Tovább erősítené a két országi közötti, az idén huszadik születésnapját ünneplő stratégiai partnerséget Vietnám és Oroszország.

Fotó:EUROPRESS/Manan VATSYAYANA/AFP
Ambiciózus tervvel állt elő Pham Minh Chinh vietnámi miniszterelnök, akit a múlt héten neveztek ki a távol-keleti ország élére. Míg a vietnámi gazdaság az elmúlt öt évben átlagosan 5,9 százalékkal növekedett évente, addig a mostani tervek szerint 2021 és 2025 között 6,7-7 százalékosra futtatnák fel a bruttó hazai termék éves növekedését. E cél érdekében tovább folytatnák az ország decentralizációját és nagyobb szerepet adnának a helyi kezdeményezéseknek, átalakítanák a közigazgatást, nagy pénzeket fektetnének az oktatásba és az egészségügybe, és jóval nagyobb hangsúlyt fektetnének a digitális technológiák fejlesztésére.
Ám ennél is fontosabb az új miniszterelnöknek az a terve, hogy külpolitikailag tovább vigye azt a nyitási folyamatot, ami Hanoi hosszú távú stratégiája között is szerepel. Mint ismert, Vietnám az elmúlt évben csatlakozott a világ legnagyobb gazdasági együttműködéséhez, a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerséghez (RCEP), továbbá szabadkereskedelmi megállapodást kötött az Európai Unióval (EVFTA), és az Eurázsiai Gazdasági Unióval is.
„Mindebben kifejeződött a vietnámi diplomácia egyik másik prioritása, a kapcsolatok diverzifikálása is, vagyis hogy Hanoi a nagyhatalmakkal egyszerre kívánja szorosabbá tenni a viszonyát”
Habár az elmúlt években a legtöbbször az Egyesült Államokkal való kapcsolatok erősítése szerepelt a napirenden, újabban egyre nagyobb szerepet kap a vietnámi külpolitikában a világpolitika színpadára visszatérő Oroszország is. Mint ismert, a valamikori Szovjetunió szoros kapcsolatot ápolt Vietnámmal (Moszkva az elsők közt ismerte el az ország függetlenségét és aktívan támogatta Hanoit a második vietnámi háborúban), ami a rendszerváltást követően egy időre lazább lett. A 2000-es évektől – a Kínával való nézeteltérések miatt – újra közeledni kezdett a két ország, melynek fontos megnyilvánulása volt, hogy Vietnám több katonai tengeralattjárót és vadászgépet is vásárolt az oroszoktól, majd 2013 augusztusában védelmi együttműködést kötött a két ország.
„Ez a biztonsági együttműködés ma már a később kibővített, átfogó stratégiai partnerség keretében történik, amit 2001-ben írt alá Vietnám és Oroszország”
Ennek keretében március közepén Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára Hanoiba látogatott, melynek során az orosz politikus a Vietnámi Kommunista Párt (VKP) újraválasztott főtitkárával, Nguyen Phu Tronggal tárgyalt. A két politikus itt megegyezett abban, hogy a jövőben még magasabb szintre emelnék a stratégiai együttműködést.
„Ugyancsak jelzés értékű, hogy március második felében Vietnám jóváhagyta az orosz Szputnyik V oltóanyag használatát, ami azért fontos, mert a távol-keleti országban eddig csak az AstraZeneca vakcinájával oltottak”
De legalább ennyire fontos, hogy a két fél április elején megállapodott arról, hogy Oroszország segíteni fogja Vietnámban az e-kormányzás bevezetését, az intelligens városok programjának erősítését, a kiberbiztonság növelését, továbbá a technológiai transzfert a szakemberek képzésén keresztül.
A jövőben ezen a téren különösen fontos szerepe lesz a miniszterelnöknek, aki a vietnámi politikai életben jelentős befolyással van a külpolitikára és az ahhoz kapcsolódó szakpolitikai döntésekre. Chin maga is otthonosan mozog diplomáciai körökben. Az 1958-as születésű, jogász végzettségű tisztviselő első jelentős kinevezése 1989-ben történt, amikor a bukaresti vietnámi nagykövetség első titkára lett (később a közbiztonságért felelős miniszter helyettese lett a vietnámi kormányban).
„Az új miniszterelnök megválasztásával azonban nem ezen a poszton történt csere Vietnámban”
A most leköszönő kormányfő, Nguyen Xuan Phuc most átül az ország elnöki székébe, emellett a nemzetgyűlés – vagyis a vietnámi parlament – elnökének is új politikust választottak Vuong Dinh Hue személyében, aki korábban a pénzügyminiszteri tisztséget is betöltötte. Vietnám így az elkövetkezendő években tovább erősítené gazdasági és politikai szerepvállalását a világpolitikában.