Kezdőlap » Szerkesztő ajánlata » Most keleti irányba „fenyegetnek” az oroszok
Orosz harckocsi tör előre a porban az alabinói lőtéren #moszkvater

Most keleti irányba „fenyegetnek” az oroszok

A keddi és szerdai végső előkészületek, tervezés után csütörtökön veszi kezdetét a Vosztok (kelet) fedőnevet viselő orosz-kínai-mongol hadgyakorlat, melyhez létszámában hasonlót legutoljára a Szovjetunió rendezett – állítja a nyugati fősodrú sajtó, mely tavaly ilyenkor még a Zapad (nyugat) manőverben a Baltikum és Lengyelország orosz lerohanásának előkészületeit vélte felfedezni.

Orosz harckocsi tör előre a porban az alabinói lőtéren #moszkvater
Orosz harckocsi tör előre a porban az alabinói lőtéren
A szerző felvétele

Ha nagyszabású orosz hadgyakorlatról van szó, a nyugati médiumok teljesítményében nem csalódhat az ember. Amióta 2014-ben kirobbant az ukrán konfliktus, Moszkva és a NATO konfrontációs, hidegháborút idéző útra lépett, borítékolhatóak az ámulatba ejtő állítások. A manőverekkel az oroszok szomszédaikat fenyegetik, és az sem zárható ki, hogy azok konkrét háborús előkészületek részét képezik; a hadgyakorlatok volumene eléri – a jelenlegi Oroszországnál katonailag jóval erősebb egykori Szovjetunió – által lebonyolított legnagyobb ilyen rendevényekét. Mitagadás, mint azt Valerij Geraszimov vezérkari főnök is elmondta, valóban sok, összesen 297 ezer katonát, 36 ezer haditechnikai eszközt és nyolcvan hajót érint a Vosztok 2018, azt azonban már nem idézik tőle, hogy ez jóformán az egész – két kontinensre kiterjedő – ország területére, öt szárazföldi és négy légvédelmi lőtérre, valamint négy tengeri övezetre értendő. Az sem jött át, hogy egyhelyütt a legnagyobb mozzanatra a bajkáli területen lévő Cugol lőterén kerül sor, ahol összesen 25 ezer katona – köztük az említett vendégek –, hétezer szárazföldi és 250 repülőtechnika lesz jelen. Az orosz haderő első emberének beszédében egyébként sem a számok a legfontosabbak, hanem az, hogy – a Nyugaton szintén bírált – váratlan ellenőrzések 2013-as be- illetve visszavezetésével milyen mértékben sikerült javítani az orosz haderő állapotán. A saját laktanyájába, lőterébe belefásult alakulatokat ilyenkor akár több ezer kilométerre, idegen körülmények közé telepítik, ahol teljesítményük mérése sokkal hűebb képet ad alkalmasságukról, arról nem is beszélve, hogy ugyanakkor mennyivel több tapasztalat megszerzését teszi lehetővé számukra. Mintha csak a NATO tábornokainak logisztikai vonatkozású panaszait hallanánk, Geraszimov szavaiból kiderült az is, hogy a „nagy orosz kapitalizmusban” átalakult infrastrukturális, szállítmányozási tulajdonviszonyok mennyire megnehezítették a csapatok gyors áttelepítését, amit kormányzati intézkedésekkel, jogalkotással igyekeztek orvosolni.

Rakéta indul a TOSZ-1A páncélozott sorozatvetőből #moszkvater
Rakéta indul a TOSZ-1A páncélozott sorozatvetőből
A szerző felvétele

Persze a nyugati paranoiákat alátámasztó hamis kép terjesztése az orosz védelmi szféráról egyre kevésbé indokolható a titkolózással, ahogy arra sem lehet már támaszkodni, hogy a szovjet időkben milyen szigorú rezsimek voltak érvényben. Hogy ez mennyire így van, arra a nagyszabású Armija kiállítás idén augusztusi – Biztonsági hét néven futó – kiadásának nyíltsága is rávilágított. A lakosság és külföldiek által is látogatható rendezvény a Moszkvától nyugatra fekvő Patriot Parkban lévő hadiipari kiállításból, a Kubinka légibázison megrendezett légierős, valamint a közeli alabinói lőtéren sorra került, éleslövészettel egybekötött szárazföldi demonstrációból állt. A világon alighanem legnagyobb és legérdekesebb ilyen rendezvény nyilvánvalóan az orosz katonai erőt van hivatott sulykolni a közvélemény számára, ugyanakkor idén az Armiját sok rossz hír előzte meg. Felmerült például, hogy Szu-57-es PAK-FA harci gépből nem lesz több egy tucatnyinál (az Armija bemutatóin egyetlen teszgép sem tette tiszteletét), a jelenlegi pénzügyi helyzetben egyszerűen nincs forrás a tömeges bevezetésére. Hasonló, „igen, de” típusú válaszok körvonalazódnak az új Armata páncélozott járműplatformmal  kapcsolatban is. Nem hiába, érződik a védelmi büdzsé tavalyi, húsz százalékos megnyirbálása, mely jóformán az első jelentős csökkentés volt azóta, hogy közel húsz éve Vlagyimir Putyin az ország élére került.

Ilyen kedvezőtlen közegben továbbra is valószínűtlen, hogy Oroszország rövid távon újra szimmetrikus katonai riválissá válik a Nyugat számára.