//Miért népszerű még mindig Ratko Mladics?
Ratko Mladics a hágai bíróság előtt 2017-ben #moszkvater

Miért népszerű még mindig Ratko Mladics?

MEGOSZTÁS

A ma 78. születésnapját ünneplő katonatisztnek, a boszniai szerbek egykori főparancsnokának a mai napig rengeteg imádója van Szerbiában.

Ratko Mladics a hágai bíróság előtt 2017-ben #moszkvater
Ratko Mladics a hágai bíróság előtt 2017-ben
Fotó:EUROPRESS/Peter Dejong/POOL/AFP

Hiába ítélte a hágai Nemzetközi Bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre a srebrenicai tömeggyilkosság levezényléséért, továbbra is rengeteg követője van Ratko Mladicsnak Szerbiában. A szerb nacionalista fiatalok előszeretettel hordják a pólójukon a katonatiszt arcképét, mások pedig egyenesen profilképként használják a Facebook-oldalukon Mladics képét, hogy ország-világ előtt jelezzék, mennyire egyetértenek hősük életművével.

„De hogyan tudott ennyi ideig fennmaradni a Mladics-kultusz?”

Hogy erre a kérdésre választ adjunk, mindenek előtt a katonai vezető életútját kell ismernünk. Ratko Mladic 1943-ban született Kelet-Boszniában, ahol különösen terhes gyermekkor jutott neki osztályrészül. Édesapját horvát usztasák ölték meg a világháborúban, ezért az édesanyja egyedül nevelte fel őt és két testvérét. A fiatal Mladic ekkor még nem dédelgetett nagyratörő álmokat, először tanár, majd sebész akart lenni. Végül vasesztergályos lett, azonban a jugoszláv néphadseregnél egyszer csak pályát módosított, beiratkozott a katonai akadémiára, ahol kitűnő eredménnyel zárta tanulmányait. A szocializmus éveiben a jugoszláv katonák egyhangú életét élte, 1991-ben azonban eljött az ő ideje. Kitört a horvátországi háború. Először Kijevóban látott munkához, ahol gránátokkal lövette a falut – később ezért húszévnyi börtönbüntetésre ítélte egy horvátországi bíróság.

„Ám Mladics neve egészen más miatt került be a történelemkönyvekbe. 1992-ben őt bízták meg a Boszniai Szerb Hadsereg megszervezésével, így Szarajevó ostromát már ő vezényelte le. A három évig tartó csata több mint tízezer áldozatot követelt a boszniai fővárosban, de ez még nem volt elég, hiszen 1995 júliusában 8700 bosnyákot végeztek ki az általa vezetett szerb alakulatok Srebrenica közelében”

A délszláv háborúkban korábban is volt példa ugyan tömegmészárlásokra, de mind közül a srebrenicai volt a legbrutálisabb. A muzulmán férfiakkal néhány napon belül végeztek, többnyire tarkólövéssel. Az eset gyorsan kitudódott, ezért a hóhérok kiásták a tömegsírokat, és kisebb tömegsírokba hordták szét az emberi maradványokat, hogy elrejtsék bűntetteiket (az elmúlt években a DNS-minták alapján olyan áldozatot is azonosítottak, akinek öt különböző helyről kerültek elő a csontjai). A srebrenicai vérengzés annyira felháborította a világ közvéleményét, hogy a nyugati hatalmak végül cselekvésre szánták el magukat. Augusztusban a NATO beavatkozott a konfliktusba, amelyből a szerb erők kerültek ki vesztesen.

(Népszerű szerb dal Mladicsról, amit előszeretettel játszanak a szerb nacionalisták a tüntetéseiken)

„Mladics népszerűsége azonban mégsem kezdett el csökkenni a szerbek körében, mert ebben az időszakban még szorosan kontrollálta a médiát a Milosevics-rezsim, ami természetesen kizárólag a szerb szempontokból tálalta az eseményeket”

De hogy Mladics nimbusza mennyire nem esett le a szerbek körében, azt talán az mutatja meg leginkább, hogy a katonatiszt a háború után is élvezte a Boszniai Szerb Köztársaság vezetőinek bizalmát. Miután a nemzetközi nyomás miatt ez végképp tarthatatlanná vált, elmozdították tisztségéből, Mladics így meg sem állt Szerbiáig.

Bár nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, egyáltalán nem esett nehezére a bujkálás. Hol családi eseményeken tűnt fel, hol pedig fotósok kapták le az Adrián napozás közben. A hurok csak Milosevics bukása után kezdett szorulni a nyaka körül. Akkoriban a szökésben lévő egykori főparancsnok már ritkábban tűnt fel, családtagjai pedig olyan pletykákat kezdtek terjeszteni, hogy a férfi meghalt. Még a holttá nyilvánítását is kérelmezték a szerb hatóságoknál, hogy állításuknak nyomatékot adjanak, hiszen ezzel Mladics körözését megszüntették volna. Végül egy rokonánál találtak rá a vajdasági Lázárföldön, ahol a férfi egy kis családi házban élt.

„Amikor Mladicot 2011-ben letartóztatták a szerb hatóságok, már biztosan tudni lehetett, hogy a hágai Nemzetközi Bíróságnak kiadják a szerb hatóságok”

Nem sokat változtatott ezen, hogy az előkerült férfi most még népszerűbb lett, mint valaha, az őt támogatók hatalmas szimpátiatüntetést rendeztek Belgrádban, amelyek összecsaptak a rendőrséggel. Ám népszerűség ide vagy oda, Mladics kiadatását nem lehetett megakadályozni. A szerb hatóságok csak rövid kitérőt engedélyeztek neki elszállítása előtt, hogy meglátogathassa a lánya sírját. A korabeli beszámolók alapján a lány nem tudta feldolgozni apja háborús szerepét, ezért 1994-ben az ő pisztolyával vetett véget életének.

„A népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, valamint a háborús törvények és szokások megsértésével vádolt egykori katonatiszt Hágában egészen furcsán védekezett”

Már perének első napján cinikus tapssal üdvözölte az ügyében ítélkező bírót. Máskor színpadias jelenetekkel próbált hatni a közönségre. Amikor a bíróság megkezdte a védelem tanúinak meghallgatását, Mladic felállt, fejet hajtott, szalutált, majd két kezét a szívére téve lehunyta a szemét. Ezzel párhuzamosan természetesen a legrosszabbra is felkészült, így több száz tanút idéztetett be, akik közül sokan tanúskodtak mellette, például vállalták, hogy ők bizony soha nem kaptak olyan parancsot tőle, hogy civilekre lőjenek, csakis akkor nyitottak tüzet, ha támadás érte őket.

„Ezek a tanúk ugyanakkor aligha tették semmissé a tömeggyilkosság tárgyi bizonyítékait”

Ezek közül a legismertebb egy tízperces amatőr videó, amelyen egy szerb katona végigfilmezte hat muzulmán fiatalember kivégzését. A felvétel szerint a Srebrenicából elhurcolt és megkötözött kezű embereket teherautóval szállították vesztőhelyükre. Miután leparancsolták őket a járműről, a foglyoknak az út szélén arccal a földre kellett feküdniük, négyüket hátulról, géppisztollyal lelőtték, kettőt viszont életben hagytak, majd arra kényszerítették őket, hogy társaikat egy közeli pajtába cipeljék. Ezután velük is végeztek.

„A több éves büntetőper végül azzal zárult, hogy 11 vádpontból 10-ben bűnösnek találták Mladicsot”

Mert – többek között – hozzájárult a Srebrenicában elkövetett háborús bűncselekményekhez és népirtáshoz, illetve személyesen irányította Szarajevó ágyúzását. Az egyetlen vádpont, amiben nem találták bűnösnek, az volt, hogy 1992-ben több boszniai településen is népirtást követett el.

A katonatiszt életútjából így egyenesen adódik az első válasz a kérdésre, hogy miért maradhatott a mai napig népszerű a szerbek körében. A milosevicsi médiának természetesen eszében sem volt bemutatni a boszniai szerb hadsereg által elkövetett bűncselekményeket a kilencvenes években.

„Így a szerbek többsége leginkább csak áldozatként látta a boszniai szerbeket”

De nem sokat tett egy reálisabb Mladics-képért a Milosevics bukása utáni hatalom sem, aminek inkább fejfájást okozott a bujkáló katonatiszt. A Szerb Demokratikus Ellenzék nevű ernyőszervezet alá besorakozott kormánypártok között ráadásul nacionalista pártok is voltak, elég csak Vojiszlav Kostunica Szerb Demokrata Pártjára gondolnunk. De a későbbiekben, a haladópárti kormányok sem tekintették fontosnak Mladics pályafutásának reális értékelését a médiában, ami aztán teret nyitott az alternatív valóságértelmezőknek. Kiemelkedik ezek közül a Szerb Radikális Párt és vezére, Vosjoszlav Seselj, aki a mai napig hősnek tekinti Mladicsot.

„Ugyancsak fontos, hogy politikai értelemben Mladics nem járatódott le annyira Szerbiában, mint egykori jótevője, Szlobodan Milosevics”

Míg az egykori szerb államfő keményen elnyomta az ellenzékét, addig Mladicsnak a számlájára ilyen nem írható. Sőt, a szerbek körében jól ismert, hogy Milosevics már a srebrenicai mészárlás előtt megszakította a kapcsolatot Radovan Karadzsiccsal és Ratko Mladiccsal, így az utóbbi politikusokat sokan még szerb árulás áldozatának is tekintették.

Ám a leglényegesebb tényező, hogy a Mladics-kultusz a mai napig él és virul Szerbiában, hogy

„sokan egyenesen a nemzeti ellenállás szimbólumát látják benne”

Így nem csak a nacionalisták, hanem olykor még az euroszkeptikusok és az antiglobalisták is szimpatizálnak vele, aki (szerintük) szembe szállt az egész világgal, hogy megvédje a szerbeket. Ezek után nincs mit csodálkozni azon, hogy az Európa iszlamizálódásától, illetve a migránsok betelepülésétől tartók is előszeretettel tűzik ma Mladicsot a zászlajukra. Nemzetközi feszültségek pedig mindig is lesznek majd, amelyek kapcsán a Mladics-kultusz követői előrángathatják hősüket, jelezve, hogy ő bizony ezt a problémát is megoldotta volna.

MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.