„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Ukrán katona lőállásban valahol a Harkovi régió területén 2022. október 21-én
Fotó:EUROPRESS/SERGEY BOBOK/AFP
Egészen érdekes dinamikának lehetünk szemtanúi az ukrajnai harcok tekintetében, mivel miközben szüntelenül folytatódnak az ukrán stratégiai infrastruktúra elleni orosz támadások, addig az őszi időablak szűkülésével Kijev lépéskényszerbe került. Ennek kapcsán pedig nem a támadás ténye a kérdés, hanem inkább csak az, hogy mikor és hol következik az be. Az általunk is vizsgált lehetséges helyszínek közül részben kissé meglepő módon Herszon tűnik egyre valószínűbbnek, amit aztán személyesen az ukrajnai orosz erők főparancsnoka, Szergej Szurovikin is megerősített. A frissen kinevezett főparancsnok a háború kitörése óta először adott egy meglepően őszinte tévéinterjút, ahol nemcsak elismerte az eddigi hibákat, de egyben a lehetséges veszélyeket is felvázolta.
A Szergej Szurovikinnel készült teljes interjú. A feliratok közt elérhető a beszélgetés magyar nyelvű fordítása is
„Herszont egyre több irányból fenyegeti veszély”
A régió északi feléből való visszavonulást követően csak az idő kérdésének tűnt, vajon mikor indít átfogó támadást Kijev a Dnyepertől nyugatra fekvő orosz ellenőrzésű területek ellen. Az ukrán célok egyértelműek, a kommunikációs és utánpótlási vonalak elvágása után – vagy épp azzal párhuzamosan – egy átfogó támadást indítani a front egésze mentén, kihasználva a személyi téren mutatkozó fölényét. Az orosz vonalak áttörése mellett pedig elsődleges cél Moszkva erőinek megosztása egy Kahovka/Beriszlav, illetve Herszon elleni támadással. Ezzel sikeresen ketté lehetne vágni az orosz erőket, illetve egyben megszerezni a kulcsfontosságú kahovkai vízerőmű feletti irányítást is. Innentől pedig a tervek szerint csak idő kérdése lenne az orosz csapatok viszaszorulása a Dnyepertől keletre fekvő területekre. Herszon elvesztése óriási hadászati és presztízs vereségként jelentkezne, illetve nem elképzelhetetlen, hogy fordulatot jelentene a háború menetében. Egyes jelentések szerint Ukrajna mintegy 30 ezer fős haderőt vont össze a herszoni front mentén, amely az elkövetkező 1-2 hét folyamán indíthatja meg támadását az orosz vonalak ellen.
„Ám az ukrán elképzelésekkel szemben a helyzet korántsem ilyen egyértelmű”
Egyrészt ne feledjük, hogy Ukrajna erőforrásai sem végesek és egyszerre kell erőit a herszoni mellett a zaporozsjei, donyecki és luganszki frontszakaszok mentén megosztania, fenntartva az illúziót egy esetleges további támadás lehetőségéről. Ahogy Oroszországnak, úgy Ukrajnának is szét kell a frontok mentén húznia erőit, bár jelen helyzetben egyelőre Kijev a nagyobb létszámú hadserege révén egyszerűbben tudja ezt végrehajtani. Ráadásul a közös orosz-belorusz harccsoport felállítása óta a Kijev-Csernyigov vonal védelmében nagyjából 72 ezer fős állományt kellett a vezérkarnak a határ menti területekre átcsoportosítania. Egyes jelentések szerint a hadvezetés már hetekkel ezelőtt megindította volna a déli támadást, ám azt logisztikai és személyi problémák miatt folyamatosan későbbre kellett halasztani.
Ukrán harccsoport mérete és személyi összeállítása a fehérorosz határ mentén
Forrás:Telegram
„Ne feledjük, a stratégiai infrastruktúra elleni szisztematikus orosz támadások nagyban nehezítik az ukrán logisztikát, amelyet csak súlyosbítanak a Nyikolajev és Krivoj Rog környéki fegyver- és üzemanyagraktárakat ért rakétacsapások”
Mindehhez hozzájárul, hogy ukrán jelentések szerint a Harkov környéki harcokban jelentős szerepet játszó nyugati zsoldosok nem akarják felvenni a harcot Herszonnál, mivel az erdős-mocsaras északkeleti fronttal szemben egyszerűen képtelenség az előbbinél bevált beszivárgó taktika kivitelezése. Egyrészt az elmúlt időszakban Moszkva drasztikusan megerősítette a déli front menti mélységi védelmét, másrészt maguk a terepviszonyok sem kedveznek a beszivárgó harcászatnak.
„A Herszontól lényegében Donyeckig tartó terület ugyanis jórészt egy sík sztyeppevidék minimális növényzettel, ami sokkalta kevésbé teszi lehetővé nagy létszámú erők észrevétlen összevonását”
Azt pedig a zaporozsjei front mentén rendszeresen tapasztalhatjuk, hogy az egyes ukrán csapatösszevonásokra Moszkva rakéta, illetve tüzérségi tűzzel válaszol. Szurovikin tábornok kinevezését követően, még ha a nagyobb nyilvánosság számára kezdetben észrevétlenül, de folyamatosan zajlik a korábbi taktikai és stratégiai hibák kijavítása, amelyet az egyik legnagyobb problémaként jelentkező lassú logisztika megerősítése is kísér. Orosz szempontból nagyobb kihívást az ukrán támadás kapcsán az elkövetkező hetek esősebb-hidegebb időjárása okozhat, amely nagyban limitálja a csapatlégierő – harci helikopterek és csatarepülőgépek – tevékenységének körét. Ám mindez az őszi raszputyica kezdetével egyben az esetleg támadó ukrán haderő számára is jelentős akadályokat okozna a szárazföldön.
A herszoni front állása 2022. október 20-án
Forrás:Rybar
„Nem kizárt, hogy Kijev végül nem konvencionális módszerekhez folyamodik”
Ez pedig nem más, mint a Szurovikin főparancsnok által is emlegetett kahovkai vízerőmű elleni támadás, amely hatalmas víztömeget zúdítana a Dnyeper alsó folyása mentén fekvő területekre. Avagy Ukrajna az offenzíva kezdeteként kvázi így vágná el a Dnyeperen áthaladó orosz utánpótlási vonalakat. A vízerőmű és térsége már hónapok óta az ukrán HIMARS rakéták célkeresztjébe került, többek közt az ottani közúti átkelő olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy végül pontonhíddal kellett pótolni. De maguk a vízerőműhöz tartozó turbinák is megsínylették a harcokat, mivel többük esetében a rakéták becsapódása során keletkezett repeszek kárt tettek a turbinaházban, kisebb olajszennyezést okozva. Egyúttal felettébb átlátszó és álszent az, ahogy az ukrán fél Szurovikin főparancsnok nyilatkozata után kezdte csak el vádolni Oroszországot a kahovkai vízerőmű elleni esetleges támadással. Ugyanaz a helyzet, mint az energodari atomerőműnél, avagy Ukrajna ismét Oroszország önmaga elleni támadásaként akarja eladni az igazából Kijev által végrehajtott akciókat. Avagy a sajátságos ukrán logika szerint igazából Moszkva saját magát akarja megtámadni, hogy aztán azt Kijevre kenve szolgáltasson alapot a háború folytatására. Logikus nemde?
„Már az elején fontos leszögezni, hogy amennyiben az ukrán vezetés mégis megpróbálkozik a gát elpusztításával, akkor legfeljebb a rajta található zsilipek kiiktatásával érthet el eredményt”
A létesítmény többi része egyszerűen olyan kemény célpontot jelent, amellyel szemben nincsen a jelenlegi ukrán arzenálban megfelelő hatóerejű támadófegyver. Ne feledjük, egy 3,8 kilométer hosszú, legmagasabb pontján 16,5 méter magas objektumról van szó, amely maximálisan 18,2 köbkilométernyi vizet képes visszatartani. Ilyen megerősített célpont ellen legfeljebb bunkerromboló bombák vagy taktikai nukleáris töltetek lehetnének hatékonyak, amelyekkel viszont Kijev nem rendelkezik. Egyúttal kérdéses a zsilipek lehetséges likvidálásának módszere, mivel Oroszországnak is több cirkáló rakétára volt szüksége Krivoj Rog térségében a sokkalta kisebb vízhozamú Ingulec folyón található víztározók zsilipjeinek kiiktatásához. Míg viszont az orosz cirkáló/ballisztikus rakéták 400-500, addig az ukrán HIMARS-ok csak 91, a Tocska-U rendszerek pedig altípustól függően nagyjából 160 kilogrammos robbanófejjel rendelkeznek. Figyelembe véve a rendelkezésre álló ukrán készleteket, illetve a környékre telepített orosz légvédelem nagyságát, valószínűtlen, hogy egy rakétatámadással ki tudná iktatni Kijev az összes zsilipet. Bár egyes helyi hivatalnokok már a Dnyeperen leúsztatott ukrán víziaknák rémével fenyegetnek, sokkalta valószínűbb valamilyen sajátságos beszivárgó szabotázsakció – például a zsilipek aláaknázása –, mint történt az a krími híd esetében is.
A kahovkai gátról és környezetéről készített háború előtti drónfelvétel
„De mit jelentene a kahovkai erőmű kilövése?”
Érdekes módon a kérdéssel már a hidegháború ideje alatt egyaránt foglalkoztak a nyugati és szovjet szakszolgálatok. Az egykori szovjet Gidroprojekt tervezőiroda által 1985-ben készített szigorúan titkos jelentést végül 2004-ben, épp a helyi Grivna nevű lap hozta nyilvánosságra. Utóbbi megállapításai szerint közvetlenül a támadás után elsőként egy 24,4 km/h-val haladó 1-1,5 méteres árhullám söpörne végig a Dnyeperen, amelyet 2,5 órával később egy újabb, ezúttal 4,5 méteres vízszintemelkedés követne. A több millió köbméter víz kiszabadulásával járó esemény mintegy három napig tartana és gyakorlatilag elmosná a Kahovka alatti Dnyeper teljes partvonalat, illetve mintegy 50 ezer ember életét veszélyeztetné. Egyúttal megszűnne a Dnyeperen való átkelés lehetősége, a pontonhidak mindenképpen az árhullám áldozativá válnának, de a herszoni Antonov-híd esetében is kérdéses, hogy egyáltalán megmaradna-e az objektum.
A kahovkai vízerőmű kilövése esetén elárasztott területek térképe
Továbbá a kahovkai vízerőmű felrobbantása a krími vízellátás megszűnését is jelentené, mivel a félszigetre vezető Észak-krími-csatorna épp a gáthoz tartozó tározóból kapja a szükséges vízmennyiséget.
„A kahovkai erőmű elleni támadás gyakorlatilag Herszon teljes pusztulását vonna maga után, a katonai következményekről nem is beszélve”
Az incidenst nem lehet máshogy kategorizálni, mint egy egyértelmű háborús bűncselekményt, amely emberek tízezreinek életét, valamint puszta lakhatásukat veszélyeztetné. Katonai értelemben az árhullám elvonulásáig mindenképp – de valószínűleg azt követően is hosszú ideig – lehetetlenné válna az utánpótlás, illetve erősítés eljuttatása a Dnyeper nyugati partján ragadt orosz erőkhöz. Mondanunk sem kell, ez tökéletes lehetőséget adna Ukrajna számára a herszoni régió szignifikáns hányadának elfoglalására, jelentős harctéri győzelmet ígérve.
„Ám egy, a kahovkai erőmű elleni támadás kifejezetten nagy veszélyt hordoz magában Ukrajnára nézve is”
Ahogy a krími híd elleni merénylet, Moszkva részéről ez sem maradna megtorlatlanul. Sőt, nem elképzelhetetlen egy egyre csak fokozódó erőszakspirál kibontakozása, amelynek viszont sosincs nyertese. Gondoljunk csak abba bele, hogy nem csak az Oroszország által kontrollált régókban, hanem az ukrán ellenőrzésű városokban, így Kijevnél vagy Kremencsuknál is a kahovkaihoz hasonló víztározók, illetve gátak találhatóak a Dnyeperen. De említhetnénk akár a juzsnoukrainszki atomerőmű vízellátását biztosító tározót is a Déli-Bug folyón. Noha egyelőre kicsi az esélye, ám nem elképzelhetetlen, hogy Kahovka megsemmisítésére válaszul Moszkva végső esetben a Dnyeper még ukrán kézen lévő gátjainak egyikét venné célba. Persze nem lehetetlen egyéb kritikus ukrán infrastruktúra kilövése sem, ám mindez az elszenvedett károk mértékétől is függ.
A Kijev melletti Visgorod, illetve a kremencsuki víztározók esetleges kilövésének hatása
Forrás:Telegram
„Utóbbihoz kapcsolódóan fontos tisztázni a civil lakosság evakuációjával kapcsolatos kérdéseket és félreértéseket”
Ugyanis sok hazai és nyugati sajtótermék szándékosan elferdíti a lépés mögött meghúzódó célokat, egyenesen azt állítva, hogy az oroszok már Herszon feladására készülnek. Ám előre leszögezzük, szó sincs ilyenről, és minden álhír ellenére az ukrán csapatok sem tartózkodnak a város kapuinál. A nagyjából 60 ezer főnyi civil lakosság 6 nap alatt történő ideiglenes áttelepítése a Dnyeper túlpartjára pont, hogy a katonai szempontokat kiegészítő biztonsági lépés. Ne feledjük, Ukrajnával szemben Moszkvának a terület mellett szüksége van azok lakosságára is, és emiatt nem akarja őket élő pajzsként használni a harcok során.
„Másrészt, amint az elmúlt hónapok eseményei tanúsították, minden nyilatkozat ellenére Herszon városának egészét érik az ukrán rakéta és tüzérségi támadások, beleértve a civil objektumokat is”
Utóbbiak intenzitása pedig épp növekvő tendenciát mutat. Maga Herszon nyugati irányban nagyjából 30-35 kilométerre fekszik a jelenlegi frontvonaltól, így az ukrán rakétatüzérség hatótávolságán belül található. Az érintkezési vonal esetleges minimális mozgását követően viszont Herszon egyértelműen front/frontközeli várossá válna, nemcsak a rakéta, de a csöves tüzérség hatótávolságán belülre kerülve. Elég csak Donyeck esetét nézni, ahol mindennaposak a város elleni válogatás nélküli ukrán tüzérségi belövések. Mindezek hatására, plusz a hadászati pozíciók javítása érdekében teljesen logikus lépés a civil lakosság, illetve a polgári adminisztráció ideiglenes áttelepítése Herszon megye keleti felébe.
„Oroszország nem akarja feladni Herszont, sőt”
Ukrán források egyenesen az állítják, hogy az orosz parancsnokság a donbasszi Artyomovszk/Bahmut mintájára erődvárossá nyilvánította Herszont, amely így egyfajta előretolt helyőrségként funkcionál a Dnyeper nyugati partján. Ahogy azt a Szurovikin interjúból is hallhattuk, a parancsnokság meglepő nyíltsággal számol minden lehetséges negatív eshetőséggel, amely tartalmazza az esetleges Herszonon belüli harcokat is. Itt pedig ismét visszajutunk az előző következtetéshez, avagy Oroszország épp a civil lakosság védelmében kívánja azt áttelepíteni biztonságosabb területekre, nem pedig azért, mert esetleg feladná a várost. Ráadásul egybehangzó orosz és ukrán jelentések szerint az elmúlt napokban nemhogy csökkent volna a Herszonban állomásozó orosz erők létszáma, hanem folyamatosan újabb és újabb egységek, illetve technika érkezik a frontra. Minden jel arra mutat, hogy Herszon feladása helyett Moszkva épp egy elkövetkező nagy támadás visszaverésére készül.
„Könnyen lehet, hogy Herszon egy második Izjum helyett az ukrajnai háború Kurszkává válik”
Ahogy azt az ukrán kormányzathoz közeli Legitimnij Telegram csatorna is írja, erősen fennáll annak lehetősége, hogy egy sikertelen ukrán támadás végül egy orosz ellentámadásba csap át, némileg hasonlóan az 1943-as Citadella hadművelethez. A fagyok beállta előtt ez Kijev utolsó lehetősége a hadszíntér számára kedvező módon történő megváltoztatásához, amely művelet során szinte az összes rendelkezésre álló tartalékát be kívánja vetni. Illetve ne feledjük a háború nemzetközi vonatkozásait sem a november 8-i félidei amerikai választások, valamint a jelenlegi brit kormányválság képében.
„Mind a demokrata, mind a konzervatív pártoknak azonnali eredményt kell felmutatniuk politikai túlélésük tekintetében. Ehhez pedig nincs is jobb eszköz Herszon visszafoglalásánál”
Viszont sakkban alkalmazott hasonlattal élve az angolszász-ukrán vezércsel könnyen sakkvakságban – blunder/Patzer – végződhet, ahol végső soron a túlzottan elbizakodott ukrán csapatok kényszerülnek védekezésre. Természetesen még túlságosan korai pontos jóslatokba bocsátkozni, ám az elkövetkező hetek mindenképpen izgalmasnak ígérkeznek a háború vonatkozásában. A jelenlegi vihar előtti csend így vagy úgy, de hamarosan véget ér.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
Józsa Edmond says:
Kedves Konsztantyin!
22 000 ukrán harcoló erőt látok a belorussz határon az ábrán – ez nem sok, azaz innen nem vár támadást Kijev – ha jól emlékszem, Reznyikov lengette be az egymilliós harcoló állományt nem régen.
A krími hídnál aknát helyeztek el, és nem a teherautóban volt a robbanóanyag? (A robbanás felülről történt a felvételek alapján.)
Egy probléma esetén (ha nincs egyértelmű bizonyíték) általában az a felelős, akinek a probléma keletkezéséhez érdeke fűződik – az oroszoknak nem érdeke a gát felrobbantása, az ukránoknak annál inkább. Hasonló a helyzet, mint a balti-tengeri gázvezeték, a börtöntámadás vagy az energodari atomerőmű esetében.
Remélem, még sokáig követhetjük az alapos, higgadt és tárgyilagos elemzéseit – remélhetőleg nem sokára más témákban (…).
HandaBandy says:
Szeretném a moszkvater.com oldalnak és legfőképp alkotóinak őszinte elismerésemet kifejezni
a páratlanul objektív, szakavatott és hiánypótló munkásságukért.
Fronthelyzet. Hónapokig tartó tüzérségi “felőrlés”, az ukrán kritikus infrastruktúra hol lanyhább hol
intenzívebb orosz támadása mellett és több mint fél évnyi veszteség után Ukrajna még mindig tud
és képes (?) ilyen volumenű offenzívában gondolkodni? Biztos Oroszország jól átgondolta / megtervezte
vagy, csúnyán pestiesen szólva “kimatekolta” ezt a háborút? Az egész jelenség lassan több kérdést
vet fel mint amit megválaszol.
Köszönöm a figyelmet.