//Milliós ukrán haderő?
Helyi lakos egy kilőtt orosz tank roncsait vizsgálja a Harkovtól keletre fekvő Mala Rogan településen 2022. május 15-én #moszkvater

Milliós ukrán haderő?

MEGOSZTÁS

Erőteljes orosz és ukrán támadások néznek szembe egymással Ukrajna keleti felében. Míg Moszkva Szeverodonyeck térségében ért el sikereket, Kijev már a határ térségéből fenyegeti az orosz utánpótlási útvonalakat. Bár akadnak kérdések, valójában pontosan merre is lehetnek az ukrán csapatok. Mindeközben az ukrán kormányzat immár a haderő egymillió főre bővítéséről beszél, ám a lehetőségeket látva inkább tűnik ez fantáziának, mint valóságnak. Viszont akármi is történjen végül, Moszkva sem várhat ölbe tett kézzel.

Helyi lakos egy kilőtt orosz tank roncsait vizsgálja a Harkovtól keletre fekvő Mala Rogan településen 2022. május 15-én #moszkvater
Helyi lakos egy kilőtt orosz tank roncsait vizsgálja a Harkovtól keletre fekvő Mala Rogan településen 2022. május 15-én
Fotó:EUROPRESS/SERGEY BOBOK/AFP

A hétvégén tovább folytatódtak a stratégiai jelentőségű célpontok elleni rakéta- és légi csapások. Vasárnap folyamán többek közt találat érte a Lvov melletti Javoriv gyakorlótérhez tartozó létesítményeket. Mint azt a terület kormányzója, Makszim Kozickij elmondta, a helyi hatóságok összesen négy cirkáló rakéta becsapódását rögzítették. Kozickij szerint bár nem történt személyi sérülés, az objektum teljes egészében megsemmisült. Utóbbit, mint több jelentésünkben is leírtuk, érdemes fenntartásokkal kezelni. A gyakorlótéren található raktárépületek vélhetően a Lengyelország irányából beérkezett nyugati fegyverzet ideiglenes tárolására, illetve szétosztására szolgáltak.

A beérkező rakéták és légvédelem kondenzcsíkjai #moszkvater
A beérkező rakéták és légvédelem kondenzcsíkja
Forrás:Telegram

A helyszín a figyelmesebb olvasók számára ismerős lehet, hisz az ukrán idegenlégió elleni eddigi legnagyobb támadás pont ugyanezen a helyen történt. A külföldi zsoldosok esetében szintén a vasárnap esti órákban Lvovhoz hasonlóan Zatoka térségét is ismét rakétatámadás érte. Ám most a vasúti híd helyett vélhetően az M777 vontatott tarackok külföldi kezelőinek szállásául szolgáló épület szolgált a célpontként.

„A frontvonalak továbbra is főképp a tágabb Donbassz környezetében, illetve a délnyugati területeken futnak”

Bár a nyikolajevi régiót egyelőre még mindig a helyi szintű pozíció harcok jellemzik, egyre biztosabbnak tűnik, hogy Harkovhoz hasonlóan az ukrán haderő a térségben is ellentámadást tervez végrehajtani. A csapatösszevonások mellett a logisztika megkönnyítése érdekében Voznyeszenszk térségében a Déli-Bug folyó egyik felrobbantott hídja mellett az ukrán erők ponton hidat létesítettek. A cél egyértelmű, a limitált létszámú orosz csapatok megosztása, amelyek így nem lesznek képesek a donbasszi bekerítés és felőrlés végrehajtására. Az orosz haderő megosztásán túl pedig kritikus fontosságú Kijev számára, hogy a déli területeken is meg tudja vetni a lábát a Dnyeper bal partján. Nem elképzelhetetlen, hogy Kijev a Donbasszban is alkalmazott „kúszó offenzíva” taktikáját fogja alkalmazni, azaz a teljes érintkezési vonal mentén próbál majd egy-egy adott megerődített állást egyenként elfoglalni.

„Becslések szerint Ukrajna akár 15 ezer főt is mozgósíthat a támadás során”

Ám az ukrán haderő lehetőségei messze korlátozottabbak, mint Harkov esetében, és az orosz védelem is felkészültebb. A jelenlegi fázisban másodlagos jelentőségű Harkovhoz képest a délnyugati területek főfrontnak számítanak, annak ellenére, hogy egyelőre még nem indultak meg a nagyobb szabású műveletek. Ne feledjük, a folyamatos ukrán támadási kísérletek ellenére a front vonala hetek óta szinte változatlan.

A nagyjából változatlan frontvonalak és a lehetséges ukrán támadások iránya 2022. május 14-én #moszkvater
A nagyjából változatlan frontvonalak és a lehetséges ukrán támadások iránya 2022. május 14-én
Forrás:Telegram

Ráadásul a fő szerephez jutó 28. és 60. önálló gépesített dandárok közül utóbbi teljes egészében a háború február 24-i kezdete után állt fel, mint tartalék hadtest. Bár kapott némi nyugati fegyverzetet a dandár, ám a fő eszközparkot jórészt úgymond „elfekvőben maradt” alapon kapta az egység, főképp a szovjet készletekből. Mindezek mellett a harcoló személyzet képzettsége sem megfelelő, illetve ellátási problémákkal küzdenek. Nyikolajev térségében Ukrajna többi régiójához képest még súlyosabb az üzemanyag-hiány, ez pedig a hadsereg esetében szintén érezteti hatását.

„A Donbasszban mindkét oldal emeli a Szeverodonyeck kapcsán felmerülő téteket”

Az izjumi és szeverodonyecki szakaszok esetében folyamatos a lassú orosz előrenyomulás, a kritikus fontosságú Barenkovo-Szlavjanszk és Liszicsanszk-Artyemovszk útvonalak továbbra is az orosz tüzérség támadása alatt állnak. A legutóbbi jelentésünkben tárgyalt Belogorovka környéki átkelés sikeresnek bizonyult, és az orosz egységek jelentős veszteségek mellett, de meg tudtak jelenni a Donyec folyó jobb partján Liszicsanszk „hátában”. Mindezek mellett ellentmondásos információk jelentek meg arról, vajon elhagyták-e az ukrán erők a Limantól nyugatra fekvő két települést. Ám ha igaznak bizonyul Jarovaja és Drobisevo kiürítése, akkor a város az hadászati bekerítésen felül lényegében elvágódott az ukrán területektől. Ezzel párhuzamosan popasznajai hídfőt fokozatosan szélesítik ki az orosz erők, elsősorban észak-északnyugat irányába Alekszandropolje elfoglalásával.

Az észak-donbasszi front állása 2022. május 16-án #moszkvater
Az észak-donbasszi front állása 2022. május 16-án
Forrás:Telegram

„A bekerítés ellenére Kijev egyértelműen egy második Mariupolt akar Szeverodonyeckből csinálni”

Habár az ukrán kormányzat nem hivatalos szócsöveként működő Rezident_UA Telegram csatorna szerint Kijev a bekerítés megakadályozására mintegy 400 haditechnikai eszközt, és 15 ezer fős személyzetet tervez pluszban a frontra szállítani, ez aligha valószínű. Azon túl, hogy a csatorna információiról rendre bebizonyosodik fals – de minimum kétes – mivoltuk, nincs se logisztikai, se hadászati téren akkora kapacitása jelenleg az ukrán haderőnek, hogy ilyen léptékű műveletet tudjon véghez vinni keleten. A túlzott donbasszi erőkoncentrációval pedig Kijev abba a hibába esne, mint amit Moszkva számára remél, avagy nem lesz ereje a többi frontot tartani.

„A kérdés természetesen az, hogy Oroszország mekkora erőkkel van jelen az Észak-Donbassz térségében”

A legalacsonyabb becslés mindössze 20 zászlóaljra teszi az orosz csapatok létszámát, amely átlagosan zászlóaljanként 400-500 fővel számolva 8-10 ezer főt tesz ki. Vegyük figyelembe, hogy ez inkább szélsőértékként, mint tényleges létszámként értelmezhető, jóval valószínűbb a 14-18 ezres érték. Tekintve, hogy csak Szeverodonyeck térségében 8-9 ezer ukrán katona bekerítéséről írnak, Oroszország továbbra is a támadó harcászat alapját jelentő háromszoros túlerő hiánya mellett képes területeket szerezni. Igaz, több, a donbasszi fronton operáló orosz haditudósító – így például Alekszandr Szladkov – is megjegyezte, hogy Moszkva erői folyamatos ukrán túlerő ellenében harcolnak.  Bár egyes médiumok, illetve kutató intézetek már az orosz offenzíva kimerüléséről és patthelyzetről írnak, szó sincs erről. Moszkva még mindig jelentős tartalékos csapatokkal rendelkezik, amelyeket egyelőre vagy nem vetett be a harcok folyamán, vagy váltásként szolgálnak.

A kelet-ukrajnai frontok állása 2022. május 15-én #moszkvater
A kelet-ukrajnai frontok állása 2022. május 15-én
Forrás:southfront.org

„Harkov esetében bár korlátozottan, de egyértelmű az ukrán előrenyomulás”

Nagy valószínűséggel több helyen elérhették az ukrán csapatok – vagy legalábbis megközelíthették – az orosz határt, ám a megerősített települések – mint például Kazacsnaja Lopany vagy Lipci – ostroma még nem kezdődött meg. Egyúttal egyelőre nem tisztázott, hogy sikerült-e az ukrán csapatok átkelése a Donyec folyón, ám az mindenképp döntéskényszerbe hozná az orosz hadvezetést. A Donyec jobb partján történő előrenyomulás ugyanis az izjumi és lényegében az egész észak-donbasszi front ellátásáért felelős Volcsanszkot veszélyeztetné. Utóbbi ukrán kézre kerülésével gyakorlatilag megszűnne az összeköttetés Izjum és Oroszország közt. Ráadásul Szumihoz és Csernyigovhoz hasonlóan a közvetlenül a határ mellé települő ukrán rakétatüzérség kiemelt veszélyt jelentene az orosz hatország infrastruktúrájára. Viszont egyes jelentések szerint az orosz haderő fokozatos pozíciószerzése az észak-donbasszi fronton a Harkov térségében támadó erők egy részének átcsoportosítására kényszerítette az ukrán hadvezetést.

„Ami a határon fotózkodó ukrán katonákról készült videót illeti, számos probléma akad vele”

Ugyanis az ukrán védelmi minisztérium közölt egy videót, amely szerint egyes területvédelmi erők immár egy határon álló jelzőoszlop mellett tartózkodnak. A probléma csupán az, hogy később megjelent mindennek az előzménye is. Mint látszik a katonák maguk viszik a felvételen szereplő jelzőoszlopot. Ez pedig azért furcsa, mert a határ vonalában azok pár száz méterenként megtalálhatóak. Miért kellett hát külön oszlopot vinni magukkal?

Az említett előzmény videó

„Arról nem is beszélve, hogy sem a pontos idő, sem a helyszín nem ismert”

Bár rövid időre felbukkan egy olyan tábla, amely arra enged következtetni, hogy az orosz-ukrán határon járunk, a rossz minőség és a távolság miatt annak szövege egyáltalán nem kivehető. Sőt, mindezek mellett hiányoznak a határ mentén végig kihelyezett klasszikus piros-zöld orosz jelzőoszlopok. Így gyakorlatilag az sem biztos, hogy az akcióra egyáltalán tényleg az ukrán-orosz határon került sor, nem pedig egy megrendezett helyszínen.

Az említett hiányzó jelzőoszlop egyik példánya az orosz-kazah határon #moszkvater
Az említett hiányzó jelzőoszlop egyik példánya az orosz-kazah határon
Forrás:Mapio.net

„A videó mellett hasonlóan kérdéseket vet fel az egymillió fős hadsereg ötlete”

Ugyanis Olekszij Reznyikov védelmi miniszter összesen egy millió fő mozgósítását jelentette be az elkövetkező „rendkívül nehéz hetekre” való felkészülés részeként. Nem sokkal rá viszont Olekszij Aresztovics elnöki tanácsadó rákontrázott kollégájára, szerinte Kijev képes lenne akár öt millió főt is besorozni, csak épp praktikussági okok miatt nem teszi azt meg. Bár egyes véleményekkel szemben Ukrajna még nem merítette ki a mozgósítási potenciálját, akadnak problémák az elképzeléssel. Leginkább az eszközpark terén, ugyanis számos olyan beszámoló érkezik a frontra vezérelt területvédelmi erők részéről, amely szerint nem kapják meg a harchoz szükséges fegyverzetet. Az olyan alapvető dolgok terén, mint a kézifegyver vagy egyenruha is hiány tapasztalható, a többi eszközről említést sem téve.

„Még a nagyszámú nyugati segítség mellett sincs jelenleg Ukrajnának annyi fegyverzete, amellyel egymillió főt fel tudna hatékonyan szerelni”

Figyelembe véve, hogy az ukrán flotta, illetve légierő mekkora veszteségeket szenvedett el az elmúlt hónapokban, szinte biztos, hogy ha a mozgósítás ilyen léptékben lezajlik, akkor az egymillióból nagyjából 900 ezer fő a szárazföldi erőkhöz – azon belül is a gyalogsághoz – kerül. A legnagyobb szükség tehát a gyalogsági fegyverzetre, illetve szárazföldi technikára lenne, amelyek viszont Nyugaton is csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Vélhetően nem véletlenül állt újra hadrendbe a még a második világháború idején kifejlesztett D-44 kódjelű 85 milliméteres tábori löveg. De hasonló a helyzet az egyes hazai médiumok által csodafegyverként bemutatott Maxim géppuskákkal is. Nem azért veszi Kijev elő őket a raktárakból, mert olyan hatékonyak lennének, hanem egyszerűen nincsen más, ami elérhető. Akárcsak a szakadár Moszin-Nagantok.

Ukrán D-44 gyakorlat közben 2022. május 14-én #moszkvater
Ukrán D-44 gyakorlat közben 2022. május 14-én
Forrás:Twitter

„Ami pedig az eddigi mozgósítási hullámokat érinti, azok nem teljesen érték el eddigi céljaikat”

Sokan különböző kiskapuk kihasználásával – vagy a megfelelő illetékeseknek eljuttatott összegekkel – kibújnak a behívóparancs alól. Nem véletlen hát, hogy erre válaszul a bevásárló központoktól a benzinkutak előtt kanyargó sorokig mindenhol igyekszik a parancsnokság legalább eljuttatni az érintettekhez a behívókat. Viszont gazdasági szempontból a lakosság ekkora részének kivonása a termelésből a meglévők mellett újabb hatalmas áldozatokkal jár.

„Továbbá a mozgósítást az ukrán kormányon belüli belső harcok is befolyásolhatják”

Ez látszik a területvédelmi erők élén történt hirtelen személycserében is. Zelenszkij ugyanis még a vasárnap folyamán indoklás nélkül menesztette Jurij Haluskint, helyébe Igor Tancjurát, a donbasszi ukrán erők egykori vezérkari főnökét helyezve. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a hadsereg – és vezetésének – népszerűsége messze felülmúlja Zelenszkijét, aki így saját szempontjából nézve politikai vetélytársat lát bennük. Nem véletlenül alakult ki május első napjaiban kisebb összetűzés a Zelenszkij jobb kezének számító Aresztovics és Zaluzsnij vezérkari főnök bizalmasa, Tarasz Csmut között. Előbbi ugyanis a déli területek elvesztésének okai közt egyes szervek inkompetenciáját és árulását hozta fel, mire Csmut válaszában a Zelenszkij-féle elmaradt haderőfejlesztésre mutogatott. Nem elképzelhetetlen, hogy a területvédelmi erők után a hadvezetés felsőbb köreit is elérje a személycserék vihara.

„Ám függetlenül attól, végül pontosan hány emberrel és hogyan lesz képes Ukrajna saját haderejét növelni, erre Oroszországnak lépnie kell”

Egyre nyilvánvalóbb, sőt egyre inkább hangoztatott probléma orosz részről a harcoló alakulatok alacsony létszáma. Jelen helyzetben is nagyjából összesen 200-250 ezer főt tehetnek ki az Ukrajna területén állomásozó orosz és oroszbarát csapatok. A műveletek felgyorsításához és eredményessé tételéhez újabb erők bevonása szükséges Moszkva részéről, mivel a létszámfölény Ukrajnánál van, és a mozgósítással csak növekedni fog. A második szakaszban megfogalmazott célok eléréséhez ajánlott lenne az ukrajnai kontingens minimum megduplázása-triplázása. Ehhez nem kizárt, hogy Oroszországnak is részleges mozgósítást kell hirdetnie, ám jóval nagyobb személyi tartalékokkal rendelkezik, mint Ukrajna.

Mindezek mellett viszont egyértelműen kiemelendő, hogy a támadó harcászat ökölszabályait felrúgva Moszkva mégis képes volt az eddigiekben ilyen mértékű előrenyomulást végrehajtani. Ám az idő és a kapacitások korlátozottak.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.