„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Andrew Korybko írása a #moszkvater.com-on
„Poczobut ismert újságíró és a fehéroroszországi lengyel kisebbség aktivistája”
Fotó:EUROPRESS/Leonid SHCHEGLOV/BELTA/AFP
Egy Lengyelországgal végrehajtott tizes fogolycsere keretében szabadon engedték a Belaruszban bebörtönzött újságírót, Andrzej Poczobutot. A hírt Donald Tusk miniszterelnök jelentette be, aki a közösségi médiában közös fotót tett közzé a kiszabadult aktivistával. A BelTA belarusz állami ügynökség tájékoztatása szerint a szabadon bocsátásra egy ötöt az ötért fogolycsere keretében került sor. Az akció a fehérorosz KGB és a lengyel hírszerzés közötti hosszas és bonyolult tárgyalások eredménye volt. A Poczobut-ügy évek óta az egyik legfontosabb feszültségi pont a Lengyelország, az Európai Unió és a minszki hatóságok közötti kapcsolatokban. Az Egyesült Államok által szervezett cserében Oroszország, Lengyelország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Románia és Moldova vett részt. A cserében részt vevők közül csak Alekszandr Butyagin és Andrzej Poczobut nevét hozták nyilvánosságra.
„Poczobut ismert újságíró és a fehéroroszországi lengyel kisebbség aktivistája”
Évek óta részt vesz társadalmi tevékenységekben és együttműködik a médiával, publikál többek között a Gazeta Wyborcza című lapban és a Belorusskij Partizan című honlapon. Tevékenységét a belarusz hatóságok többször is elfojtották. Először 2011-ben tartóztatták le, amikor azzal vádolták, hogy rágalmazta Alekszandr Lukasenkót. Ezt követően két évet töltött börtönben. Egy másik letartóztatására 2021. március 25-én Grodnóban került sor. A belarusz ügyészség gyűlöletkeltéssel, a nácizmus népszerűsítésével és az állambiztonság elleni cselekményekkel vádolta meg. Andrzej Poczobut védői azonban a nemzetközi szervezetekkel együtt hangsúlyozzák, hogy az elnyomás újságírói és társadalmi tevékenységéhez kapcsolódott, beleértve a Fehéroroszországi Lengyelek Szövetségében való részvételét. A per 2023 januárjában kezdődött, és egy hónap után nyolc év maximálisan őrzött börtönbüntetéssel zárult. Az eljárást kezdettől fogva ellenezte az Európai Unió és számos emberi jogi szervezet, amelyek politikai indíttatásúnak tartották. Az ítélet kihirdetése után Poczobut egy novopolocki büntetőtelepen raboskodott.
„A több országot érintő fogolycsere másik ismert alakja a 2025 végén egy ukrán elfogatási parancs révén Lengyelországban letartóztatott Alekszandr Butyagin orosz régész, akit Ukrajna a megszállt Krím félszigeten végzett illegális ásatásokkal és műkincslopással vádol”
A kutató egy hollandiai konferenciáról Lengyelországon át tartott hazafelé. Bár a lengyel hatóságok az év elején hivatalosan is jóváhagyták a kiadatását Ukrajnának, a tényleges átadásra végül nem került sor. A jelenlegi, összesen tíz főt – köztük lengyel, fehérorosz, orosz és moldáv állampolgárokat – érintő nemzetközi csereegyezmény részeként Butyagint két, Oroszországban fogvatartott moldáv állampolgárért cserébe engedték el.
„A szakmai körökben jól ismert Alekszandr Butyagin elleni ukrán ügyészségi vádak fókuszában az ókori Mürmékion krími lelőhelyén Kijev engedélye nélkül végzett régészeti feltárások állnak”
Az ukrán hatóságok szerint a kutatócsoport illegálisan távolított el a területről felbecsülhetetlen értékű történelmi leleteket, köztük mintegy harminc darab, Nagy Sándor korához köthető aranyérmét. Kijev hivatalos becslései szerint az illegális ásatásokkal okozott kulturális és anyagi kár meghaladja a 200 millió hrivnyát (körülbelül 4 millió eurót). Moszkva ezzel szemben abszurdnak és politikailag motiváltnak nevezte a letartóztatást, arra hivatkozva, hogy Oroszország a 2014-es annexió óta a félszigetet saját szuverén területének tekinti. A 2014-es orosz hatalomátvétel óta a krími régészeti feltárások és a műtárgyak sorsa a nemzetközi kulturális diplomácia egyik legérzékenyebb ütközőzónájává vált. Az UNESCO és a nemzetközi jog – köztük a kulturális javak fegyveres konfliktusok idején történő védelméről szóló 1954-es hágai egyezmény – értelmében a katonailag megszállt területeken a nemzetközileg elismert szuverén állam – jelen esetben Ukrajna – engedélye nélkül végzett minden ásatás és leletmentés illegálisnak minősül.
„Tavaly év végén a vezető lengyel újság, a Rzeczpospolita meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az újságíró szabadon bocsátása a kétoldalú kapcsolatok újraindításának egyik feltétele. Visszatekintve már az is egyértelmű, hogy Butyagint pontosan ennek az állítólag már két éve titokban folyó tárgyalások eredményességének a biztosítására vették őrizetbe”
A csere lengyel belpolitikai háttere, hogy a konzervatív ellenzék a Poczobut szabadon bocsátását ünneplő tweetjeiben is támadja a kormányt. Mindenek előtt azért, mert Donald Tusk miniszterelnök egy a közelmúltban adott interjúban nyíltan kétségbe vonta az Egyesült Államok NATO-hűségét, ezzel szándékosan károsította a kétoldalú kapcsolatokat annak érdekében, hogy felgyorsítsák Lengyelország eltolódását az amerikai tábortól a francia-német tábor felé.
De Butyagin szabadon bocsátása fel fogja háborítani Ukrajnát, és ronthatja a Varsó és Kijev közötti viszonyt. Ugyanakkor a Poczobutról hozott döntés is mutatja, hogy Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök folytatja az eltolódását Amerika felé. Úgy tűnik, hogy a közelmúltban jelzett – esetleg orosz ihletésű – „kétségei” ezzel kapcsolatban elmúltak. Ez többek szerint annak köszönhető, hogy Zelenszkij Trump kérésére megfenyegette őt. Az új helyzet áttörést hozhat a lengyel-belarusz kapcsolatokban. A BelTA belarusz állami hírügynökség mintegy ezt megerősítendő Radek Sikorski szavait idézi. A lengyel külügyminiszter szerint Varsó kész jóakarattal reagálni a jóakarat gesztusaira. Lukasenka maga is gyökeresen másképp viszonyultaz év elején Lengyelországhoz, mint mondjuk egy éve, így az érzés kölcsönösnek tűnik.
„Az Egyesült Államok és Lengyelország arra játszik, hogy Belaruszt a lehetőségek szerint minél inkább elszakítsa Oroszországtól”
Minszk szerint az Egyesült Államoknak nincsenek ilyen tervei, Oroszország pedig komoly szerepet játszott a Poczobut-Butyagin cserében, ezzel közvetetten támogatta a belarusz-lengyel közeledést is. Ám amíg ennek a közeledésnek nincs hatása Belarusz és Oroszország politikai és különösen katonai kapcsolataira, addig ez nem jelent problémát a Kreml számára. Sőt akár esélyt is adhat a NATO-val fennálló feszültségek enyhítésére.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater