készített előadást. Ezen kívül lehetőséget biztosított a kórusoknak, népzenészeknek is, hogy bemutathassák műsoraikat a nézőknek, valamint elsőként valósította meg az újévi előadásokat is. A cirkusz valamennyi társadalmi réteg körében egyre népszerűbb lett, ám amikor Szalamonszkij 1913-ban meghalt, nem volt senki, aki a helyére lépjen. Így a cirkusz szépen lassan elveszítette a varázsát.

A moszkvai Nyikulin cirkusz #moszkvater

A moszkvai Nyikulin cirkusz
Fotó:Wikipédia

A kommunista hatalomátvételt követően a cirkuszt államosították, az élére pedig immár két embert állítottak. Az igazgatót, aki a szervezésben tevékenykedett, valamint a műszaki felszerelésért, illetve a művészeti vezetőt, aki közvetlenül az előadásokért felelt.

„Ugyanakkor a moszkvai cirkusz elveszítette egyedi jellegét. Létrehozták ugyanis a Szovjet Állami Cirkuszt, és minden artista, akrobata, zsonglőr és bohóc ide tartozott. A központi irányítás döntötte el, éppen ki lép fel a moszkvai cirkuszban, vagy valamelyik vidéki sátorban”

A vezetőség egy úgynevezett turnérendet alakított ki, így a cirkuszi művészek soha nem maradtak munka nélkül. Ám a hatalom az ismét egyre népszerűbb cirkuszt is kihasználta a maga propagandájának céljaira. A moszkvai porondon például egy Vitalij Lazarenko nevű bohóc Vlagyimir Majakovszkij politikai szövegeit kellett, hogy elmondja előadás alatt. Ez a fajta törekvés aztán ismét visszavetette a moszkvai cirkusz népszerűségét, és ez bizony a jegyeladáson is alaposan meglátszott.

„És ez egészen 1936-ig így ment, amikor Mihail Rumjancev került Moszkvába, aki Ceruza néven szinte forradalmasította a bohócok előadását, így azok perememberekből az előadások központi szereplőivé váltak”

A II. világháború alatt ugyan tartottak folyamatosan előadásokat, de a fellépőket sorozatban vitték el a frontra. Aztán 1945-ben, a háborút követően Nyikolaj Szemjonovics Bajkalovot nevezték ki a cirkusz igazgatójának, akinek vezetésével a cirkusz egyik legsikeresebb korszaka jött el. A legjobb rendezőkkel dolgozott, sőt Alexander Bouchet személyében a legjobb porondmestert is sikerült leszerződtetnie, de Bajkalov volt az, aki 1954-től bevezette az előadásokhoz kapcsolódó kötelező forgatókönyvet is. Bohócstúdiót indított el, és a második osztályban egy bizonyos Jurij Vlagyimirovics Nyikulin is ott volt.

„A legjobb művészeket szerződtették a moszkvai cirkuszba, és a társulat bejárta az egész világot. Az előadásokban mindig a művészek ügyességét hangsúlyozták ki, a jelmezek és a díszletek másodlagosak voltak”

„Ebben a nehéz időszakban nevezték ki 1983-ban Jurij Nyikulint a cirkusz igazgatójának, és ez elhozta a következő virágkort a cirkusz történetében” #moszkvater

„Ebben a nehéz időszakban nevezték ki 1983-ban Jurij Nyikulint a cirkusz igazgatójának, és ez elhozta a következő virágkort a cirkusz történetében”
Fotó:EUROPRESS/Yuriy Somov/Sputnik/AFP

Megjelentek a vadállatok – tigrisek, oroszlánok, elefántok, medvék és majmok – a repertoárban, és egész generációk nőtték ki magukat a világhírnévig. Ám a gazdasági válság a moszkvai cirkuszt is utolérte, és az 1980-as években már állandó anyagi problémákkal kellett megküzdeniük, ráadásul a varázs is szűnőben volt, ugyanis a különböző nemzeti cirkuszok más országokban elképesztő fejlődésnek indultak.

„Ebben a nehéz időszakban nevezték ki 1983-ban Jurij Nyikulint a cirkusz igazgatójának, és ez elhozta a következő virágkort a cirkusz történetében”

Nyikulin elérte, hogy a már-már romos épületet felújítsák. Az utolsó előadást 1985-ben tartották a régi épületben, ám a bürokrácia egy ideig itt is hátráltatta a munkákat, és 1986 decemberéig a lerombolt régi épület helyén csak egy üres telek állt.

A régi cirkusz néhány eredeti bútordarabja és belső tere megmaradt. A munka két évig tartott, az ünnepélyes megnyitóra és az első előadásra az új épületben 1989. szeptember 29-én került sor. Ám ez sem segített egy darabig, ráadásul 1990-ben megszűnt az állam tulajdona, és egy részvénytársaság vette át az irányítást. Sajnos, gazdasági visszaélések is történtek, gondok merültek fel a jegyek költségeivel és elosztásával, a reklámokkal, a szponzorok keresésével. Jurij Nyikulin fia, Makszim próbálta meg a könyvelést helyre tenni, ám azon nem tudott segíteni, hogy abban az időben a jegyértékesítés nagyon alacsony volt, a csarnok kihasználtsága nem haladta meg a 20 százalékot. Mindenesetre a 75 éves Nyikulin még megmentette a cirkuszt, amit még az életében róla neveztek el, ám 1997-ben egy szívműtét utáni szövődményben meghalt, majd a fiát nevezték ki a cirkusz élére.

„Makszim Nyikulin irányításával 2004-re a cirkusz virágzó vállalkozássá változott. Volt olyan nap, amikor három előadást is tartottak, és szezononként hat premier szerepelt a műsoron”

A sikerek meghozták az anyagi hátteret is, amiből fedezni lehetett a legjobb előadásokat, melyek költségei elérték a 120 ezer dollárt. Sőt, jöttek újra a külföldi turnék is, és a legfőbb célállomás Japán volt. Ám amikor 2013 februárjában a moszkvai önkormányzat hirtelen négyszeresére akarta emelni a cirkusz épületének bérleti költségeit – 40 millió helyett 160 millió rubel –, kis híján megszűnt a cirkusz, ám végül győzött a józan ész, és a városatyák maradtak az 1 négyzetméter/1 rubel tarifánál. Nem bánták meg a döntésüket, ugyanis a Nyikulin cirkusz továbbra is azon kevesek egyike, amelyek a kedvező bérleti feltételek és a magas látogatottság miatt – a jegyértékesítés manapság a bevételek 98,5 százalékát teszi ki – kereskedelmi szempontból sikeresek Oroszországban.

MEGOSZTÁS

B. Molnár László

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Az itáliai kapcsolatok kezdetei

    2025. júl. 9.
    Az egyetemes történelemben Rusznak nevezett világ és az itáliai városállamok diplomáciai kapcsolatainak a kezdetéről lesz szó e cikkben, kul...

    A béke „Pókhálója”

    Váratlan látogatás a Lerch családnál. Oroszország szíve felfedi a német-orosz kapcsolatok sokszínűségét és a felejthetetlen vendéglátást. ...

    Feloldják az oroszok némaságát

    2025. júl. 1.
    Politikailag érzékeny, világos, a reintegráció jegyében fogant döntést hozott a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség. A július 11-t...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK