„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Kérjük, töltse ki kérdőívünket!

Növekszik az orosz GDP

2023. dec. 18.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Zelenszkij hisztérikus nyilvános szerepléseivel ellentétben nyugalmat és magabiztosságot sugárzott Oroszország helyzetét, és az Ukrajnában zajló háborút értékelve hagyományos év végi sajtótájékoztatóján Vlagyimir Putyin. Ezt a magabiztosságot megalapozta a fronton mára kialakult helyzet, és az orosz gazdaság várakozáson felüli jó állapota. Az orosz elnök a Nyugatnak is üzent, hogy kész a tárgyalásokra a háború befejezéséről, amennyiben változtatnak az Ukrajnát támogató hozzáállásukon. Ellenkező esetben Oroszország a teljes győzelemig folytatja a felőrlő stratégiát.

Egy idős férfi élőben nézi Vlagyimir Putyin orosz elnök év végi sajtótájékoztatóját moszkvai otthonában 2023. december 14-én. #moszkvater

Egy idős férfi élőben nézi Vlagyimir Putyin orosz elnök év végi sajtótájékoztatóját moszkvai otthonában 2023. december 14-én
Fotó:EUROPRESS/Olesya KURPYAYEVA/AFP

„Az ukrán ellentámadás összeomlott, a Nyugat ezt a helyzetet látva elbizonytalanodott és új stratégiát keres, Oroszország győzni fog, ehhez nincs szükség újabb mozgósításra sem, Odessza pedig orosz város! Az európai politikusok Orbán Viktor és Robert Fico kivételével elfelejtették, hogy mi a nemzeti érdek, Amerikával pedig majd akkor tárgyal Moszkva, ha Washington megtanul másokat tisztelni!” – jelentette ki egyebek mellett szokásos év végi sajtótájékoztatóján az orosz elnök. Ezekből a félmondatokból is látszik, hogy érezhetően megnövekedett Oroszország önbizalma. Fölényben érzi magát Ukrajnával szemben katonai és morális, a Nyugattal szemben pedig geopolitikai értelemben. Így Putyin nyugalmat és erőt sugározva mutatta meg demonstratívan Oroszország új, magabiztos és bizonyos feltételek meleltt a tárgyalásokra is kész arcát, és várja a Nyugat megfelelő ajánlatát, ellenkező esetben a fronton kényszeríti ki céljai elérését, A tavalyi elbizonytalanodás után megfordult a trend a fronton, és a szankciók ellenére a gazdaság sem omlott össze. Sőt!

„Így Vlagyimir Putyin nyugodtan készülhet a jövő márciusi újraválasztására. Az orosz társadalom előtt felsejlik a győztes háború képe, és ami legalább ilyen fontos a közhangulat szempontjából, az elmúlt majd’ két évben sem rendült meg a szociális biztonság”

Vlagyimir Putyin méltán említhette, hogy Oroszország büszke lehet a gazdaság teljesítményére. Az orosz elnök szerint az ország gazdaságilag erősödik. Putyin megnyugtatta a hallgatóságot, hogy az ország gazdasága a nyugati szankciók ellenére nem omlik össze, ahogy az elmúlt évben sem tette. A gazdaság a tavalyi 2,1 százalékos esés után idén 3,5 százalékkal nő. Ez olyannyira meghalad minden várakozást, hogy a központi bank még októberi előrejelzésében is csak 2,2-2,7 százalékos növekedést jelzett előre. A feldolgozóipar 18 százalékkal nőtt, a munkanélküliség 2,9 százalékos, Oroszország történetében még soha nem volt ilyen alacsony. Oroszország fenntartható fejlődése középtávon garantált. Az infláció – tette hozzá – sajnos 7,5-8 százalékos. Októberben és novemberben az áremelkedés éves kivetítésben 10 százalékos volt, ez azonban már csökkenést mutatotta harmadik negyedéves 12,2 százalékoshoz képest.

„Ezért a nemzeti bank nem módosított az éves 7-7,5 százalékos prognózisán, a 2024-es évre pedig a 4-4,5 százalékos inflációs célt tűzte ki”

Az infláció mérséklése, illetve elszaladásának megakadályozása érdekében az Orosz Nemzeti Bank a napokban egy százalékkal 16 százalékra emelte az irányadó kamatlábat. A gazdaság felpörgése, a vártnál nagyobb növekedés ugyanis problémákat is okoz, hiszen fűti az inflációt, így elégetheti a lakosság jövedelmeit. Ez pedig hosszabb távon a gazdasági és persze a szociális stabilitás összeomlásával járhat. A kamatláb emelését elemzők szerint indokolta a hitelezés felgyorsulása, a lakosság inflációs várakozásai mellett az is, hogy az export jóval nagyobb mértékben csökkent, mint az import. Az infláció továbbra is kedvezőtlen alakulását hivatott ellensúlyozni, hogy január 1-től 18 százalékos lesz a minimálbér emelése, a reálbérek pedig a várakozások alapján – Putyin legalábbis erről beszélt – átlagosan 8 százalékkal nőnek.

Közben emelkedett az átlagos életkor is, ami jelenleg 74 év. Kérdésre válaszolva Putyin beszélt az import kiváltásáról is, ennek kapcsán szóba jött egyes gyógyszerek hiánya, és a hazai repülőgép gyártás felfuttatása is.

„Jól mutatja a jelenlegi állapotokat, hogy az ország aranytartalékai az arany árának emelkedése miatt rekord szinten, 151,9 milliárd dolláron állnak”

A teljes képhez persze az is hozzátartozik, hogy fizikai értelemben az arany tartalék második hónapja csökken – novemberben 16 tonnával –, és jelenleg 2315 tonna. Eközben a múl hónapban 3 százalékkal, 529,4 milliárd dollárra nőttek az ország nemzetközi tartalékai. Ennyit tehát az orosz összeomlásról, és arról, hogy képtelen finanszírozni tovább a háborút!

„De a fizikai személyek is egyre több aranyat vásárolnak”

A Vnyestorgbank napokban nyilvánosságra hozott adatai alapján a háború elejétől máig az oroszok 55,5 tonna aranyrudat vettek – az átlagos vásárlás 18 kilogramm –, novemberben például 3,7 tonnát.

Az arany vásárlását stimulálta, hogy az állam még tavaly eltörölte a 20 százalékos áfát, de az is növeli a befektetési hajlandóságot, hogy az arany unciánkénti ára történelmi rekordot döntött, 2140 dollárra emelkedett. Ez a rubel gyengélkedése miatt egyben azt is jelenti, hogy rubelben az arany ára csak az idei évben 30 százalékkal megemelkedett. Végül a tehetősek a szankciók miatt is aranyba fektetik a pénzüket, hiszen nem bíznak már a külföldi bankokban. Meg persze a rubelben sem.

„Összességében tehát ezekből a számokból megállapítható, hogy Oroszországot a háború és a szankciók nem kényszerítették térdre. Ezzel együtt azt is meg kell állapítani, hogy a háború finanszírozása a költségvetés harmadát emészti fel, ami hosszú távon katonai értelemben erősíti, ám összességében gyengíti Oroszországot”

A hidegháború végének, a csillagháborúnak” a tapasztalatai alapján alighanem Washington éppen ezt szeretné elérni. Oroszországot tehát a jól alakuló makrogazdasági mutatók, a szociális biztonság fenntartása sem nyugtathatják meg túlságosan, hiszen hosszú szembenállásra kell berendezkednie, közben pedig meg kell tartania a pozícióit a világrend átalakulása közepette is. De ezzel az orosz vezetés azért láthatóan tisztában van.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. … a fizikai személyek is egyre több aranyat vásárolnak. A Vnyestorgbank napokban nyilvánosságra hozott adatai alapján a háború elejétől máig az oroszok 55,5 tonna aranyrudat vettek – az átlagos vásárlás 18 kilogramm –, novemberben például 3,7 tonnát.”
    —————————————————————————————————————————————————————–
    Óhatatlanul a Napoleon aranyak jutnak az ember eszébe. Anno a franciák megvették, eltették. Szinte minden jobb családban volt/van egy-két darab, és rejtegetik, őrizgetik generációk óta, ezáltal az értékük alaposan felment. A cári aranypénzekkel is ez a helyzet. Mivel a szovjet időkben komoly retorziók is voltak, így ezek az aranyak valóban “eltűntek”. Senki sem tudja mennyit őrizgetnek még jól eldugva, és mennyit vitt el a GPU.
    Amúgy az “átlagos” 18 kilogramm színarany nagyon soknak látszik. Nálunk ma egy kilogramm arany 14 millió forint körül mozog.
    https://arany.info/
    Ez kettő rendes személyautó ára. Egy kisebb lakás ára kb. kettő és fél vagy három kilogramm aranynak felel meg. A 18 kilogramm arany már komoly vagyont jelent, mert megszorozva: 18 X 14.000.000 Ft. = 252 millió forint. Ami egy komolyabb budai villalakás ára. Szó se róla, minálunk is van egy csomó gazdag ember aki ki tudja pengetni egy-egy aranytömb árát.
    A lakosság inkább aranyból készült ékszereket szokott venni. Ez értékesebb is, mert meg kell fizetni az ékszerész munkáját is. Nagyon jó kérdés, hogy egy országon belül mennyi arany, és aranyékszer található a lakosság körében. A “demokratikus” Egyesült Államokban, 1933-tól aranybeszolgáltatás volt.
    https://telex.hu/eszkombajn/2021/12/15/usa-arany-tartalek-beszolgaltatas-torveny-tortenelem
    Amerikában 10 év börtönt is adtak egy pár aranyékszerért, de valamiért Rockefellerék házába mégsem mentek be átkutatni a stelázsit.. Ergo akinek kevés vagyonuk volt azoktól elkobozták, akiknek nagyon sok volt azoktól valahogyan mégsem.. C’est la vie
    Hasonló törvény a Szovjetunióban is volt a NEP idején.
    Az arany birtoklása mindig is veszélyes dolog volt a történelemben a fizikailag létező rablók és az állami végrehajtók miatt. Az egyén szempontjából pedig majdnem mindegy, hogy egy gengszter, vagy egy állami végrehajtó viszi el az értékeit.
    Tanulság:
    „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják azokat … ” ( Máté 6:19-21)

  2. “Közben emelkedett az átlagos életkor is, ami jelenleg 74 év.”
    Ez kizárt, nyilván itt valami másra gondolt a költő.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK