//Nagyot bukhatnak a „nép szolgái”
A "tiszta választásért" feliratú maszkban tüntetnek Lvivben 2020. október 22-én #moszkvater

Nagyot bukhatnak a „nép szolgái”

MEGOSZTÁS

A mai napon, október 25-én önkormányzati választásokat tartanak Ukrajnában. Bár az országosan ismert és meghatározó pártok mellett ilyenkor helyi, egy-két régióban érdekelt formációk sora is megméretteti magát, a választás az összukrán politikai paletta erőviszonyairól is jó képet nyújt majd. Ez a kép pedig várhatóan nem a kormánypárt számára lesz kedvező.

Kosztur András írása a #moszkvater.com számára

A "tiszta választásért" feliratú maszkban tüntetnek Lvivben 2020. október 22-én #moszkvater
A “tiszta választásért” feliratú maszkban tüntetnek Lvivben 2020. október 22-én
Fotó:EUROPRESS/Stringer / Sputnik

Tavaly nyáron Volodimir Zelenszkij elnök pártja, a Nép Szolgája egyedülálló győzelmet aratott a parlamenti választásokon, egyedüli többséghez jutva a Legfelsőbb Tanácsban. A listás szavazatok több mint 43 százalékát hozta el a választásokon első alkalommal részt vevő formáció, a brand népszerűsége – elsősorban az elnöknek köszönhetően – akkora volt, hogy teljesen ismeretlen jelöltek is meg tudták verni rutinos ellenfeleiket az egyéni körzetekben csak azért, mert az elnöki párt zöld színeiben indultak.

Az új kormánypárt így a maga kedvére alakíthatta a törvényeket, kezébe vehette a vezető hivatalnokok kinevezését, és már-már a helyi vezetőket szorongatta, így Kijev és egy másik milliós nagyváros, Dnyipro (a korábbi Dnyipropetrovszk) polgármesterének idő előtti távozása is felmerült. Az ország teljes ellenőrzése előtt a „nép szolgái” számára már csak a helyi elitek jelentették az akadályt, és a parlamenti választásokat követően nem volt kétség, az önkormányzati választásokon is tarolna az újdonsült kormánypárt.

„A reményeket azonban hamar a teljes kiábrándultság váltotta, a Nép Szolgája frakció és az új kormány(ok) botrányt botrányra halmoztak”

Ha eleinte az elnök személyes népszerűsége még meg is mentette pártja kilátásait, tavasszal az egyre gyengébbnek, agresszívebbnek és főképp elődeihez mind hasonlóbbnak tűnő Zelenszkij támogatottsága is esni kezdett.

„A párt mélyrepülése egyenesen katasztrofális. A tavalyi 43 százalékos eredményhez képest a parlamenti választásokra vonatkozó felmérések jó esetben 25 százalékot jósolnak a kormánypártnak”

Ennél is aggasztóbb lehet, hogy ez a szám az önkormányzati választásokon – amelyeken számos helyi párt is részt vesz – már csupán 16-17 százalék. Így pedig nemhogy az egyedüli többsége nem lesz meg a pártnak az újonnan megválasztott megyei és városi tanácsokban, de a listákon aratott győzelme is veszélybe kerülhet.

„Arról nem is beszélve, hogy a legnagyobb városok majd mindegyikében a regnáló polgármester győzelme várható, a Nép Szolgája jelöltjei számára pedig már az is jó eredmény lenne, ha a második fordulóba tudnának kerülni”

Erre talán Kijevben lehet a legtöbb esélyük – amennyiben Vitalij Klicsko nem védi meg címét már az első fordulóban. Odesszában és Harkovban a Majdan előtti kormánypárt, a Régiók Pártja romjain formálódott Ellenzéki Platform – Az Életért jelöltjei az aktív polgármesterek fő kihívói, Dnyipróban szintén egy „ex-régiós” szorongathatja meg a jelenlegi városvezetőt, míg Lembergben Porosenko ex-elnök egyik embere kerülhet második fordulóba.

A polgármesterek és más helyi hatalmasságok pártjai a megyei, városi, járási tanácsokból is jelentős szeleteket harapnak ki, s bár ezen a téren a Nép Szolgája még a legtöbb helyen favoritnak számít, az ország délkeleti felén több helyen is az Ellenzéki Platform végezhet az első helyen. Ez pedig nem csak azért lehet kellemetlen a kormánypárt számára, mert így akár ellenzékbe is kerülhet egyes területeken, de azért is, mert így legfőbb kihívója újabb lendülethez juthat.

„Az országos népszerűségi listákon ugyanis immár stabilan és egyre szorosabb eredménnyel követi az elnöki csapatot az Ellenzéki Platform”

Szintén nem kecsegtet jóval a kormánypárt számára Sarij Pártjának esetleges jó eredménye, hiszen az elnököt egyre élesebben kritizáló videóblogger pártja a megyei és városi tanácsokba kerülve végleg megkapaszkodhatna az ukrán politikai életben – márpedig szakértők szerint elsősorban éppen a Nép Szolgája szavazóit szívja el piros léggömbökkel ékesített akcióival és az aktivistái ellen elkövetett támadásokkal a hírekbe kerülő párt.

„Kárpátalján elsősorban saját szatellitjeivel konkurál a kormányzó párt, hiszen megyei szinten a terület egyéni képviselői által létrehozott új formáció, a Ridne Zakarpattya (Szülőföldünk Kárpátalja) tűnik az egyik legesélyesebbnek”

Ennek életrehívói mind a Nép Szolgája parlamenti támaszául szolgáló Dovira (Bizalom) nevű frakció tagjai. Egy másik szatellitfrakció képviselője, a korábban Kárpátalja egyfajta koronázatlan királyának számító Viktor Baloga „klánja” szintén egy új branddel vág neki a választásoknak, a fiáról, a munkácsi polgármesterről elnevezett Andrij Baloga Csapata nevű párttal.

A két magyar párt a 2015-ös önkormányzati és a tavalyi parlamenti választásokon mutatott együttműködést követően idén nem tudott megállapodni a közös indulásról. Igaz, az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt nem állított listát megyei szinten, a párt több prominens tagja pedig a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség pártja, a KMKSZ–Ukrajnai Magyar Párt megyei listáján szerepel, így egyfajta „közös indulás” mégis megvalósult, még ha meglehetősen furcsa és töredékes formában is.

„Annak ellenére, hogy a KMKSZ-szel szemben nem indul másik magyar párt a megyei képviselői helyekért, az öt százalékos küszöb átugrása így is komoly feladat lehet”

Az elmúlt évek fokozódó elvándorlása ugyanis jelentősen csökkentette a potenciális választók csoportját, a koronavírus-járvány pedig tovább rontott a helyzeten. „Alacsonyabb” szinteken azonban így is jó eredményeket érhet el a két magyar alakulat, így például mindenképp esélyes posztjának megőrzésére Babják Zoltán beregszászi polgármester, akit az UMDSZ és a KMKSZ is egyaránt támogat.

Országosan a választások fő következménye a kormánypárt pozícióinak meggyengülése lehet. A helyi vezetők a különféle karantén intézkedésekkel kapcsolatban már többször is lázadoztak Kijev döntéseivel szemben, amennyiben pedig magabiztos győzelmet tudnak aratni a kormánypárt fölött, még bátrabban ignorálhatják majd a központ akaratát. A választási vereség pedig egyben végleg bizonyíthatja a Nép Szolgája politikájának kiúttalanságát, amely valamiféle centrizmust imitálva saját választóit idegeníti el a párttól.

„Akár a kormányzó erők kilátástalanságának példájaként is tekinthető az az „összukrán felmérés”, amelyet a választásokkal egyidőben bonyolítanak majd le, és amely öt olyan kérdésben kéri ki a választópolgárok véleményét – jogi következmények nélkül, ugyanis nem népszavazásról van szó –, amelyekről Zelenszkij szavai szerint az átlagemberek beszélnek egymás közt a konyhában vagy épp a taxiban ülve”

Az elnök a kérdésekkel ismét mindenkinek meg akar felelni. Míg a Donbasz területén létrehozandó szabad gazdasági övezethez kapcsolódó kérdés a béke híveit hivatott elcsábítani, addig a Krím és a keleti szakadár területek nemzetközi segítséggel történő visszaszerzéséről szóló felvetés a militáns szavazókra kellene hasson. A választókat azonban a népszolgák több mint egyéves kormányzását követően már kevéssé győzik meg a hangzatos ígéretek, a kelet-ukrajnai konfliktus kapcsán mutatott kétarcúság pedig a békepártiakat is egyre jobban elidegeníti a kormánypárttól, míg a háború hívei a kezdettől árulóként, de legalábbis túlzottan puhakezűként tekintettek az elnökre.

„Azonban nem csupán szavazói szimpátiákat veszíthetnek a kormányon lévők”

A frakció bomlása március, azaz Olekszij Honcsaruk kormányfő leváltása óta szemmel látható, a fontosabb parlamenti szavazásokon jobb esetben is csak külső támogatással gyűlnek össze a képviselői szavazatok. Egy nagy bukás tovább gyorsíthatja a bomlási folyamatot, a kormánytöbbség megszűnése pedig akár új parlamenti választások kiírásához is vezethet – ahol már nem az egyedüli többség, hanem a túlélés lenne a tét a Nép Szolgája számára.

 (A szerző a XXI. Század Intézet kutatója)

MEGOSZTÁS