„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Egy gyermek tartja a Szabad Szíriai Hadsereg (Free Syrian Army) zászlaját egy tüntetésen a Fatih mecset előtt Isztambulban 2018. szeptember 7-én, tiltakozásul a szíriai katonai akciók ellen, ami az észak-nyugat szíriai Idlib tartományt felügyelő lázadók ellen indult.
Fotó:EUROPRESS/AFP/Yasin Akgul
Az év legnagyobb bombázásába kezdett az orosz légierő Idlib tartományban – adta hírül kedden a libanoni Al Masdar News, amely szerint néhány nap múlva a Szíriai Arab Hadsereg régen várt támadása is megkezdődik. Az orosz vadászbombázók légicsapásai azóta mindennapossá váltak és elsősorban Idlib tartomány déli, illetve délnyugati részét érintik. Szakértők szerint a különösen hosszú idlibi frontvonalon itt fog kezdődni a szíriai szárazföldi erők támadása, melynek gerincét a Szuhejl al-Hasszan tábornok által vezetett Tigris Alakulatok, a szír Köztársasági Gárda erői jelentik majd. Mellettük a Nemzeti Védelmi Erők, a Hezbollah, a szövetséges palesztin félkatonai egységek és a megbékélési folyamatba korábban bevont ellenzékiek is részt vesznek az akcióban, akiknek felvonulása már a nyár elején megkezdődött a szomszédos tartományokban.
A másik oldalon gyakorlatilag az egész szíriai ellenzék képviselteti magát. Idlib nagyrészt szíriai lázadók és a Haját Tahrír as-Sám (HTS) szélsőséges iszlamista ernyőszervezet uralma alatt van. A HTS élén a Dzsabhat Fatah es-Sám dzsihadista csoport áll, amely korábban an-Nuszra Front néven az al-Kaida egykori szíriai ágaként volt ismert. A fegyveres csoport 2016-ban szakított a nemzetközi terrorhálózattal, majd nevet változtatott. Mellettük gyakorlatilag számtalan kisebb-nagyobb iszlamista szervezettel is találkozhatunk, akiket korábban a különböző szíriai ellenzéki enklávék felszámolásakor evakuált a szíriai hadsereg erre a területre. Így fordulhat elő, hogy az Ahrar al-Sam, a Dzsejs al-Iszlam, sőt az Iszlám Állam harcosai is itt ásták be magukat – olyannyira, hogy az elmúlt napokban még propagandavideókat is közzétettek, melyben jelezték, hogy készen állnak a szíriai hadsereg támadására.
Az idlibi frontvonal. A vörös szín a szíriai kormányerőket, a zöld szín a szíriai ellenzéket, a sárga szín pedig a kurdokat jelöli. A vörös kör az orosz, a narancssárga az iráni, a kék pedig a török megfigyelőpontokat jelöli.
Miért vállalt Oroszország ilyen komoly szerepet az idlibi csata előkészítésében? E kérdés megválaszolásához mindenek előtt emlékeztetni kell arra, hogy az Egyesült Államok már több alkalommal jelezte, hogy a vörös vonalat a szíriai hadsereg számára a vegyi fegyverek alkalmazásában jelölte meg. Büntetőintézkedésre egy alkalommal már sort is kerítettek a háború folyamán: miután a múlt év áprilisában vegyi támadás érte Han Sejkún városát, az Egyesült Államok 59 Tomahawk robotrepülőgépet lőtt ki a Földközi-tengerről Szíriába, melynek célpontja a szíriai kormány által ellenőrzött Sajráti Légibázis volt.
Az orosz védelmi minisztérium – amely mindvégig kételkedett abban, hogy a vegyi támadást a szír erők követték el Han Sejkúnban – augusztusban többször is figyelmeztetett arra, hogy hamis zászlós vegyi fegyveres támadást terveznek Idlib tartományában, amit az amerikaiak ürügyként használnának egy újabb katonai csapásra. Így a mostani légitámadás-sorozattal az orosz fél mindenek előtt annak szeretné elejét venni, hogy az amerikaiak a szíriai hadsereg elleni büntetőakcióval közvetlenül is beavatkozzanak Idlibben. Nem mellékes, hogy a tetemes összegeket felemésztő katonai akcióban az orosz légierő sokkal hatékonyabb, mint a szíriai. De az is kétségtelen, hogy az orosz részvétel sokkal inkább képes távol tartani a területtől azokat az államokat, amelyek a szíriai háborúba már eddig is beavatkoztak, akár pénzügyileg, akár közvetlen fegyveres akciókkal.
Nem ígér túl sok jót a szíriai ellenzékieknek, hogy kézzelfogható eredmény nélkül ért véget pénteken Teheránban az ellenzéket támogató török, valamint a Bassár el-Aszad elnök kormányát segítő iráni és orosz elnök tanácskozása. A konferencia zárónyilatkozata még csak említést sem tett konkrét intézkedésekről. Recep Tayyip Erdogan török, Haszán Róháni iráni és Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozata hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezettek a polgári lakosság védelme és a humanitárius helyzet javítása mellett. Ezen felül közösen akarják folytatni az al-Kaida és Iszlám Állam terrorszervezetek elleni művelteket. Felszólították a nemzetközi közösséget, különösen az ENSZ-t, hogy növelje a Szíriának szánt humanitárius támogatást. A zárónyilatkozatot megelőzően a három vezető egyfajta villámcsúcsot tartott, amelyen megfigyelők szerint nem közeledtek egymáshoz az álláspontok. Erdogan a vérontástól óvott a szíriai lázadók kezén lévő utolsó erősségben, Haszán Róháni viszont aláhúzta, hogy az amerikai jelenlétnek véget kell vetni Szíriában. Vlagyimir Putyin pedig kijelentette: a szíriai kormánynak joga van ahhoz, hogy visszavegye az ellenőrzést az ország területe felett.
S bár a találkozón az orosz elnök tájékoztatása szerint konkrét lépésekről egyeztettek az idlíbi feszültségmentesítési övezet stabilizálásával kapcsolatban, amibe beletartozik a megbékélés lehetősége mindazokkal, akik készek a párbeszédre, a politikus a terroristák kiűzését szorgalmazta az északnyugat-szíriai tartományból. Mint mondta, a terroristák jelenléte Idlibben veszélyt jelent a térség lakóira.
Az offenzívában ezúttal az orosz légierő kiemelkedő szerepet fog vállalni. Ezen minden bizonnyal nem sokat fog változtatni az, hogy Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) Szíriáról rendezett tanácskozásán Szíriához és szövetségeseihez, Oroszországhoz és Iránhoz intézett figyelmeztetésében leszögezte: az Egyesült Államok „nagyon egyértelmű álláspontot” fejtett ki Oroszországnak és a nemzetközi közösségnek egyaránt, amikor a szíriai konfliktus „veszélyes eszkalációjának” minősített minden támadást az északnyugati szír tartomány, Idlib ellen. Haley hangsúlyozta: Bassár el-Aszad szír elnöknek le kell állítania készülő offenzíváját, Oroszországnak és Iránnak pedig megvan a hatalma ahhoz, hogy elejét vegye ennek a katasztrófának. A jelek szerint az amerikai fenyegetés ezúttal nem érdekli Damaszkuszt, illetve a szövetségeseit.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
