//Nepomuki Szent János, a csehek védőszentje
Nempomuki Szent János szobra a prágai Vencel hídon #moszkvater

Nepomuki Szent János, a csehek védőszentje

MEGOSZTÁS

Nepomuki Szent János szentté avatásának napja május 16. Ekkor ünnepli Közép-Európa azt a szentet, aki tipikusan közép-európai, egyszerre kötődik a szláv és a német hagyományokhoz, az európai történelemhez, s az ebben a térségben megújított római katolikus hitélethez. A gyónási titok védőszentjévé formált személye a XVIII-XIX század rekatolizációs törekvések kulcsfigurájává lett.

Csiki Attila írása a #moszkvater.com számára

Nempomuki Szent János szobra a prágai Vencel hídon #moszkvater
Nempomuki Szent János szobra a prágai Vencel hídon
Fotó:Wikipédia

Ha csehek között kvíz kérdésben felmerül, hogy ki a legismertebb cseh szent, egyáltalán ki az, akit a határon túl is ismernek, talán keveseknek jut eszébe az, ami pedig kézenfekvő. De úgy is kérdezhetnénk, hogy ki az a cseh, akinek a legtöbb szobra áll Csehországban, illetve az ország területén kívül, rendre folyókon, patakokon átívelő hidak mentén. S így már kézenfekvő a válasz, hiszen Nepomuki Szent János szobrával ’úton-útfélen’ találkozunk. Csak sokan nem tudják, hogy ő bizony cseh volt, a cseh történelem jeles időszakában élt.

„S bár néhány okiraton kívül nem maradt fent <emlékezete>, három évszázaddal később némi aktuálpolitikai átfogalmazással mégis az ő alakját emelte a Habsburg valláspolitika történelemformáló tényezővé. Ismertsége Husz Jánoséhoz mérhető, ő is intézményesült alakja az európai vallástörténetnek. Csak hát ugye ő a másik oldalon állt, nem lehetett szent”

Magyarországon 245 műemléki szobra áll. A Műemlékjegyzék 101 külterületen álló szobrát tartja nyilván, ezek többnyire a XVIII. századiak, illetve a XIX. század első feléből származnak. Voltak olyanok, amelyeket lebontottak, megsemmisültek, s vannak, melyek belső térben állnak.

Aki Prágában járt, ismeri a királyról és a királynő gyónásáról szóló legendát. A király tudni akarta, mit gyónt az asszony, de a mi papunk nem mondta meg, a király erre a vízbe dobatta. Ennyi a profán, néprajzi háttere annak a rekatolizációs törekvésnek, ami a huszita mozgalmak elülését követő jezsuita intézkedések egyik elemeként a Habsburgok által uralt tartományokban – immár a török kiűzése, majd az országos népszámlálások, és szervezett telepítésekkel párhuzamosan – a római katolikus hitélet megerősítését szolgálta. Direkt agitációs propaganda, vagy ahogy ma mondanánk, marketingkommunikációs eszközökkel.

„De ki is volt Nepomuki Szent János?”

Az internet nagy, mindent-átfogó ’közkönyvtárában’ többnyire ugyanaz az ismeretterjesztő tartalom szerepel, a cikkek egymásból építkeznek. Az Országgyűlési Könyvtár által fenntartott, Budapest Főváros Levéltár által szakmailag koordinált Hungaricana közgyűjteményi portálon viszont már szépen található anyag, információ, akár az egyes szobrokról, azok történetéről, akár magának Nepomuki Szent Jánosnak a kultuszáról. Bár szerkesztetten még nem létezik a közép-európai kultuszának monografikus feldolgozása, az ott elérhető helytörténeti munkákból nagy ’pályaív’ rajzolódik ki.

„A római katolikus Kelet-Közép Európa népei között se a lengyel, se a magyar hitélet nem tud felmutatni hatásában olyan szerteágazóan, ugyanakkor annyira hétköznapian ismert szentet, mint Nepomuki Szent János”

A magyarországi szentek közül talán csak a pannoniai (Savaria) születésű Tours-i Szent Márton, de ő meg ugye nem volt magyar. Hasonlóan elmondhatjuk ezt a lengyelekről, akiknél pedig sokkal erősebben élnek a katolikus hagyományok.

A cseheknek hét (Szent Adalbert, Nepomuki Szent János, Prágai Szent Ágnes, Sázavai Szent Prokop, Szent Ludmilla, Szent Vencel, Szent Asztrik), a lengyeleknek kilenc szentjük van. Ketten közülük XX. századiak, mutatva ezzel is, hogy milyen erős a hitélet végig a történelem során napjainkig (Szent Kázmér, Szent Szaniszló, Szent Zoerard-András, Zoborhegyi Szent Benedek, Szent Maximilian Kolbe, Szent Jácint, Szent II. János Pál, Kotszka Szent Szaniszló, Kenty Szent János).

„Érdekesség, hogy királyaik közül csak egyet avattak szentté, míg nekünk, magyaroknak javarészt Árpád-házi uralkodóinkat, s azok gyermekeit – Árpádházi Szent Margit, Szent László, Szent Hedvig, Szent Kinga, Szent István, Szent Imre, Árpád-házi Szent Erzsébet – avatták szentté”

A kassai vértanúkat, azaz Kassai Szent Márkot, Istvánt és Menyhértet, 1995-ben avatta szentté II. János Pál a kassai repülőtéren szervezett nyilvános szertartáson, szentté avatásuk – bár a magyar történelem élő alakjai voltak – a szlovákiai római katolikusoknak szóló gesztus volt.

A katolikusok közt is számon tartanak öt orosz szentet – Pecserszki Szent Antal, Szent Feodoszij, Nagy Szent Vlagyimir, Szent Borisz és Gleb -, mivel ők még a nagy egyházszakadás előtt éltek.) A pravoszláv szentek más téma, az másik vallás. A pravoszláv orosz szentek is értelemszerűen a saját közegükben, a pravoszláv hívek között örvendenek nagy megbecsülésnek.

A szentekkel kapcsolatos történelmi emlékek tehát két korszakot érintenek. Egyszer a saját élete a XIV. század második felében, majd 250-300 évvel később a XVII. század közepén a rekatolizációs törekvések keretében kultuszának kiépítése, amellyel példát mutattak az ezen idő alatt a római rítusoktól, sőt a katolikus vallástól eléggé eltávolodott cseh, morva és magyar hívőknek.

„Életéről elmondhatjuk, hogy Nepomuki Szent János Dél-Csehországban, a Plzentől délre található Nepomuk városában született, melynek eredeti német neve Pomuk. Papi pályára lépett, egyházjogot tanult Prágában, majd Padovában, később a prágai Szent Vitus székesegyház kanonoka, fő vikáriusa, azaz püspöki helynök, és a királynő gyóntatója lett”

Ebbéli tevékenysége idején a király a Luxemburgi-házból származó IV. Vencel volt, aki invesztitúra kérdésében, azaz egyházi elöljárók kinevezési jogát (konkrétan egy apát hivatalba helyezését) érintően viszályba keveredett az akkori prágai érsekkel. Helynökét (Nepomuki Szent Jánost), aki nagy hatással volt az érsekre, a Károly-hídról a Moldvába dobatta (vagy élőben, vagy holtában), azzal a váddal, hogy a püspököt a király ellen biztatta (szó sem volt gyónási titokról, meg ilyenek) – korabeli okiratok szerint János nevezett ki a király megkérdezése nélkül egy apátot egy Prága környéki apátságba.

I. Vencelnek (1361-1416), ki 1378-tól uralkodott, két felesége volt, mindkettő a bajor Wittelsbach uralkodói családból. Figyelem, egy kis bulvár: ez ugyanaz a család, csak 500 évvel korábbról, amelyből majd Sissi is, és a neuschwansteini kastély megálmodója II. Lajos is származott. Első felesége 1386-ban meghalt, így a második, Vittelsbachi Zsófia volt az, akiről a legenda szól. Akinek a gyónásáról, gyónási titkairól volna szó.

„Míg a magyarországi Anjouk ezekben az évtizedekben aragóniai, majd lengyel kapcsolatokat ápoltak, IV. Vencelnek az angol II. Richárd, és a Habsburg I. Rudolf volt a sógora. Aztán kivetették a magyarországi Anjoukra – pontosabban a magyar trónra – is a hálójukat. Luxemburgi Zsigmond, nevezett IV. Vencel öccse volt”

Tehették, hiszen apjuk IV. Károly 1355-1378 között német-római császár volt. Vencelnek nem sikerült megválasztatnia magát, de Zsigmondnak igen, ő 1433-tól haláláig 1437-ig a Budai várat tette Európa egyik hatalmi központjává. Leszármazási táblájukat itt követhetjük. IV. Vencel  A1-B1-C1-D1-E5 a leszármazási táblában.

Nepomuki Szent János szobra a Győr környéki Gyarmaton. Állíttatták az Amerikaba kivándorolt falubeliek adományaiból a 20. század elején #moszkvater
Nepomuki Szent János szobra a Győr környéki Gyarmaton. Állították az Amerikába kivándorolt falubeliek adományaiból a 20. század elején
Fotó: Stier Gábor

Ebben az időben Prága jelentős városa Európának, jelentős királyi központ. A Luxemburgi dinasztia ezekben az években éli virágkorát, jelentős ambíciókkal a német-római császári címre, amit, ha nem is tartósan, de több tagja meg tudott szerezni. A cseh egyházi tisztségek jelentős befolyással és javadalmazással jártak. Nepomuki Szent János Husznak kortársa, utóbbi épp a szent halálának évében kezdi tanítását a Prágai Egyetemen. Érdekesség, hogy  néhány év múlva Husz János is a királynő gyóntatója lett, ő 1401-től látta el e feladatkört.

Az invesztitúra harc Szent János életébe került, aki viszonylag fiatalon lett vértanú. Ahogy a szentségek megőrzése, úgy az egyházi érdekek képviselete is elvárás volt a főpapoktól, s az érte hozott áldozat pedig elnyerte a kortársak és az utókor méltó megbecsülését. János áldozata azonban nem maradt meg az emlékezetben, haláláról, halálának módjának, azaz a legendáról az első említés 1641-ből származik, ami rögtön átköt a szentté avatásának kanonizációjához.

„Ebben az előkerült okiratban azt említik, hogy a vízben úszó teteme körül ezernyi úszó gyertyaszer fénypont jelent meg. A legenda szerint más csodás jelek is igazolták János feddhetetlenségét. Az eljárás során felnyitott sírban nyelvét rothadás nélkül, épen találták”

János halála óta közben eltelt 250-300 év. Csehországban jelentős változások következtek be a hitéletben, először a husziták mozgalma az, ami önmagában Csehországhoz köthető. Onnan indult ki, s fejtett ki nagy hatást Közép-Európában, majd a reformáció is erős bástyákat talált Bohémiában, és Magyarországon szintúgy. Nálunk a török megjelenése és pusztítása, mint a bűneinkért kapott isteni büntetés fogalmazódott meg a közgondolkodásban (ezt Zrínyi Szigeti veszedelméből is tudjuk), így a reformáció magyarországi térhódítása javarészt egy hitében elbizonytalanodott társadalom gyengeségének volt köszönhető.

A török kiűzését, valamint a cseh reformációs törekvések letörését követően a római katolikus ellenreformáció, mely már a XVI. század végén, azaz a lutheri és kálvini s más hitújító tanok elterjedését követően megkezdte rekatolizációs törekvéseit, nem csak a reformáltak üldözésével, hanem a hívek meggyőzésével a Habsburgokban nagy patrónusra találtak. Amint geopolitikai lehetőségei megengedték, a bécsi udvar hatalmas kampányba fogott a közép-európai térségben, a reformáltak lakta területeken.

„Így lett Nepomuki Szent János <Csehország patrónusa>, a <Bánát védőszentje> (ez ugye Romániában és a Vajdaságban van, Temesvár, Lugos és Nagybecskerek városokkal), ahová jelentős betelepítések történtek a XVIII. század második felében. De ő a <Csallóköz védelmezője> is. Mind olyan területek, ahol jelentős templomépítések, s ezzel a hitélet megerősítése következett be az elkövetkező évtizedekben”

Jánost 1729-ben avatták szentté (előtte 1721-ben boldoggá). Ekkor vett lendületet kultusza, 300 éves karriert futva be tart mind a mai napig, hiszen a védőszentnek emelt szobrokat korunkban műemlékként kezelve újra restauráljuk. A muemlekem.hu 245 Nepomuki Szent János emléket tartalmaz, a Köztérkép, mely a közterületeken álló műemlékeket tartalmazza, nevére keresve 175 úgynevezett műlapot jelenít meg.

A csehek világszerte ismert prominensei, Navratilova, Lendl, Nedved, Jagr, Herzigova világában, az ő médiatámogatásukkal, lehetőségeikkel lehet, hogy sokak számára nem érthető, hogy mi a különleges Nepomuki Szent Jánosban, az idő és a mérhető hatás azonban mellette szól. Róluk száz év múlva sport- és kultúrtörténeti visszaemlékezések fognak szólni, de Nepomuki Szent János emlékezete 100 év múlva is áthatja Közép-Európa hitvilágát.

MEGOSZTÁS