A duma elnöke szerint a szuverenitás folyamatos megsértésével az Egyesült Államok csak a feszültséget növeli a világban

Stier Gábor helyszíni tudósítása

Afrika áll a duma által immár második alkalommal a parlamentarizmus fejlődéséről szervezett nemzetközi fórum középpontjában. Moszkva ezzel is alá kívánja húzni globális ambícióit, ezen belül azt az utóbbi időben már több konkrét lépésből is kirajzolódó tényt, hogy vissza akar térni a sokáig elfeledett, közben Kína által „meghódított” Afrikába. Oroszország így nemcsak a „fekete földrész” fontosságát hangsúlyozza, hanem azt is demonstrálja, hogy nem lehet elszigetelni, és van élet az euroatlanti világon kívül is.

Ez utóbbi régióban Moszkva az elmúlt időszakban visszaszorulóban van, folyamatosan szankciókkal sújtják, ezért erőteljesen nyit a világ más részei felé.

„Ennek a nyitásnak az első látványos iránya Ázsia volt, míg az utóbbi időben Moszkva érezhetően aktivizálódott Afrikában is”

Mindez megmutatkozik a fórum résztvevőinek összetételében is. A 132 országból érkezett mintegy 800 parlamenti képviselő, 41 parlamenti elnök és szakértő között meglepően kevés az európai, miközben Afrikát már 30 ország küldöttsége képviseli. Sokan érkeztek emellett Ázsiából és Latin-Amerikából is.

A találkozót megnyitva Szergej Lavrov meghívta a világ vezető politikusait az ENSZ-szel közösen szerveződő etnikumok és vallások közötti párbeszédet erősítő, 2022-ben Oroszországban rendezendő konferenciára. Beszélt az orosz külpolitika irányairól, majd Vjacseszlav Vologyin még egyértelművé tette, miként látja Oroszország a világot. A duma elnöke a globális stabilitást veszélyeztető egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az évtizedek alatt formálódott intézmények és a nemzetközi jog aláásását. A politikus ennek kapcsán az amerikai gyakorlatot ostorozva veszélyesnek és kártékonynak nevezte a demokrácia erőszakos exportját. A politikus kiemelte, tiszteletben kell tartani a nemzeti parlamentek 136. találkozóján elfogadott, a szuverén államok belügyeibe beavatkozást elítélő határozatot, az országok közötti kapcsolatokat pedig az ENSZ alapokmánya által megerősített nemzetközi jogra alapozva kell építeni. Mert a szuverenitás gyengítése, a beavatkozás a belügyekbe, a demokrácia erőszakos exportja a hosszú idő alatt kialakult nemzetközi intézményrendszer lebontásához vezet. „Ezt nem engedhetjük meg magunknak! Ez komoly megrázkódtatásokhoz, a stabilitás elvesztéséhez vezetne!” – fogalmazott az orosz alsóház elnöke, megjegyezve, hogy a globális stabilitást aláásók cserébe csupán az országok egy szűk körének kedvező játékszabályokat ajánlanak.

„Saját kivételességének logikáját követve az Egyesült Államok gond nélkül beavatkozik a belügyekbe, és durva katonai, gazdasági és információs nyomás alá helyez egyes, e logikát nem követő országokat. Ezzel feszültséget gerjeszt a világban. S hogy igazolja ezt az agresszív viselkedést, ellenséget kreál azokból az országokból, amelyek a kultúrájukra, hagyományaikra alapozva a saját útjukat próbálják járni”

– állapította meg Vjacseszlav Vologyin. A duma elnöke a parlamentarizmus erősítése, a nemzeti parlamentek együttműködésének szorosabbra vonása mellett állt ki, amelyet ne segít sem az úgynevezett parlamenti turizmus, sem pedig a kérdések demagóg átpolitizálása.

A fórum kiemelten foglalkozik a nemzetközi biztonsággal, amelyet hangsúlyozottan széles értelemben értelmez. Így aztán sok szó esik a 21. század két fontos kihívásáról, a víz- és az élelmiszerbiztonságról, a klímaváltozásról, a környezetvédelemről, a szegénységről, a korrupcióról, és mindezekkel összefüggésben a migrációról, és a terrorizmusról is. Az előadók folyamatosan kiemelik, hogy

„a biztonság fogalma ma már nem szűkül a fegyverkezésre, ezért aztán a felszólalók inkább a digitális biztonságról, a pszichológiai hadviselésről, az információs háborúról, kitérve a biztonság humán aspektusaira, így a tudáshoz jutás vagy a környezetvédelem fontosságára”

Konszenzus rajzolódik ki abban a tekintetben is, hogy a biztonság egyik oszlopa a jogi alapok tiszteletben tartása. Különösen fontos ez a rendkívül gyorsan változó világban, amelyben az átalakulás sebessége enélkül is magában hordozza a bizonytalanságot.

♦

Putyin ismét üzent Amerikának. Egyes országok nem akarják tudomásul venni, hogy a világ ma már többpólusú, ez pedig növeli a feszültséget, és aláássa a stratégiai stabilitást. Ezt Vlagyimir Putyin hangsúlyozta a parlamentarizmus fejlődéséről szóló, 800 résztvevővel, köztük 41 parlamenti elnökkel megtartott második nemzetközi konferenciát lezáró beszédében. Az orosz elnök kiemelte, hogy moszkvaihoz hasonló fórumokra már csak azért is szükség van, mert a világnak a bizalom erősítésére van szüksége, amelyhez a párbeszéden, a vélemények szabad cseréjén át vezet az út. Putyin szerint modern, gyorsan átalakuló világunk tele van kihívásokkal, valós, és nem kitalált veszélyekkel, amelyekre csak a problémák tudatosításával, széles körű nemzetközi összefogással lehet hatékony választ adni. Mivel ez a globális kihívások bonyolultak és ellentmondásosak, a konfrontáció éleződésének elkerülése érdekében mindenek előtt fel kell hagyni a nemzetközi jog megkerülését, és tudomásul kell venni, hogy az egypólusú világrend a múlté, a világ többpólusú. Az orosz elnök ezekkel a szavakkal az Egyesült Államoknak üzent, immár nem először Washington értésére adva, hogy egyedül nem irányíthatja a világot, és a globális kérdések tárgyalásakor másokkal egyetemben Oroszország megkerülhetetlen.