„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Hitler és vezérkara egy háromdimenziós terepasztal felett tervezik a jövőt 1939-ben
Fotó:EUROPRESS/FRANCE PRESSE VOIR/AFP
Az elmúlt években a nyugati sajtó, a politikusok, és részben még a történészek is egymást felülmúlva tettek egyenlőség jelet Hitler és Sztálin között. Elfeledkezve arról az „apró” tényről, hogy a náci Németország vezetőjének a célja nem csupán egész népcsoportok leigázása, de szisztematikus kiirtása volt. Ez köztudott volt már az 1930-as évektől, így akkor is, amikor előbb az európai hatalmak, majd végül a Szovjetunió is különböző megnemtámadási szerződésekkel, paktumokkal próbáltak időt nyerni, de inkább elkerülni az elkerülhetetlen háborút.
„Ezt az alaptételt hagyják akarva-akaratlanul is figyelmen kívül azok, akik aktuálpolitikai célokat követve próbálják kizárólag agresszorként bemutatni a Szovjetuniót, relativizálva ezzel Hitlernek az emberiség ellen elkövetett bűneit”
A náci Németország legyőzésének 75. évfordulóján ezért a Zvezda TV előásta a brit Daily Star két évvel korábbi, Hitler sokkoló terveit ecsetelő írását. A brit lap nem győzött hüledezni a Führer elképzeléseit bemutatva. A Szovjetuniót a Barbarossa hadművelet keretében Hitler közel négymillió katonával akarta elfoglalni. Az írás szerint a keleti front korai megnyitása eleve hiba volt, hiszen így a nácik nem tudták leigázni Nagy-Britanniát.
Arra egyébként már az ismert angol hadtörténész, Anthony Beevor is rámutatott, hogy Hitler a legnagyobb hibáját akkor követte el, amikor megindította a Szovjetunió elleni támadását. Ha ugyanis kivár, és a Nyugat-Európa megszerzésével együtt járó gazdasági fellendülést haderejére fordította volna, sokkal erősebb és ütőképesebb hadsereget tudott volna kiállítani. Ez pedig nagyobb eséllyel tudott volna szembeszállni a Szovjetunióval.
„Hitler azonban annyira biztos volt a győzelemben, hogy már a leigázott bolsevik állam jövőjéről szőtt terveket”
A cikk szerzői által ismertetett náci tervek egy része közismert. Röviden idézzük fel, mit akart tenni Hitler Európával. A Berlin melletti Wannsee egyik villájában például 1942. január 20-án a náci párt és a német kormány 15 magas rangú tisztviselője gyűlt össze, hogy megbeszéljék „a zsidókérdés végső megoldásaként” emlegetett terv megvalósítását. Mint a Holokauszt Enciklopédia fogalmaz,
„az úgynevezett végső megoldás az európai zsidók szisztematikus, előre eltervezett, tömeges fizikai megsemmisítésének kódolt elnevezése volt”
Ezt a tervet Adolf Hitler még valamikor 1941 folyamán hagyta jóvá. Mire a konferencia megkezdődött, a legtöbb résztvevő már tisztában volt azzal, hogy a náci rezsim a zsidó és más civil lakosság tömeges mészárlásába kezdett a Szovjetunió és Szerbia németek által megszállt területein. A wannseei konferenciát összehívó Reinhard Heydrich SS-tábornok tájékoztatása alapján a „végső megoldás” mintegy 11 millió zsidót érintett volna Európában. Ez a szám nemcsak a tengelyhatalmak által ellenőrzött területeken élőket foglalta magában, hanem az Egyesült Királyság és a semleges nemzetek (Svájc, Írország, Svédország, Spanyolország, Portugália és az európai török területek) zsidó lakosságát is.
De térjünk vissza a Barbarossa hadművelethez. A már idézett Anthony Beevor emlékeztetett rá, hogy
„Adolf Hitler már az első világháború végén gondolt arra, hogy a későbbiekben egyre erősebbé váló Német Birodalomnak egyszer majd el kell foglalnia a szerinte alsóbbrendű orosz nép által birtokolt Kelet-európai területeket”
Egyrészt, mert gyűlölte a bolsevizmust, másrészt a birodalom éléskamrájának akarta Ukrajnát. Sztálin 1941-ben még nem számított a támadásra. Pedig Beevor szerint az angolok figyelmeztették rá, ám ő nem bízott a britekben.
„Hitler egyébként egyes források szerint „csak”az Arhangelszk-Asztrahány vonalig (AA line) akarta meghódítani a Szovjetuniót”
Mint a Daily Star írása Franz Halder tábornok naplójára hivatkozva megerősíti, Hitler azt tervezte, hogy a többmilliós Moszkva elpusztítása után megnyitja a Moszkva-Volga csatorna zsilipjeit, és elárasztja a fővárost. Ez a tó emlékeztetett volna a Szovjetunió felett aratott győzelemre. A többi nagyváros sem járt volna jobban. Leningrádot és Kijevet egyszerűen letörölte volna a Föld színéről. Ezért furcsa az ukrán hatalom mai hozzáállása a második világháborúhoz.
Mint azt más forrásokból is tudjuk, a Führer arra készült, hogy a megszerzett orosz területeken német telepeseknek adományoz majd földeket, a szovjet nagyvárosok lakosságát pedig éhhalálra ítéli.
„A hat birodalmi kormányzóságra osztott meghódított területen modern rabszolgatartó társadalmat rendezett volna be”
Ebben minden a felsőbbrendű árja németek kezébe került volna, a helyi lakosságból pedig csak annyit tartott volna meg, amennyi a nehéz munkák elvégzéséhez szükséges. A németek nagyjából 35 millió szovjet állampolgár halálával kalkuláltak.
A Vörös Hadsereg és a szovjet nép azonban a végsőkig ellenállt. Akadályozta Hitler előrehaladását az 1941 végén szokatlanul kemény tél is, ráadásul a németek több lehetőséget is elszalasztottak. Így csak részben állították maguk mellé az oroszokkal alapjaiban ellenséges ukránokat, és kútba esett az az elképzelés is, hogy Japánnal egy időben támadják meg a Szovjetuniót. Ám az 1939 augusztusában Mongólia területén, a halhin-goli csatában elszenvedett vereség óvatosságra intette Tokiót.
„Végül a Wehrmacht a veszteségeinek 80 százalékát a keleti fronton szenvedte el. A német hadsereg gerincét a Szovjetunió elleni háború törte meg”
Ha mást nem, ezt az áldozatot kellene tisztelni. Mert Sztálin persze nem volt szent, de a második világháborúban a jó oldalon állt. Lehet a háború egyes szakaszaiban játszott szerepét árnyalni – az 1945 utáni időkről nem is beszélve -, ám ez az alaptétel. A Vörös Hadsereg és a szovjet nép áldozatvállalása nélkül ma más lenne a világ.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
