„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Az utóbbi időben Trump egyre nagyobb nyomást gyakorol Indiára, és sietteti orosz olaj vásárlásának leállítását
Fotó:EUROPRESS/NATALIA KOLESNIKOVA/AFP
Washington nyomást gyakorol Kínára, Indiára és Japánra, hogy csökkentsék orosz olaj- és LNG-vásárlásaikat a kereskedelmi tárgyalások során, miközben az Egyesült Királyság éppen most vezetett be szankciókat a kínai és indiai vállalatokra. Ezt további szankciók követhetik az Európai Unió részéről. A Kpler elemző cég szerint a kulcsfontosságú orosz nyersolaj fajták tengeri szállítása Kínába és Indiába várhatóan októberben napi körülbelül 3,1 millió hordóra emelkedik, ami a június óta legmagasabb szint. Muyu Xu, a Kpler vezető elemzője szerint ez az import várhatóan novemberben is magas szinten marad, tekintettel az oroszországi export meredek növekedésére. „Az Egyesült Királyság kínai és indiai finomítókkal szembeni hirtelen szankciói, valamint az EU vagy akár az Egyesült Államok további intézkedéseinek lehetősége azonban arra késztetheti a vásárlókat, hogy amíg nem tisztázódik a helyzet, óvatosabb megközelítést alkalmazzanak az új megrendelések leadásakor” – tette hozzá.
„India közben megpróbálja egyensúlyba hozni kapcsolatait az Egyesült Államokkal és Oroszországgal, és ennek jegyében szoros figyelemmel kíséri Donald Trump Vlagyimir Putyinnal tervezett újabb találkozójának előkészületeit. A két hatalom közötti bármilyen enyhülés ugyanis nagyobb szabadságot adna Norendra Modi kormányfőnek a védelmi és energetikai kapcsolatok fenntartására Moszkvával, miközben elmélyíti a kereskedelmi és stratégiai együttműködést Washingtonnal”
Az utóbbi időben Trump egyre nagyobb nyomást gyakorol Indiára, és sietteti orosz olaj vásárlásának leállítását. Úgy tűnik azonban, hogy vágyvezéreltnek és egyoldalúnak bizonyult az amerikai elnök szenzációs bejelentése, miszerint India úgy döntött, hogy felhagy az orosz olaj vásárlásával. Az indiai külügyminisztérium ugyanis ezt nem erősítette meg. A nyugati média ugyanakkor azt a verziót terjesztette, hogy volt ilyen megállapodás, de azt Trumpnak titokban kellett volna tartania, azonban nem tette.
Trump mindenkit meglepett azzal a kijelentésével, hogy Narendra Modi indiai miniszterelnök állítólag kész leállítani az orosz olaj vásárlását. Trump Kínát is felszólította, hogy kövesse a példáját. Ezt a szenzációs hírt azonban Delhi cáfolta.
„Néhány órával Trump kijelentése után az indiai külügyminisztérium közölte, hogy az energiaimport terén továbbra is az indiai fogyasztók érdekeinek védelme a prioritás. Továbbá kijelentették, hogy nem tudtak Modi és Trump beszélgetéséről”
Négy nagy indiai finomító vezetője közben a Bloombergnek elmondta, hogy Trump bejelentése az orosz olaj vásárlásának a teljes leállításáról meglepetésként érte őket. Állítólag készek csökkenteni a vásárlásokat, de nem hajlandóak azokat teljesen megszüntetni. A Kreml ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy az indiai és kínai képviselők hivatalos nyilatkozataira támaszkodik az orosz olajvásárlásaikkal kapcsolatban. Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy India az amerikai felszólítások ellenére továbbra is vásárolni fogja a nyersolajat.
Az amerikai elnök ezt követően ismét megerősítette, India beleegyezett abba, hogy csökkenti az orosz nyersolaj vásárlását. Trump elmondta, hogy Narendra Modi indiai miniszterelnök egy telefonbeszélgetés során biztosította őt arról, hogy Delhi „nem fog sok olajat vásárolni Oroszországtól”, mivel ő is azt akarja, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború. Modi egy közösségi médiás bejegyzésben elismerte Trump hívását, de nem kommentálta az orosz olajra vonatkozó bejelentését.
„Mi történt tehát az Egyesült Államok és India között, és mi volt ennek az egész cirkusznak a célja?”
„Trump túloz. Két célja van, egyrészt minden eszközzel, így a gazdaság összeomlás lehetőségének lebegtetésével megpróbál nyomást gyakorolni Oroszországra. Trump a Putyinnal folytatott tárgyalások előtt alkalmazta a megfélemlítés taktikáját, hogy aztán az erő pozíciójából kezdhesse meg az egyeztetést. Másrészt Trumpnak valahogy ki kell keverednie az Indiával kialakult kínos helyzetből, Delhi ugyanis látványosan figyelmen kívül hagyta az amerikai elnök fenyegetéseit, és annak ellenére vásárolt továbbra is orosz olajat, hogy vámokat vetettek ki az indiai árukra. Az egész világ látja, hogy lehetséges figyelmen kívül hagyni a vámokat és az amerikai követeléseket – és békében élni. Ráadásul elterjedt az is, hogy Modi nem vette fel Trumpnak a telefont”– magyarázta a Vzgljad.ru portálnak Igor Juskov, az Orosz Föderáció kormánya alatt működő Pénzügyi Egyetem és a Nemzeti Energiabiztonsági Alap (NESF) szakértője.
„A szakértők általában véve szkeptikusak Trump kijelentésével, és azzal a történettel kapcsolatban, hogy Modi állítólag csendes megállapodást kötött vele, de az amerikai elnök nem az a fajta, aki befogja a száját”
„Hogyan lehet csendben visszautasítani – ahogy a külföldi média is állítja – egy ország olajkészletének 35-40 százalékát? A szükséges mennyiségeket ráadásul előre megrendelik. Ha pedig nem rendelik meg őket, akkor az észrevehető lesz. S ha India úgy döntene, hogy ilyen hatalmas mennyiségű olajat máshol vásárol, akkor a piacon kellene keresnie ezt a mennyiségeket. Ez is eléggé feltűnő” – mondja szintén a Vzgljadnak Alekszandr Frolov, a Nemzeti Energia Intézet főigazgató-helyettese és az InfoTEK iparági média főszerkesztője, megjegyezve, hogy Trump egyszerűen a vágyait vetítette ki.
„Persze, elméletileg meg tudna állapodni Trump és India, nem teljesen világos ugyanakkor, hogy mit kaphatna cserébe Delhi az Egyesült Államoktól cserébe azért, hogy lemond az orosz olajról. Jelenleg az tűnik logikusnak, hogy ne mondjon le az orosz olajról”
„Miért vásárol India orosz olajat? Mert ez a legjövedelmezőbb ajánlat a számára 2022 óta, amikor Oroszország kiszorította Irakot, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket az indiai piacról” – mondja Juskov. A piaci árnál olcsóbb olaj nemcsak azt teszi lehetővé az indiaiak számára, hogy alacsony árakat tartsanak fenn a belföldi piacon, hanem azt is, hogy milliárdokat keressenek az olcsó olaj finomításával és a kőolajtermékek piaci áron történő exportjával. Az ilyen váratlan profitnak nehéz ellenállni. „Az amerikai piac kétségtelenül fontos India számára, és az indiai árukra kivetett 50 százalékos vámok kellemetlen helyzetet jelentenek. Ezek a vámok azonban nem vonatkoznak minden árucikkre, és a kulcsfontosságú exportcikkek – gyógyszerek, elektronikai cikkek és egyebek – mentesülnek az amerikai vámok alól. Másodszor, a termelők vagy átirányítják a vámmal érintett árukat más piacokra, és akkor is eladják azokat, vagy egyszerűen a kiegészítő importvám szintjével megemelik az árakat az amerikaiak számára, és így az amerikai fogyasztók fizetik meg ezeket a vámokat” – érvel Igor Juskov.
„A második kérdés az, hogy mi fog történni, ha India lemond az orosz olajról”
Nos, amennyiben India lemond az Oroszországtól vásárolt napi 1,6-1,8 millió hordó olajról, Moszkva nem tudja ezt a mennyiségeket azonnal máshol eladni. Kínába átirányítani ezt a mennyiséget eltart egy ideig. Ezért ebben az esetben csökkenteni kell a termelést, ami hiányhoz és magasabb olajárakhoz vezet világszerte. Így pedig az olcsó orosz olaj helyett India ezt a drágább olajat fogja kapni.
„A fő kérdés azonban az, miért mondana le India ezekről a többletprofitokról? Nincs garancia arra, hogy az Egyesült Államok ebben az esetben egyáltalán feloldja az eredeti 25 százalékos vámokat”
A vámokról szóló rendeletben a feloldásukhoz szükséges teendők között ugyanis nem említik kifejezetten az orosz olaj vásárlásának megtagadását. „Nem látom, hogy az Egyesült Államok mit tudna Indiának kínálni, ami annyira meggyőző lenne, hogy Delhi ilyen kockázatokat vállalna. India azt is látja, hogy Trump valójában nem az orosz olaj ellen harcol. Ha ugyanis meg akarná akadályozni, hogy bárki orosz olajat vásároljon, egyszerűen általános szankciókat vezet be, ahogyan Irán és Venezuela ellen is tette. De Trump vámokat vet ki, nem szankciókat, mert nem akarja, hogy az orosz olaj a fent említett okból kikerüljön a piacról” – vonja le a következtetést a szakértő.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
brüsszeita says:
Csak a szokásos indiai libikóka, mind a két hatalmat pumpolja. Ne csak a kezemet figyeljék, mert csalok, hanem a számat is, mert hazudok – ki mondta, hogy a halandzsa Trump privilégiuma? Amúgy Modi nem mondott semmit, megint Trump böffentett valamit, az újságírók pedig rábuktak – ahogyan szoktak.
HandaBandy says:
Hát valahogy így. Az indiánok amúgy sem szeretnek színt vallani, a diplomácia meg a lehet-ek művészete. Nem-et nem mondanak soha, a “lehet” az a nem s az “igen” pedig a lehet. Lying as usual.
Tuco says:
“… vagy egyszerűen a kiegészítő importvám szintjével megemelik az árakat az amerikaiak számára, és így az amerikai fogyasztók fizetik meg ezeket a vámokat”
Ühüm, persze. Mert az amerikaiak annyira ostobák, hogy simán kifizetik a dupla árat a 100% importvámmal terhelt áruk után.
HandaBandy says:
Ha nincs más akkor mi? Volt már ilyen. A VÁM célja mindig, hogy a kankurenciának esélyt adjon amelyik eddig csak vállalhatatlan árszinvonalon tudott termelni. Éljen a piac szabadsága!