Kezdőlap » Szerkesztő ajánlata » Indulhat Idlibben a csaták csatája
Egy gyermek tartja a Szabad Szíriai Hadsereg (Free Syrian Army) zászlaját egy tüntetésen a Fatih mecset előtt Isztambulban 2018. szeptember 7-én, tiltakozásul a szíriai katonai akciók ellen, ami az észak-nyugat szíriai Idlib tartományt felügyelő lázadók ellen indult. Fotó:EUROPRESS/AFP/Yasin Akgul #moszkvater

Indulhat Idlibben a csaták csatája

Nincs visszaút. Egyre valószínűtlenebb, hogy diplomáciai eszközökkel rendezik a szíriai Idlib tartomány sorsát. A közelgő katonai akcióban Oroszország is oroszlánrészt vállal, ami korántsem véletlen: a közvetlen részvétel az amerikaiak távol tartását is szolgálja.

Egy gyermek tartja a Szabad Szíriai Hadsereg (Free Syrian Army) zászlaját egy tüntetésen a Fatih mecset előtt Isztambulban 2018. szeptember 7-én, tiltakozásul a szíriai katonai akciók ellen, ami az észak-nyugat szíriai Idlib tartományt felügyelő lázadók ellen indult. Fotó:EUROPRESS/AFP/Yasin Akgul #moszkvater
Egy gyermek tartja a Szabad Szíriai Hadsereg (Free Syrian Army) zászlaját egy tüntetésen a Fatih mecset előtt Isztambulban 2018. szeptember 7-én, tiltakozásul a szíriai katonai akciók ellen, ami az észak-nyugat szíriai Idlib tartományt felügyelő lázadók ellen indult.
Fotó:EUROPRESS/AFP/Yasin Akgul

Az év legnagyobb bombázásába kezdett az orosz légierő Idlib tartományban – adta hírül kedden a libanoni Al Masdar News, amely szerint néhány nap múlva a Szíriai Arab Hadsereg régen várt támadása is megkezdődik. Az orosz vadászbombázók légicsapásai azóta mindennapossá váltak és elsősorban Idlib tartomány déli, illetve délnyugati részét érintik. Szakértők szerint a különösen hosszú idlibi frontvonalon itt fog kezdődni a szíriai szárazföldi erők támadása, melynek gerincét a Szuhejl al-Hasszan tábornok által vezetett Tigris Alakulatok, a szír Köztársasági Gárda erői jelentik majd. Mellettük a Nemzeti Védelmi Erők, a Hezbollah, a szövetséges palesztin félkatonai egységek és a megbékélési folyamatba korábban bevont ellenzékiek is részt vesznek az akcióban, akiknek felvonulása már a nyár elején megkezdődött a szomszédos tartományokban.

A másik oldalon gyakorlatilag az egész szíriai ellenzék képviselteti magát. Idlib nagyrészt szíriai lázadók és a Haját Tahrír as-Sám (HTS) szélsőséges iszlamista ernyőszervezet uralma alatt van. A HTS élén a Dzsabhat Fatah es-Sám dzsihadista csoport áll, amely korábban an-Nuszra Front néven az al-Kaida egykori szíriai ágaként volt ismert. A fegyveres csoport 2016-ban szakított a nemzetközi terrorhálózattal, majd nevet változtatott. Mellettük gyakorlatilag számtalan kisebb-nagyobb iszlamista szervezettel is találkozhatunk, akiket korábban a különböző szíriai ellenzéki enklávék felszámolásakor evakuált a szíriai hadsereg erre a területre. Így fordulhat elő, hogy az Ahrar al-Sam, a Dzsejs al-Iszlam, sőt az Iszlám Állam harcosai is itt ásták be magukat – olyannyira, hogy az elmúlt napokban még propagandavideókat is közzétettek, melyben jelezték, hogy készen állnak a szíriai hadsereg támadására.

Az idlibi frontvonal. A vörös szín a szíriai kormányerőket, a zöld szín a szíriai ellenzéket, a sárga szín pedig a kurdokat jelöli. A vörös kör az orosz, a narancssárga az iráni, a kék pedig a török megfigyelőpontokat jelöli.

Miért vállalt Oroszország ilyen komoly szerepet az idlibi csata előkészítésében? E kérdés megválaszolásához mindenek előtt emlékeztetni kell arra, hogy az Egyesült Államok már több alkalommal jelezte, hogy a vörös vonalat a szíriai hadsereg számára a vegyi fegyverek alkalmazásában jelölte meg. Büntetőintézkedésre egy alkalommal már sort is kerítettek a háború folyamán: miután a múlt év áprilisában vegyi támadás érte Han Sejkún városát, az Egyesült Államok 59 Tomahawk robotrepülőgépet lőtt ki a Földközi-tengerről Szíriába, melynek célpontja a szíriai kormány által ellenőrzött Sajráti Légibázis volt.

Az orosz védelmi minisztérium – amely mindvégig kételkedett abban, hogy a vegyi támadást a szír erők követték el Han Sejkúnban – augusztusban többször is figyelmeztetett arra, hogy hamis zászlós vegyi fegyveres támadást terveznek Idlib tartományában, amit az amerikaiak ürügyként használnának egy újabb katonai csapásra. Így a mostani légitámadás-sorozattal az orosz fél mindenek előtt annak szeretné elejét venni, hogy az amerikaiak a szíriai hadsereg elleni büntetőakcióval közvetlenül is beavatkozzanak Idlibben. Nem mellékes, hogy a tetemes összegeket felemésztő katonai akcióban az orosz légierő sokkal hatékonyabb, mint a szíriai. De az is kétségtelen, hogy az orosz részvétel sokkal inkább képes távol tartani a területtől azokat az államokat, amelyek a szíriai háborúba már eddig is beavatkoztak, akár pénzügyileg, akár közvetlen fegyveres akciókkal.

Nem ígér túl sok jót a szíriai ellenzékieknek, hogy kézzelfogható eredmény nélkül ért véget pénteken Teheránban az ellenzéket támogató török, valamint a Bassár el-Aszad elnök kormányát segítő iráni és orosz elnök tanácskozása. A konferencia zárónyilatkozata még csak említést sem tett konkrét intézkedésekről. Recep Tayyip Erdogan török, Haszán Róháni iráni és Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozata hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezettek a polgári lakosság védelme és a humanitárius helyzet javítása mellett. Ezen felül közösen akarják folytatni az al-Kaida és Iszlám Állam terrorszervezetek elleni művelteket. Felszólították a nemzetközi közösséget, különösen az ENSZ-t, hogy növelje a Szíriának szánt humanitárius támogatást. A zárónyilatkozatot megelőzően a három vezető egyfajta villámcsúcsot tartott, amelyen megfigyelők szerint nem közeledtek egymáshoz az álláspontok. Erdogan a vérontástól óvott a szíriai lázadók kezén lévő utolsó erősségben, Haszán Róháni viszont aláhúzta, hogy az amerikai jelenlétnek véget kell vetni Szíriában. Vlagyimir Putyin pedig kijelentette: a szíriai kormánynak joga van ahhoz, hogy visszavegye az ellenőrzést az ország területe felett.

S bár a találkozón az orosz elnök tájékoztatása szerint konkrét lépésekről egyeztettek az idlíbi feszültségmentesítési övezet stabilizálásával kapcsolatban, amibe beletartozik a megbékélés lehetősége mindazokkal, akik készek a párbeszédre, a politikus a terroristák kiűzését szorgalmazta az északnyugat-szíriai tartományból. Mint mondta, a terroristák jelenléte Idlibben veszélyt jelent a térség lakóira.

„Így szeptemberben várhatóan megkezdődik a szíriai háború egyik legnagyobb katonai művelete, amit a szíriai sajtó gyakran „minden csaták csatájának” nevez”

Az offenzívában ezúttal az orosz légierő kiemelkedő szerepet fog vállalni. Ezen minden bizonnyal nem sokat fog változtatni az, hogy Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) Szíriáról rendezett tanácskozásán Szíriához és szövetségeseihez, Oroszországhoz és Iránhoz intézett figyelmeztetésében leszögezte: az Egyesült Államok „nagyon egyértelmű álláspontot” fejtett ki Oroszországnak és a nemzetközi közösségnek egyaránt, amikor a szíriai konfliktus „veszélyes eszkalációjának” minősített minden támadást az északnyugati szír tartomány, Idlib ellen. Haley hangsúlyozta: Bassár el-Aszad szír elnöknek le kell állítania készülő offenzíváját, Oroszországnak és Iránnak pedig megvan a hatalma ahhoz, hogy elejét vegye ennek a katasztrófának. A jelek szerint az amerikai fenyegetés ezúttal nem érdekli Damaszkuszt, illetve a szövetségeseit.