//Baszajev maga volt a Sátán
Samil Baszajev túszok gyűrűjében 1995. június 14-én a dél-oroszországi Bugyonnovszk városának kórházában #moszkvater

Baszajev maga volt a Sátán

MEGOSZTÁS

Samil Baszajev vezette csecsen terroristák 1995. június 14-én foglalták el a dél-oroszországi Bugyonnovszk városának kórházát. De az ő nevéhez köthető a beszlani iskolai vérengzés, valamint a Dubrovka utcai színházban végrehajtott túszejtő akció is. De valójában ki is volt ez a férfi, akinek a fejére minden idők legmagasabb orosz vérdíját, 10 millió dollárt tűztek ki, és a halálával kapcsolatban a mai napig vannak viták.

Samil Baszajev túszok gyűrűjében 1995. június 14-én a dél-oroszországi Bugyonnovszk városának kórházában #moszkvater
Samil Baszajev túszok gyűrűjében 1995. június 14-én a dél-oroszországi Bugyonnovszk városának kórházában
Fotó:EUROPRESS/AFP/VLADIMIR MASHATIN

Amikor 2006. július 10-én napvilágot látott a hír, miszerint megölték Samil Baszajev csecsen terroristavezért és több társát Ingusföldön, Ekazseno közelében, a Földön alig akadt hely, ahol ne sóhajtottak volna fel megkönnyebbülve az égre tekintve. Nyikolaj Patrusev, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője egy pillanatig sem csinált titkot abból, hogy a speciális akciót az orosz biztonsági szolgálat hajtotta végre, és a támadásra maga Vlagyimir Putyin adott engedélyt. Az orosz elnök szavai szerint jogosan vágtak vissza a beszlani és bugyonnovszki, és sok más hozzá köthető terrorakció elkövetőjének. Baszajev életét egy a közelében felrobbantott teherautó oltotta ki, ugyanis a terroristavezér éppen mellette haladt el. Zsigulijában ülve öt társával együtt egy bevetésre igyekezett. Baszajevet holttestének darabjai, elsősorban a feje és műlába alapján azonosították. A csecsen szakadárok hírportáljukon megerősítették vezérük és három másik modzsahed „vértanúságát”, de véletlen balesetnek tudták be, cáfolva az orosz különleges akciót.

„Azon a bizonyos napon a földkerekség egyik, ha nem a legkegyetlenebb terroristája halt meg”

Baszajev nevéhez a 2004-es beszlani tragédia – több mint ezer embert ejtettek foglyul a tanévnyitó ünnepségen, és a kiszabadítási akció során legalább 331-en, többségében gyermek vesztette életét –, valamint a dél-oroszországi Bugyonnovszk kórházának az elfoglalása fűződik. Utóbbi esetben 128-an haltak meg a túszok közül. Várandós asszonyok tucatját állította élő pajzsként a kórház ablakaiba, és az 1994 decemberétől zajló első csecsen háború befejezését és a szövetségi erők azonnali kivonását követelte Baszajev a vele telefonon tárgyaló orosz miniszterelnöktől, Viktor Csernomirgyintől.

„A hosszas alkudozás végül azzal zárult, hogy Baszajevék 130 túszt maguknál tartva autóbuszokon elindulhattak Csecsenföld felé”

A kaukázusi köztársaság határához érve a csecsenek elengedték túszaikat, és büntetlenül visszatértek a rebellis erők felügyelte területre. Mindenesetre az akkori csecsen elnök, Dzsohar Dudajev a világ legnagyobb döbbenetére a szakadár köztársaság legmagasabb kitüntetését adományozta Baszajevnek.

„Vadállat volt. Nem, nem is vadállat, hanem a sátán. Még csak nem is a sátán. Nincs is rá szó”

– jelentette ki a terrorista halálának hírére Ramzan Kadirov, Csecsenföld oroszbarát miniszterelnöke.

De igaza volt Kadirovnak? Kétségtelenül. Baszajev 1965-ben született Vedenoban, egy csecsen kisfaluban. Szüleitől azért kapta a Samil nevet, mert így hívták azt a XIX. századi imámot, aki utoljára tudott katonai sikereket elérni az oroszok ellen. Baszajev Moszkvába költözött, ahol harmadszori nekifutásra vették fel a jogi karra, ahol

„sokaknak feltűnt, mennyire rajong a forradalmi eszmékért, az ágya fölé például Che Guevara képét rakta ki”

A rossz nyelvek szerint ekkor került közelebbi kapcsolatba a helyi alvilágban befolyásos csecsen körökkel. Tanulmányait megszakította, majd a légierőnél töltött sorkatonai szolgálat után beiratkozott a műszaki egyetemre, ahonnan egy év múltán eltanácsolták. Az 1991-es puccs az orosz fővárosban érte, és Jelcin támogatójaként részt vett barikádok építésében is. Utána hazatért, radikalizálódott,

„a köztudatba egy orosz utasszállító repülőgép eltérítésével került be, melyet előbb Ankarába kényszerített, ahol elengedte az összes túszt, majd hazarepült Csecsenföldre”

Utána az oroszok mellett harcolt Abháziában a grúzok ellen, majd amikor 1994-ben már az első orosz-csecsen háborúban már befolyásos katonai vezető lett, egy orosz támadás szinte a teljes családját kiirtotta a szülőfalujában. Innentől kezdve lépett rá arra az útra, amely 24 esztendeje Bugyonnovszkban kezdődött és 2004 szeptemberében Beszlanban csúcsosodott ki. Ő lett a világ egyik legkeresettebb és legkegyetlenebb terroristavezére.

Ugyanakkor az első orosz-csecsen háborút követően elindult az 1997-es elnökválasztáson, ahol a második helyet szerezte meg Maszhadov mögött, aki miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki a Csecsenföldön rendkívül népszerűvé vált gerillavezért. Politikusként sem bújt ki a bőréből, és a csecsen kormányt a saját házából, pólóban és bakancsban irányította. Ezt követően fordult az iszlám vahabbita irányzata felé, és kerül kapcsolatba közel- és közép-keleti pénzügyi támogatóival.

„Baszajev iszlamista fordulata inkább politikailag motivált volt, ugyanis ezzel tehetős, Csecsenföldön kívüli szponzorokhoz jutott”

Az oroszok már az 1999-es dagesztáni betörését követően megpróbálták többször likvidálni, maga a hadúr egy korábbi visszaemlékezésében összesen nyolc ilyen alkalomról számolt be. Az egyik bombatámadás kis híján végzetes lett, ám Baszajev élete megmaradt, csak a fél lábát veszítette el. Fennmaradt visszaemlékezésekből kiderült, még így is képes volt egy éjszaka alatt 50 kilométert legyalogolni

„A Kaukázusban mintegy 20 búvóhelyet tartott fenn magának és leghűségesebb embereinek”

Gondolkodásmódjára talán jól utal az, hogy a beszlani vérengzést követően azt állította, nem érez lelkiismeret furdalást, ugyanis meg volt arról győződve, hogy az oroszok a gyermekek védelme miatt nem indítanak támadást, hanem a bugyonnovszki terrorakcióhoz hasonlóan inkább teljesítik követelését, és kivonulnak Csecsenföldről. Mindenesetre a fejére kitűzött tízmillió dolláros vérdíj hatásosnak bizonyult, és az orosz biztonsági szolgálat külföldi informátorok segítségével talált rá Baszajevre.

Egyébként nem Baszajev volt az egyetlen csecsen vezető, akivel az orosz biztonsági szolgált végzett. 1996-ban Dudajevet műholdas technológiával likvidálták. A szakadár csecsen vezető 1996. április 21-én műholdas mobiltelefonján hívást fogadott, hogy egy orosz politikussal tárgyaljon, aki közvetítőnek mutatkozott Moszkva és Groznij tervezett tárgyalásain. A hívásfogadás után néhány perccel egy levegő-föld osztályú rakéta csapódott arra helyszínre, ahol Dudajev tartózkodott.

„A műholdas telefonhívás vezette rá a rakétát a célpontra”

Őt Zelimhan Jandarbijev követte kilenc hónapig az elnöki székben, később száműzték, és hároméves katari kényszertartózkodás után 2004. február 13-án végeztek vele az arab országban. Az orosz biztonsági erők 2005-ben ölték meg Aszlan Maszhadovot, aki Baszajev mellett állítólag szintén részt vett a beszláni vérengzés megtervezésében és irányításában. Majd 2006 júniusában likvidálták Abdul-Malik Szajdullajevet, a csecsen szakadárok elnökét.

MEGOSZTÁS