„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Ha már a frontokon az ukrán erők rosszul állnak, és Kijev egy érdemi béketárgyaláson is súlyos kompromisszumokra kényszerül, Zelenszkij jobb híján ismét az információs térben akar győzelmet aratni”
Fotó:EUROPRESS/Michal Cizek/AFP
Miután a konfliktus rendezése körüli játszmában Ukrajna 30 napos tűzszünetet ajánlott Oroszországnak, a Kreml közölte, hogy mindaddig elutasítják a javaslatot, amíg a Nyugat nem állítja le az ukrajnai fegyverszállításokat. Vlagyimir Putyin ugyanakkor jelezte, május 15-én Isztambulban Oroszország közvetlen tárgyalásokba kezdene Ukrajnával, amit Volodimir Zelenszkij jó jelnek nevezett, de ragaszkodott a tűzszünethez. Erre Donald Trump felszólította az ukrán elnököt az orosz ajánlat elfogadására, melyet Zelenszkij meg is tett, de hangsúlyozta, tűzszünetet vár.
„Ha már a frontokon az ukrán erők rosszul állnak, és Kijev egy érdemi béketárgyaláson is súlyos kompromisszumokra kényszerül, Zelenszkij jobb híján ismét az információs térben akar győzelmet aratni”
Miután Trump a közvetlen tárgyalásokat felajánló orosz javaslatot elfogadva és Kijevre kényszerítve lényegében lesöpörte az európai „tettrekészek” és Ukrajna 30 napos feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó ultimátumát, a megállapodásban a jelen feltételek mellett nem igazán érdekelt Zelenszkij és támogatói újabb kommunikációs trükköt eszeltek ki. Azt a narratívát erőltetik, hogy az ukrán elnök Isztambulban várja orosz kollégáját, és kész a tárgyalásokra. S már előre vetítik a várható választ – a Kreml ugyanis egyáltalán nem azt mondta, hogy az elnök fog tárgyalni Isztambulban -, és azt sugallják, Putyin távolmaradása, az azonnali tűzszünet feltételekhez kötése azt jelenti, hogy Oroszország egyáltalán nem akar békét. Azon a történelmi tapasztalaton nemes egyszerűséggel átlendülnek, hogy a tárgyalásoknak – lásd koreai rendezés, vietnámi háború befejezése – egyáltalán nem előfeltétele a tűzszünet.
„S mivel a nyugati információs teret az ukrán narratíva uralja, mindenki azt latolgatta, hogy elmegy-e Putyin Isztambulba? Főképp úgy, hogy részben maga Trump is igazodott ehhez a narratívához, és felajánlotta, mivel a Közel-Keleten tartózkodik, kész átugrani Törökországba. Persze, csak akkor, ha ennek van értelme. Putyin nélkül pedig a tárgyalásoktól aligha várhatunk értelmezhető eredményt”
Mindenek előtt szögezzük le, az orosz elnök eleve nem azt ajánlotta, hogy ő maga utazik Isztambulba, hanem a két ország közvetlen tárgyalásairól beszélt. A Kreml nem ült fel Zelenszkij trükkjének sem, ehelyett sokáig lebegtette a küldöttség összetételét. Bár Trump bejelentkezése kissé bezavart, az nagyjából borítékolható volt, hogy Putyin nem lesz ott Isztambulban. Egyelőre legalábbis. Az orosz sajtó tudni vélte, hogy a delegációt Szergej Lavrov külügyminiszter és Jurij Usakov elnöki tanácsadó vezeti, majd ezután az utolsó pillanatban megjelent a küldöttség összetételét meghatározó elnöki rendelet. Eszerint a küldöttséget – akárcsak a 2022-es Minszben kezdődött, majd Isztambulban folytatódott tárgyalásokon – Vlagyimir Medinszkij elnöki tanácsadó vezeti. A delegáció tagja még Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes, Igor Kosztyukov, az Orosz Fegyveres Erők Vezérkara Főcsoportfőnökségének vezetője, valamint Alekszandr Fomin védelmi miniszterhelyettes. A rendelet továbbá szakértői csoportot is kijelölt a tárgyalásokra, melynek tagjai Andrej Zorin, Jelena Podobrejevszkaja, Alekszej Poliscsuk és Vlagyimir Sevcsov, akik különböző katonai és diplomáciai pozíciókat töltenek be az orosz államigazgatásban.
„A delegáció összetétele jól mutatja, hogy Putyin nem engedi át a kezdeményezést a tárgyalások irányításában a vesztésre álló Ukrajnának”
Ukrán részről a jólértesültek szerint Zelenszkij mellett Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője, helyettese Ihor Zsovkva, Andrij Szibiha külügy- és Rusztem Umerov védelmi miniszter alkotná a küldöttséget. Megjegyzik azonban, hogy Zelenszkij csak Putyinnal hajlandó leülni. Látva az orosz delegáció összetételét, még az is kérdéses volt, hogy Kijev kész-e tárgyalni.
A labda az ukrán térfélen pattogott, és Zelenszkij nehéz helyzetbe került, hiszen Moszkva a „ki határozza meg a tárgyalások menetét” nevű játszmában megint visszavette a kezdeményezést. Az ukrán elnök a saját narratíváját erősítve minden esetre már Törökországban tartózkodik, míg Trump bejelentette, hogy nem megy oda. Aztán arról is beszélt, hogy Zelenszkijjel ellentétben nem zavarja az orosz delegáció szintje, és Putyin azért nem utazott Isztambulba, mert ő sincs ott. Ehhez még hozzátette, hogy a tárgyalásokat kettőjük taláűlkozója mozdíthatja ki a holtpontról.
„De térjünk vissza ahhoz a kérdéshez, milyen feltételek mellett lehetne/lehetett volna ott mégis Vlagyimir Putyin, akit azért valamelyest mégis csak lépéskényszerbe hozott Trump felajánlása az utazásról?”
Jegyezzük azért meg, már a közvetlen tárgyalások felvetése is annak a játszmának a jegyében történt, amelynek a tétje Trump haragjának elkerülése és a kezdeményezés átvétele, illetve megtartása. Így aztán az igazi cél Isztambulban is az, kire tudja Trump jobban rásütni, hogy nem akar tárgyalni. Zelenszkij és a támogatói ezt tökéletesen megértették. Tisztában van ezzel a Kreml is, azonban a pozíciói jobbak, mint Kijevé, így úgy gondolja, többet megengedhet magának.
A diplomáciai gyakorlat is az, hogy előbb a felek tárgyalásokon egyeztetik adott esetben a tűzszünet paramétereit, feltételeit, és az elnökök csak a megállapodás szentesítésére, esetleg néhány nyitott kérdés eldöntésére találkoznak.
„Teljesen magától értetődő tehát – és ezt feltehetően Trump csapata is érti -, hogy az orosz elnök csak akkor kel majd útra, ha egyeztették az alku fő kereteit”
Erről tudomásunk szerint eddig szó sincs, mint ahogy arról sem hallottunk, hogy Zelenszkij és Trump teljesítenék a 30 napos tűzszünet orosz részről szabott feltételeit, így Kijev leállítaná a mobilizációt, míg a Nyugat a fegyverszállításokat. Ezek betartására ráadásul még egy majdnem 100 százalékos garancia is kell. Sőt, ehhez nem ártana az sem, ha Kijev törölné azt az ukázt, amelynek értelmében nem lehet tárgyalni Vlagyimir Putyinnal. Amennyiben Putyin mégis egyszer majd elindul Törökországba, akkor feltételezhetjük, hogy közeledtek az álláspontok, és van esély legalább a tűzszünetről szóló megállapodás aláírására. Minden más esetben valószínűtlen, hogy az orosz elnök személyesen részt vesz a tárgyalásokon.
„Ettől még az elérhető információk alapján messze vagyunk, ez azonban nem jelenti, hogy a közvetlen tárgyalásokra nem kerül sor. Csak nem Zelenszkij feltételei szerint”
Az orosz delegáció minden esetre megérkezett Isztambulba, mint ahogy oda készült Trump két különmegbízottja, Steve Witkoff és Keith Kellogg is. Felmerült Marco Rubio külügyminiszter utazása is. Zelenszkij sakkot kapott, végül az Erdogannal folytatott három órás megbeszélése után bejelentette, hogy Kijev hajlandó a tárgyalásokra, amelyeknek a célja a tűzszünet elérése, és az ukrán delegációt Umerov védelmi miniszter vezeti. Mint bejelentették, a tűzszünet elfogadására az orosz küldöttségnek is van mandátuma, de csak abban az esetben, ha megteremtődnek a tartós és stabil béke előfeltételei, ehhez pedig a konfliktus gyökereivel is kell foglalkozni.
„S hogyan tovább?”
Úgy tűnik, a legrosszabb verziót már elkerültük, és a tárgyalások nem szakadnak meg azelőtt, mielőtt még elkezdődtek volna. Ha most, úgymond alacsonyabb szinten a technikai kérdéseket illetően konstruktivitást mutatnak, és nem kizárólag a Kijevnek kedvező feltétel nélküli tűzszünetre koncentrálnak. Ez esetben moszkvai forrásaink szerint a következő napok kellemes meglepetéseket is hozhatnak. Így például még a hét vége előtt indulhat Isztambulba egy magasabb szintű – Lavrov, Usakov, Dmitrijev – küldöttség, amely találkozhat a Rubio, Witkoff, Kellogg amerikai hármassal. S amennyibenők a technikai részletekben megállapodnak, és alakul valamiféle politikai konszenzus az Egyesült Államok valamint Oroszország között, akkor optimális esetben jöhet a csúcstalálkozó Putyin és Trump között. Erre a megbeszélésre meghívhatják Zelenszkijt is, ám egyáltalán nem kizárt, hogy mellőzik a jelenlétét. Azzal ugyanis, hogy a saját és a támogatói járékát játszva előrerohant, léányegében zátonyra futtatta az orosz és az amerikai elnök közötti találkozót. A két stáb között információink szerint az utolsó pillanatig folytak a zárt körű egyeztetések Putyin isztambuli útjáról. Hogy egyébként Zelenszkij és az európai fősodor kavarása mennyire zavarja Trumpot, azt jelzi az amerikai elnöknek a mostani helyzetről adott, az európai fősodorral szembe menő értékelése mellett az is, hogy nemkívánatosnak tartja az ukrán államfő meghívását a NATO jóniusi csúcstalálkozójára sem.
„Más kérdés, hogy milyen eredmény várható egy ilyen tárgyalástól akkor, amikor a felek álláspontja még meglehetősen távol van egymástól”
Ezt a verziót se becsüljük azonban le, hiszen már önmagában komoly lépés, hogy 2002 után a felek visszatérnek Isztambulba, és közvetlenül tárgyalnak. Vegyük tudomásul, hogy a megegyezéshez, a rendezés elvi kereteinek kidolgozásához idő, több tárgyalási forduló kell. De a felek eljuthatnak idáig, amennyiben mindkét oldal le akarja a háborút, és kész kompomisszumokra is a stabil és tartós tűzszünet elérése, majd a békés egymás mellett élés, a háború utáni kapcsolatok normalizálása érdekében. Ehhez persze első lépésként el kell ismerni a realitásokat.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Tuco says:
“De a felek eljuthatnak idáig, amennyiben mindkét oldal le akarja a háborút, és kész kompomisszumokra is a stabil és tartós tűzszünet elérése, majd a békés egymás mellett élés, a háború utáni kapcsolatok normalizálása érdekében.”
Stier úr, érdekelne, hogy Putyin vajon milyen kompromisszumokra lenne hajlandó? Mert eddig nem láttam, hogy bármiben engedett volna a háborús célkitűzéseiből, továbbra is azt hajtogatja, hogy a rendezés csak az orosz feltételek mentén képzelhető el (“A különleges katonai művelet mindaddig folytatódik, amíg el nem éri a céljait”). Ez nem kompromisszum, hanem diktátum. Ehhez kellene jó képet vágniuk az ukránoknak és a Nyugatnak…?
Stier Gábor says:
Általában a jobban állók szoktak diktálni. De területi kérdésben tehet Moszkva is engedményt.
csakafidesz says:
Igaza van Orbán Viktornak amikor azt mondja, hogy a békét Oroszország és Ukrajna között a két fél közvetlen tárgyalásaival nem lehet elérni. Túl nagyok az ellentétek és a bizalmatlanság, túl sok a sérelem. Kell egy közvetítő aki a dolgok jelenlegi állásában csak Trump lehet, az amerikai elnök. Orbán maga is megpróbált közvetíteni, de sikertelenül. Az egész világnak, beleértve a degenerált Nyugat Európát az lenne az érdeke, hogy béke legyen, de erre sajnos az EU vezetői nem mutatnak nagy hajlandóságot. Továbbra is hergelik Zelenszkijt és fizetik a számlákat.