//Németország lábon lövi magát
Andrej Hunko #moszkvater

Németország lábon lövi magát

MEGOSZTÁS

Andrej Hunko azok közé a baloldali politikusokhoz tartozik, akik kiléptek a Die Linke nevű pártból, és megalapították Sahra Wagenknecht vezetésével az addig civil szervezetként működő új pártot Sahra Wagenknecht Szövetség – az értelemért és az igazságosságért (BSW, Bündnis Sahra Wagenknecht – Vernunft und Gerechtigkeit) névvel. A Bundestag képviselője amellett az Egységes Európai Baloldal (UEL) képviselő csoportjának is tagja. Andrej Hunkoval Németország aktuális politikai helyzetéről, a klasszikus baloldal csődjéről, s arról is beszélgettünk, hogy hozott-e már az új párt valami változást a német politikai életbe. De szó volt a párt céljairól is, valamint hozzáállásáról az ukrajnai háborúhoz.

Péli Éva írása a #moszkvater.com számára

Andrej Hunko #moszkvater
Andrej Hunko
Fotó:Jan Kuehn

– Európa háttérbe szorul a globális versenyben, és az Egyesült Államok vazallusává válik. Versenyképessége drámaian csökkent, a józan ész mintha már nem játszana szerepet. Ebben nagy a felelőssége Németországnak, amely Európa mozgatórugójából „Európa problémás gyermekévé” vált. Gazdasága hanyatlóban van, demokráciája sok tekintetben sérült. Hogyan jutottunk idáig?

– Már évek óta látszik, hogy Európa nem igazán nő össze, hanem egyre jobban szétszakad. Miközben az olyan európai államok, mint Belarusz vagy Oroszország egyre inkább kiszakadtak az átfogó páneurópai együttműködésből, az Európai Unió fokozatosan függővé vált az Egyesült Államoktól. Sajnos, a Nyugat nem használta ki azt a lehetőséget, amely az 1990-es évek elejétől a 2000-es évekig fennállt egy Oroszországot is magában foglaló páneurópai térség létrehozására. Ennek ellenére bizonyos területeken egészen a közelmúltig folytatódott az együttműködés, például az energiaszektorban, hiszen Oroszország olcsó nyersanyagokkal látta el az Európai Uniót.

„Az Oroszországból származó olcsó energiahordozók a saját technológiai szakértelemmel párosulva Németországot vonzó ipari helyszínné, és így Európa gazdasági mozgatórugójává is tették. A külpolitikai konfrontáció, és az ukrajnai háború miatt a korábbi energiaellátás, mint fontos pillér megszűnt, és a következmények az élet számos területén egyre inkább érezhetőek”

Ráadásul az ukrajnai inváziót megelőző két évet erősen meghatározta a koronavírus járvány. Ez az időszak számos visszásságot hozott felszínre, és több szinten (például társadalmi, fizikai, gazdasági stb.) óriási hatással volt a társadalmakra világszerte. Németországban a szövetségi kormányok által a világjárvány ellen hozott példátlan intézkedések erősen polarizálták a lakosságot. E két tényező, a pandémiás időszak, és az azt követő ukrajnai háború, annak minden következményével együtt, Németországot válsághelyzetbe hozta. Az Oroszország elleni gazdasági háború folytatásával, és az Egyesült Államok Kína elleni kereskedelmi háborújában való részvétellel Németországot az a veszély fenyegeti, hogy lábon lövi magát.

– Magyarországon érdeklődéssel figyelik a németországi helyzetet. A gazdatüntetéseket, a sztrájkokat, a jobboldal elleni tiltakozásokat és az AfD felemelkedését, a migrációs problémákat. De a hatalmon lévők vakságát, és teljes valóságvesztését is észreveszik. Hol látja a nagyobb veszélyt a lakosságra? Az állítólagos jobbra tolódásban vagy a kormány intézkedéseiben?

– A jobbra tolódás egyértelműen katasztrofális lenne Németország számára. Az AfD magas támogatottsága nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy a lakosság egyre elégedetlenebb a kormánykoalíció politikájával. Sokan már nem érzik magukat képviselve ettől a kormánytól, és tiltakozásul készek az AfD-re szavazni.

„Ennek fényében az AfD-t veszélyes potenciállal rendelkező tünetnek látom, de nem a probléma okának. A német kormány korábbi <értékvezérelt külpolitikája> mára értelmetlen akcionizmusba süllyedt, az arroganciával határos moralizmusa pedig egyre több potenciális szavazót taszít el magától”

Ha azonban valóban gyengíteni akarjuk az AfD-t, akkor nem kell betiltani, hanem demokratikus módon jobb érveléssel, és mindenekelőtt konkrét lépésekkel meg kell nyerni a csalódott polgárok bizalmát. Sajnos, nem látok észrevehető akaratot a piros-sárga-zöld koalícióban, hogy önkritikát gyakoroljanak, és reálisan javítsák a németországi emberek életminőségét. Ez teszi még inkább szükségessé a „Sahra Wagenknecht Szövetség – az értelemért és az igazságosságért” pártot.

– Hogyan hatott eddig a németországi politikai életre az új párt, a Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) megalapítása?

– Bár még nagyon a kezdeteknél járunk, de megállapíthatjuk, hogy a BSW-nek van hatása. A többi párt kénytelen reagálni az általunk felvetett problémákra. Az olyan politikai követeléseket, mint a tűzszünet, és az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások leállítása, nem lehet tovább elhallgatni.

– A BSW első kongresszusán azt mondta, hogy Németországban egyre többen váltak „politikailag hajléktalanná”. Miben nyilvánul ez meg, és hogyan alakult ki?

– A tapasztalat az, hogy a társadalom többsége ellen irányul a politika, mind a „jelzőlámpás” pártok, mind a CDU/CSU részéről. Ezért sokan már nem tudják, hogy mire szavazzanak. Egyre erősödik az a benyomás, hogy a politikai területtől függetlenül a lakosság érdekeivel ellentétes politikát hajtanak végre, és végső soron ez csak a fegyvergyártók, és az amerikai nagyvállalatok szemérmetlen lobbizása.

– Sokan úgy lettek a BSW tagjai, hogy kiléptek a Die Linke (Baloldal) pártból. Nem tart attól, hogy a BSW ezzel megosztja a németországi baloldalt, mint társadalmi erőt, és végső soron vizet önt a mainstream politikai elit malmaira?

– A Die Linke pártnak nincs politikai monopóliuma a németországi baloldali politikai spektrumban. Sok embernek el kellett hagynia a Die Linke pártot, és át kellett váltania a BSW-re, mert hűek akartak maradni meggyőződésükhöz, amikor néhány évvel ezelőtt csatlakoztak a Baloldali Párthoz. A párt programjának változása már nem felelt meg sok tag nézeteinek. A mostani felmérésekből az is kiderül, hogy a BSW minden politikai spektrumból származó szavazót, azok közül is sokakat meg tud szólítani, akik korábban nem szavaztak. Összességében ez a szó klasszikus-történelmi értelmében vett szociális baloldal megerősödéséhez vezet.

– Vajon a BSW kísérlet arra, hogy kitörjön a baloldali-jobboldali formából, amely sokak számára már nem tűnik megfelelőnek? Megváltoztathatja a BSW alapjaiban a német pártspektrumot és politikát? Mik a konkrét politikai célok a következő két-három évre?

– A baloldal és a jobboldal fogalma az elmúlt években jelentősen leértékelődött. Ma ebben az országban baloldalinak számít, ha valaki veszteségekre való tekintet nélkül meghosszabbítja az ukrajnai háborút, ha nyitott határokat követel, ugyanakkor eltitkolja a menekülés okait, vagy ha tetszés szerint megváltoztatja a nemét. Ennek már semmi köze a történelmi felfogáshoz.

„A cél egy olyan politika rekonstruálása, amely a társadalom többségét szolgálja”

Minél erősebb a BSW, annál nagyobb a nyomás a következetes békepolitika, a gazdasági racionalitás és a társadalmi igazságosság érdekében.

– A kapitalizmus válsága közepette a klasszikus baloldal is csődöt mond, éppen akkor, amikor a szociális megközelítésre olyan nagy szükség van. Ugyanakkor egyre inkább keresik az alternatívákat. Hogy látja, lehet, hogy reneszánszát éli a marxizmus?

– Azáltal, hogy az identitáspolitikára összpontosít, és feladja a klasszikus baloldali álláspontokat a társadalmi igazságosság és a béke terén, az európai pártpolitikai baloldal egyre inkább a perifériára szorul. Az ésszerűség és az igazságosság álláspontjainak következetes megújítására van szükség. Ha valaki például részt vesz egy önpusztító gazdasági háborúban, akkor részt vesz a saját országa munkásai elleni támadásban, s ezzel a társadalmi igazságosság álláspontjait végzetesen feladja a gazdasági háborúban való részvétel javára. A Marx által nyújtott elemzési eszközök közül sok ma is hasznos ahhoz, hogy megértsük a dolgokat.

– Hogyan látja Európa jövőjét? Milyen szerepet játszik ebben az Egyesült Államok és Oroszország?

– Európa növekvő függősége miatt veszít a befolyásából és a profiljából. Fennáll a veszélye, hogy az Egyesült Államok az Oroszországgal és Kínával éleződő konfliktusban egyszerűen cserbenhagyja. Ami Oroszországot illeti, Európa biztonsága nem lehetséges Oroszország nélkül. A NATO illúzióját egy romboló proxy háborúról a lehető leggyorsabban el kell temetni.

– Miért alakult át háborúvá ez az Ukrajna körüli konfliktus? Mik az okok? Sahra Wagenknecht a BSW első pártkonferenciáján azt mondta, hogy a Nyugat megakadályozhatta volna a háborút. Hogyan lett volna ez lehetséges? És hogyan lehetett volna a háborút tárgyalások útján befejezni?

– Az Egyesült Államokat és a NATO-t egyértelműen terheli a felelősség ezért a háborúért, még akkor is, ha az ukrajnai invázió elítélendő. Abban a hitben, hogy Oroszországot nem kell figyelembe venni, könyörtelenül erőltették a NATO keleti terjeszkedését. Az ígéreteket megszegték. Megszegték a minszki megállapodás végrehajtását. Azt az elvet, amelyet az Egyesült Államok magára is alkalmaz, miszerint nem tűr meg semmilyen ellentétes katonai paktumot a határain, vonatkoztatni kell Oroszországra is. Ez a konfliktus megoldásának kulcsa.

– Vezető politikusok felszólítják Németországot, hogy készüljön fel a háborúra. Wagenknecht másokkal együtt egy új békemozgalomra szólított fel a „Manifesztum a békéért” című kiáltvánnyal. Hogyan látja ennek esélyeit?

– A társadalmi többség nagyon különbözik a Bundestagban ülőktől. A német kormánnyal ellentétben a többség a diplomáciai megoldások mellett van, és véget akarnak vetni az egyre több, és egyre nehezebb fegyverek szállításának mind Ukrajnának, mind pedig Izraelnek. Itt tovább kell növelni a társadalmi nyomást.

– A BSW programja követeli visszatérést az Oroszországból származó olaj- és gázimporthoz. Ez azt jelentené, hogy visszatérünk a józan észhez. Az Önök pártjának nevében szerepelnek az „az értelemért és az igazságosságért” szavak. Ön szerint lehetséges-e még, hogy az a kár – és itt elsősorban az erkölcsi kárra gondolok –, amelyet Oroszország Németországtól elszenvedett, még helyrehozható?

– Igen, az olcsóbb energiaszállítások Oroszországból csővezetéken keresztül azonnal folytatódhatnának, az Északi Áramlat 1 és 2 elleni terrortámadások ellenére. Az önpusztító gazdasági háborúnak azonnal véget kell vetni. Elfogadhatatlan az ipar ilyen mértékű leépítése, amivel az ország és a gazdasági növekedés tekintetében az utolsó helyen áll, abban a feltételezett hitben, hogy így tönkretehetjük Oroszországot.

– Mit jelentene egy esetleges orosz győzelem Ukrajnában? Mit jelentene ez a Nyugat, Európa és Németország számára?

– Azonnali, feltétel nélküli tűzszünetre van szükség, hogy megállítsák az ukrajnai öldöklést. Nagy hiba volt, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia meghiúsította az isztambuli tárgyalásokat. Ebben a háborúban nincsenek győztesek, csak vesztesek. Ha Isztambulban befagyasztották volna a háborút, akkor ukránok százezrei élhetnének még mindig. A Nyugat felelőssége most, hogy szorgalmazza a tárgyalásokat. Aki azt hiszi, hogy győztes békét tud elérni egy atomhatalom ellen, az nincs teljesen az eszénél.

– A „Zeitgeschehen im Fokus” című magazinnak adott egyik interjújában a párbeszéd erős korlátozásáról beszél. Nemrégiben a Palesztin Kongresszust a rendőrség röviddel a kezdete után feloszlatta. Brüsszelben április 16-án a konzervatív kongresszust is feloszlatta a rendőrség. Ez csak két példa a sok közül. Ön szerint mennyire veszélyes a helyzet?

– Felmérések szerint Németországban a lakosság több mint fele azt mondja, hogy már nem meri nyíltan kifejezni a véleményét. Ez riasztó egy demokráciában. A BSW számára a nyílt párbeszéd kultúrájának helyreállítása, a rendkívül erőszakos cancel-culture elutasítása a négy alapelv egyike. Görögország volt pénzügyminiszterétől és a Glasgow-i Egyetem rektorától megtagadták a belépést a Palesztin Kongresszusra, egy felfoghatatlan eljárás. Örülök, hogy ezt az intézkedést a bíróságok mostanra jogellenesnek minősítették.

„A véleménynyilvánítás szabadsága és a társadalmi igazságosság helyett egyre inkább az ellenőrzés, a kényszerítés és végső soron az elszegényedés kerül a középpontba”

Ezzel a tendenciával határozottan szembe kell szállni. Aki úgy gondolja, hogy autokratikus eszközökkel kell elnyomnia a kellemetlen véleményeket, az rossz szolgálatot tesz az európai demokráciának.

MEGOSZTÁS