//Mit ér a beregszászi járás?
„a járást a decentralizáció jegyében hozzák létre, és annak semmi köze nincs a magyar-ukrán tárgyalásokhoz, és erre vonatkozóan Budapesten semmilyen ígéretet nem tett” #moszkvater

Mit ér a beregszászi járás?

A formálódó magyar-ukrán kompromisszum részeként mégis lesz beregszászi járás. Az ukrán nacionalizmus ennek kapcsán „magyar” járástól retteg, a külügyminiszter letagad minden ígéretet, a KMKSZ pedig arra figyelmeztet, hogy az új közigazgatási beosztásban a magyarság részaránya jelentősen csökken. Tipikusan ukrános megoldás, hiszen a kecske sem lakik jól és a káposzta is elfogy.

„a járást a decentralizáció jegyében hozzák létre, és annak semmi köze nincs a magyar-ukrán tárgyalásokhoz, és erre vonatkozóan Budapesten semmilyen ígéretet nem tett” #moszkvater
„a járást a decentralizáció jegyében hozzák létre, és annak semmi köze nincs a magyar-ukrán tárgyalásokhoz, és erre vonatkozóan Budapesten semmilyen ígéretet nem tett”
Fotó:EUROPRESS/AFP/Sergiy Gudak

Megijedtek az ukrán nacionalisták a magyar-ukrán közeledés részeként Kijev részéről kompromisszumként beígért beregszászi járás ötletétől. Körbefutott a sajtón, hogy a Ternopili Városi Tanács egyik képviselője Facebook-oldalán tett közzé egy Volodimir Zelenszkijnek intézett nyilatkozatot. Tarasz Bilan, a Porosenko-féle Szolidaritás párt képviselője azt tanácsolta az ukrán elnöknek, hogy robbantsanak „piszkos” atombombát Budapesten, Szentpéterváron és Moszkvában, hogy megvédjék Ukrajnát Magyarországtól és Oroszországtól. Tarasz Bilan ugyan senki, „ötlete” azonban jól mutatja az ukránok egy részének gondolkodását.

„Ezzel a hangos és erőszakos nacionalista kisebbséggel azonban nem is kellene foglalkozni, ha nem tartana tőle annyira a kijevi hatalom. Zelenszkijt azonban gúzsba köti ez a vad nacionalizmus, így aztán erősen kérdéses, hogy bármilyen, a kisebbségeknek tett ígéretét meg tudja-e tartani”

Az egynapos „dicsőségre” szert tett ternopili képviselő – a nevét sem érdemes megjegyezni – azért tart a „magyar” járástól, mert mind mondja, holnap hasonló kéréssel állhatnak elő a románok. A témában hirtelen felszaporodott „szakértők” „Magyarország közigazgatási egységérő” értekeznek, és szintén attól rettegnek, hogy a példa ragadós lesz. Az még véletlenül sem jut az eszükbe, hogy nem kellene szándékosan különböző közigazgatási egységekre szétosztani a kisebbségeket, mint azt megpróbálták Odessza megyében a bolgradi járással, Kárpátalján pedig a magyarokkal. Csakhogy Szófia is és Budapest is tiltakozott, így a külügyminisztérium vette a kezébe a kérdést.

Dmitro Kuleba megígérte bolgár és magyar kollégájának is, hogy bolgradi illetve a beregszászi járás egyben tartását, utóbbi kapcsán azonban otthon már magyarázkodásra kényszerült. Facebook bejegyzésben mentegetőzött, hogy

„a járást a decentralizáció jegyében hozzák létre, és annak semmi köze nincs a magyar-ukrán tárgyalásokhoz, és erre vonatkozóan Budapesten semmilyen ígéretet nem tett”

Kuleba elismerte, hogy dolgoznak a kétoldalú kapcsolatok javításán, ám a külügyminisztérium meg fogja védeni az ukrán érdekeket, és nem lépi át azt a bizonyos vörös vonalat. Ezek egyike az oktatási törvény, amelyben semmiféle engedményt nem tesznek Budapestnek, hiszen senki sem diktálhat Ukrajnának, és sincs joga beleszólni az ország belügyeibe. Itt tartunk most.

„Az ukrán külügyminiszter tehát Budapestről hazatérve az első nacionalista hőbörgésre letagadta a beregszászi járásra tett ígéretét, és megígérte, hogy egy lépést sem hátrál az oktatás kérdésében. Döntse el ezután mindenki maga, hogy hisz-e a kijevi ígéretekben”

De térjünk vissza egy pillanatra még a beregszászi járáshoz, hiszen miközben a Kárpátalján az ukrán nacionalisták aláírások gyűjtésébe kezdtek a „magyar járás” létrehozásának megakadályozására, a kormány kihirdette az új közigazgatási beosztása, benne a járások létrehozásának tervezetét. Így Kárpátalján az eddigi 14 helyett a tervezett három vagy négy járás helyett öt lesz, benne a már említett, eredetileg megszűnésre ítélt beregszászi. Csakhogy amíg a jelenlegi beregszászi járásban többségben vannak a magyarok, addig az új, ukrán többségű részekkel kibővítettben már nem így lenne. Ugyan a kárpátaljai magyarok mintegy kétharmada ide kerülne, ám a járás nagyjából 200 ezer lakosából csak 75-80 ezer lenne magyar.

„Az ukrán nacionalisták tehát azt sem tudják, mi ellen tiltakoznak”

Tisztában van ugyanakkor a helyzettel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), amely egyáltalán nem elégedett az ukrán kormánynak Kárpátalja megye új közigazgatási felosztásáról a napokban nyilvánosságra hozott tervezetével. A KMKSZ az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta, a járások kialakításával kapcsolatban támogatja, hogy egy Beregszász központú járást hozzanak létre. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy

„a tervezett új járási rendszer hátrányosan érinti a kárpátaljai magyarságot, mivel a magyar nemzetiségűek százalékos aránya az új járásokban jelentősen csökken”

Így például, a beregszászi járásban az eddigi 75 százalékról 43 százalékra, az ungváriban 33-ról 13 százalékra, a munkácsiban pedig 12-ről 4 százalékra csökken a magyarság részaránya. „Szövetségünk már több ízben jelezte az ukrajnai illetékes szerveknek, a kárpátaljai magyarság szempontjából fontosnak tartja, hogy az új adminisztratív felosztás kialakításakor a magyarság történelmi letelepedési területén lévő kistérségeket egy járásban egyesítsék Beregszász központtal” – emelte ki közleményében a KMKSZ.

Mint tudjuk, a magyar kormány ahhoz a feltételhez kötötte az atlanti integráció blokkolását is feloldó megegyezést Kijevvel, hogy a kárpátaljai magyarok rábólintanak arra. Nézzük, hogy állnak most a tárgyalások?! A formálódó kompromisszumban – lásd Kuleba bejegyzését – szó sem lehet az oktatási törvény megváltoztatásáról, az eredeti tervekkel ellentétben létrejöhet viszont a beregszászi járás, amelyben kisebb lesz a magyarok aránya, mint a jelenlegiben.

„Nagy kérdés, hogy a KMKSZ mindezt úgy látja-e, hogy ezzel megoldódnak a kárpátaljai magyarok problémái?”

A fenti közleményben elégedettségnek jele sincs, viszont az is érződik, hogy jobb kompromisszumra sem nagyon látnak esélyt. A gyerekek anyanyelvi oktatását legfeljebb magániskolákban lehet így megoldani. Feltéve, ha Budapest állja ennek az anyagi terheit. S marad egy járás, ahol azért még lesz valamennyi szavuk a magyaroknak. Persze, mindez csak addig, amíg a már „piszkos” bombával fenyegetőző nacionalisták nem sokallják ezt a keveset is.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.