//Moszkva feltölti a tartalékait
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy aranyrudat tart a kezében az Orosz Központi Bank letétkezelő központjában Moszkvában 2011. márciusában #moszkvater

Moszkva feltölti a tartalékait

MEGOSZTÁS

Tudatos spórolással készül az orosz kormány a nehezebb időkre, a várható újabb globális gazdasági válságra. Feltölti a tartalékait, miközben az átalakuló világrendben a dollár függőség csökkentésével erősíti az ország szuverenitását és a pozícióit.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egy aranyrudat tart a kezében az Orosz Központi Bank letétkezelő központjában Moszkvában 2011. márciusában #moszkvater
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy aranyrudat tart a kezében az Orosz Központi Bank letétkezelő központjában 
Fotó:EUROPRESS/AFP/ALEXSEY DRUGINYN/RIA NOVOSTI (Photo by Alexsey Druginyn / RIA NOVOSTI / AFP)

Az állampapírok bevételeiből, az aranytartalék egy apró szeletének monetizálásával  az elmúlt héten 2,4 milliárddal nőtt az orosz valutatartalék, amely így már 489,5 milliárd dollárt tesz ki. Egy héttel korábban ez a növekedés 4,6 milliárd dollár volt, így február folyamán a tartalék 1,4 százalékkal lett nagyobb. Csak összehasonlításul, a világon a legnagyobb valutatartalékokkal bíró Kína tartalékai február folyamán 2,26 milliárd dollárral nőttek, ezzel 3,09 trillió dollárra rúgnak.

„Ha az utóbbi másfél évet vesszük alapul, akkor ez a növekedés még látványosabb. Az orosz devizatartalékok másfél év alatt majd 100 milliárd dollárral nőttek”

Ha így megy tovább, akkor két éven belül elérheti a válság előtt 600 milliárd dolláros, majd onnan gyorsan megfeleződő tartalékszintet. Az orosz költségvetés többlete ráadásul 2018-ban a GDP 2,7 százalékát, 41 milliárd dollárt ért el.

Közben tovább csökkentette az amerikai állampapírokban tartott pénzét Oroszország. Mint az orosz internetes lap az amerikai pénzügyminisztérium adataira hivatkozva írja, Moszkva 2013-ban még 150, tavaly év elején pedig 96,1 milliárd dollárra rúgtak, míg jelenleg ez az összeg már csak 13,18 milliárd dollár. A dollártól fokozatosan és tudatosan függetlenedő Oroszország ezzel már nincs az amerikai állampapírokat birtokló első 33 ország között. Moszkva kitettségét tovább csökkenti, hogy a nemzeti bank 475 milliárd dollárt érő, folyamatosan növekvő aranytartaléka mintegy 20 milliárddal meghaladja az államadósságot. A legtöbb amerikai állampapír jelenleg Kína kezében van (1,127 trillió dollár), a sorban őt Japán (1,07 trillió dollár) és Brazília (305,1 milliárd dollár), majd az első tízbe még Nagy-Britannia, Írország, Svájc, Luxemburg, a Kajmán-szigetek, Honkong és Belgium fér be.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.