//Miért olyan fontos hazánknak Szerbia?
Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics sajtótájékoztatója belgrádi találkozójuk után 2020. május 15-én #moszkvater

Miért olyan fontos hazánknak Szerbia?

A két ország közötti egyre intenzívebb közeledésnek nem csak külpolitikai és gazdasági, hanem fontos belpolitikai okai vannak. Kérdés, ki tud ebből többet profitálni?

Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics sajtótájékoztatója belgrádi találkozójuk után 2020. május 15-én #moszkvater
Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics sajtótájékoztatója belgrádi találkozójuk után 2020. május 15-én
Fotó:EUROPRESS/ Andrej ISAKOVIC/AFP

Két hónap alatt háromszor találkozott egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Alekszandar Vucsics szerb államfő, ami – jószomszédi kapcsolatok ide, jószomszédi kapcsolatok oda – egyáltalán nem számít bevett szokásnak a régiónkban. Különösen nem a mostani koronavírus-járvány idején, amikor a legtöbb ország vezetői inkább otthon maradtak. Így történhetett meg, hogy több nemzetközi konferenciát csak a virtuális térben tudtak megtartani.

„Ezzel szemben azonban Orbán és Vucsics mindhárom alkalommal a nyilvánosság előtt találkozott, amelyről aztán a szerb sajtó óriási lelkesedéssel írt”

Ám Vucsics sem maradt adós a nagy szavakkal. A szerb köztársasági elnök a legutóbbi, május közepén tartott találkozót követően jelezte, hogy Magyarország és Szerbia kapcsolatában, jövőjében sok lehetőség és remény rejlik még. Szó esett a Budapest–Belgrád és a Szabadka–Szeged–Baja vasútvonal kiépítéséről, valamint a koronavírus-járvány elmúltát követően a gazdaság újraindításáról mindkét országban, illetve arról is, hogyan léphetnek fel esetleg a szerb és a magyar cégek közösen a piacon. Kiderült, hogy a gazdasági kapcsolatok még sosem voltak ilyen jók, tavaly 1,7 milliárd eurós kereskedelmi forgalmat bonyolított a két ország. Sőt, a koronavírus-járvány ellenére az idei év első harmadában további növekedés volt tapasztalható.

„De miért is lett ennyire fontos Magyarország számára Szerbia az elmúlt években?”

Hogy erre a kérdésre világosan lássuk a választ, először is azt kell tudnunk, hogy Budapest számára már hosszú évtizedek óta kulcsfontosságú, mi is történik Belgrádban. A hidegháború idején Magyarország kitüntetett szerepet kapott a Varsói Szerződés országai közül, ugyanis hazánknak volt a leghosszabb határvonala a Moszkvával korántsem baráti titói Jugoszláviával. Ennek köszönhetően a magyar-jugoszláv határt sokkal komolyabban ellenőrizték, mint a többit a szocialista országokkal, de a magyar-jugoszláv kapcsolatok szereplőire is nagyobb figyelem hárult.

„A rendszerváltást követően Jugoszlávia lassú szétesése jelentősen bonyolította a kapcsolatokat”

Az Antall-kormány Jugoszláviával kapcsolatos külpolitikáját az euroatlanti integráció, a baráti együttműködésen alapuló szomszédságpolitika és a határon túli magyarság érdekvédelmét ellátó nemzetpolitika alapján képzelte el, a későbbi kormányok ezek közül rendre másra helyezte a hangsúlyt. Mivel a kilencvenes években hazánk számára inkább az euroatlanti integráció volt a prioritás, Szerbia a balkáni országok közül hátrébb sorolódott, viszont a NATO-tagságunk birtokában már felértékelődött a Vajdaságban élő magyarság érdekvédelme.

„Ma már kevésbé ismert, de Szlobodan Milosevics megbuktatása is Magyarországról indult, az 1999-ben indult „szegedi folyamat” a szerbiai demokratikus erők felkészítését segítette egy, a jugoszláv államfőtől független kormányzásra”

Az akció sikeresen zárult, 2001-ben ugyanis Zoran Gyingyics lett Szerbia államfője, aki ígéretet tett a vajdasági autonóm hatáskörök visszaadására. Magyarország pedig arra, hogy támogatja Jugoszlávia euroatlanti és uniós integrációját. A szerb-magyar kapcsolatokban azonban egyre nagyobb problémát jelentettek a 2004-től megszaporodó támadások a vajdasági magyarok ellen, ami miatt Magyarország diplomáciai válaszokat adott, így az Európai Parlament frakciói határozati javaslatot fogadtak el az atrocitások ellen.

„Mikor pedig a Gyurcsány-kormány idején Magyarország elismerte Koszovó függetlenségét, a két ország viszonya mélypontra jutott. Innen kellett újjáépíteni a szerb-magyar kapcsolatokat 2010 után, ami egyáltalán nem volt könnyű feladat”

A szerb parlament például 2011-ben olyan kárpótlási törvényt fogadott el, amely kollektív bűnösként tekintett a magyarokra, ezzel gyakorlatilag kizárta a kárpótlásból a Vajdaságban 1944-45-ben élőket és azok leszármazottait. A magyar kormány erőteljes fellépésének köszönhetően végül meghátrálásra sikerült kényszeríteni a szerb kormányt. A döntő fordulat végül azután következett be, hogy a Fidesz egyre mélyebb kapcsolatokat épített ki az időközben egyre megerősödő Szerb Haladó Párttal. Így 2014-ben kikerült a kollektív bűnösség elve a szerb jogrendből. Megszűnt az a 70 évvel korábban hozott rendelet is, ami három magyarlakta település (Csúrog, Zsablya és Mozsor) lakosainak bűnösségét emelte jogszabályi rangba. S bár a migrációs nyomás miatt épített határvédelmi kerítést sokan a két országot elválasztó szimbólumnak tekintették, az utóbbi években bebizonyosodott, hogy a két ország vezetői még úgy is nagyon jól megértik egymást, hogy gyökeresen eltérő migrációs politikát folytattak.

„Ez pedig rámutat Szerbia felértékelődésének egyik legfontosabb okára. Ez pedig az, hogy térségünkben sem Magyarországnak, sem pedig Szerbiának nincsenek olyan szomszédai, amelyeket biztos szövetségeseinek nevezhetne”

Ugyan hazánknak az elmúlt években jelentősen sikerült erősítenie a kapcsolatait Szlovákiával (akárcsak a többi visegrádi országgal), ez az enyhülés arra már nem volt elég, hogy a kettős állampolgárság miatti szlovák szankciókat Pozsony feloldja. A román-, illetve az osztrák-magyar viszony inkább az aktuális kormány összetételéhez kötött, így ezek az országok is kiestek a potenciálisan szövetséges országok közül. Nem is beszélve Ukrajnáról, amellyel Magyarország kapcsolata a mai napig mélyponton van, s egyelőre még a láthatáron sincs annak az esélye, hogy ez megváltozzon. Szerbia viszont éppen a VMRO-kormány bukásával vesztette el 2016-ban utolsó szövetséges szomszédját Észak-Macedóniát.

„Így vált Magyarország és Szerbia egymásnak szükségszerűen a szövetségesévé, ami nem kis mértékben irritált több országot is. Különösen Horvátországot, amellyel hazánknak több okból kifolyólag már évekkel ezelőtt megromlott a kapcsolata”

Szerbia fontosságát azonban a gazdasági okok is indokolják. A két ország közti áruforgalom gyakorlatilag folyamatosan nő, ami most jelentős magyar többletet mutat. 2016-ban Magyarország vajdasági gazdaságfejlesztési programot hirdetett szerbiai magyar vállalkozások támogatására, melyre kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban emelték a keretösszeget. Ugyanakkor egy másik stratégia alapján azok a magyarországi vállalatok is igényelhetnek támogatást, amelyek Szerbiában kívánnak befektetni. A két ország között 2015 óta gazdasági együttműködési megállapodás van érvényben. Azonban ennél is fontosabb a Belgrád-Budapest gyorsvasút megépítése, amely megsokszorozná a két ország közti áruforgalmat. De az sem mellékes, hogy az elmúlt években többször is előfordult, hogy Magyarországnak kellett kisegítenie Szerbia gázellátását. Az épülő Török Áramlat részben ezt a kitettséget csökkentené.

„A MOL, illetve az OTP szerbiai szerepvállalása ráadásul széles körben ismert, ami szintén felértékeli hazánk számára Szerbiát”

De legalább ennyire lényeges, hogy az elmúlt évtizedben Orbán Viktor óriási népszerűségre tett szert Szerbiában, ahol leginkább olyan politikust látnak a magyar miniszterelnökben, aki szükség esetén Góliáttal is felveszi a harcot, ami a legtöbb esetben Brüsszelt jelenti. Ez pedig különösen fontos egy olyan országban, amelynek nem sok sikerben volt része az elmúlt évtizedekben, nem kis részben éppen az olyan politikusok miatt, akik a nemzetközi érdekérvényesítési játszmákban rendre alulteljesítettek.

„Orbán Viktor barátságánál hatékonyabb politikai reklám tehát Szerbiában aligha lehetne, így az elmúlt években a magyar kormányfő a jelenlétével többször is támogatta a szerbiai haladók kampányát”

Most, amikor június 21-re kiírták a szerbiai előrehozott választásokat, ez a támogatás különösen fontos. A szerb ellenzék egy része ugyanis bojkottra készül, amellyel abban bíznak, hogy a szavazók tömeges távolmaradása esetén kérdésessé válik a Nyugat számára Vucsics legitimitása. Orbán Viktor gyakori szerbiai látogatása és persze szívélyes találkozói a szerb államfővel azonban éppen ez ellen hatnak. Így a magyar kormányfő belgrádi útjai baráti segítségek is tekinthetők.

Mindezek mellett természetesen arról sem feledkezhetünk meg, hogy Szerbia nem csak Magyarországnak, hanem azoknak a nemzetközi szervezeteknek is fontos, amelynek hazánk a tagja. Kiemelkedik ezek közül a NATO, amely már hosszú évek óta gyanúsan nézi a katonailag semleges Szerbia oroszországi fegyverbeszerzéseit (legutóbb az orosz MiG 29-esek és a Pancir-S2-esek verték ki a biztosítékot Washingtonban). És bár a Balkánon még más államok – Bosznia-Hercegovina és Koszovó – is maradtak, amelyek egyelőre nem tagjai a NATO-nak, az közismert, hogy az előbbi ország éppen a boszniai Szerb Köztársaság tiltakozása, az utóbbi pedig az alacsony nemzetközi elismertségének köszönheti, hogy nem lehetett tagja az észak-atlanti katonai szövetségnek.

„Szerbiára így Washingtonból elsősorban Oroszország balkáni lerakataként tekintenek, így nem véletlen, hogy a NATO a szövetségeseivel különös figyelmet szentel a szerbiai fejleményeknek”

A dolgok jelenlegi állása alapján ráadásul a fenti tényezők még hosszú ideig fenn fognak állni, ezért úgy látszik, Magyarország számára még nagyon hosszú éveken át prioritást fog élvezni Szerbia. Az egyedüli kérdés talán csak az marad, Magyarország vagy Szerbia nyer többet ezzel a barátsággal?

MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.