Miért késik Horvátország schengeni tagsága?

Több mint öt évvel Horvátország uniós csatlakozása után továbbra is kérdéses, mikor válhat a nyugat-balkáni ország a schengeni övezet teljes jogú tagjává. Ma már sokkal inkább a politikai, mint a technikai feltételek a döntők.

„Vigyázat! Államhatár ” felirat a szlovén-horvát határ egyik szögesdróttal védett szakaszán
Fotó:EUROPRESS/AFP/Jure MAKOVEC

Németország támogatja Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez, a belső határellenőrzés nélküli európai térséghez – mondta kedden Angela Merkel német kancellár Berlinben Andrej Plenkovic horvát kormányfővel folytatott megbeszélése után. A kancellár kiemelte, hogy Németország a menekültügyet európai uniós szinten szabályozó dublini rendszer keretében szorosan együttműködik Horvátországgal, és a horvát rendőrség pedig „kiemelkedő munkát” végez az ország EU-s külső határának ellenőrzésével. S bár hozzátette, hogy Horvátország jelentősen előrehaladt a schengeni övezet tagjaitól megkövetelt feltételek teljesítésében, jelezte: az ország felkészültségét az Európai Bizottságnak kell majd értékelnie.

A horvát miniszterelnök azonban most újabb határidőt mondott. Állítása szerint azzal a céllal folytatják a felkészülést, hogy az ország az EU-elnökség idején, 2020 első félévében csatlakozzon az övezethez. Ez a dátum egy újabb halasztást jelent a korábbiakhoz képest, hiszen a múlt évben még arról beszéltek a horvát politikusok, hogy az ország 2019-ben csatlakozna a schengeni övezethez.

Mi az oka a folyamatos csúszásnak? Miután Horvátország 2013-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, sokan arra számítottak, hogy a technikai feltételek teljesítése könnyen fog menni, így az ország képes lesz ellátni azokat a feladatokat, amelyek az unió külső határainak megvédésével járnak. Azonban a 2015-ös migrációs válság világosan rámutatott a határvédelem gyenge pontjaira. Magyarország ekkor jelezte: Horvátország ugyan európai uniós tagállamként be akar lépni a schengeni övezetbe, de ha nem akarja megvédeni a határokat, akkor éretlen rá, s ha a kormány és vezetés nincs felkészülve a schengeni tagságra, a schengeni övezetről születő döntéskor a magyar kormány ezt az álláspontot fogja képviselni.

A menekültválság lecsengése után aztán újabb problémák adódtak. Múlt év végén Karl Erjavec szlovén külügyminiszter elmondta, hogy az országa mindaddig nem támogatja Horvátország schengeni övezethez való csatlakozását, amíg Zágráb elutasítja a hágai nemzetközi döntőbíróságnak a szlovén–horvát határvita rendezéséről hozott ítéletét. Ismert: Horvátország és Szlovénia 2009-ben nemzetközi döntőbírósághoz fordult a határvita miatt. A hágai Nemzetközi Bíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont horvát fennhatóság alá rendelt, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skrilje településeket. Zágráb azonban nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést, és nem kíván eleget tenni a benne foglaltaknak, miután a helyi sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. Ezért a szlovén külügyér bejelentette: mindaddig, amíg Horvátország nem tartja tiszteletben a nemzetközi testület határozatát, Szlovénia negatív véleményt fogalmaz meg a csatlakozásával kapcsolatban.

„Az az ország, amely nem tudja, hol húzódnak a határok a két ország között, nem lehet a schengeni övezet tagja” – húzta alá.

Nem vigasztalta persze Zágrábot az sem, hogy az ország múlt év nyarán csatlakozott a határrendészeti intézkedéseket egyesítő Schengeni Információs Rendszerhez (SIS), amely erősíti az Európát veszélyeztető emberek kiszűrését. Vagyis Horvátország most már információkat cserélhet a rendszer tagjaival, a terrorizmussal és más súlyos bűncselekményekkel, eltűnt emberekkel, lopott tárgyakkal és hamis, vagy lopott személyazonosító okmányokkal kapcsolatban keresett emberekről.

Ezért napjainkra Horvátország teljes jogú schengeni tagsága egyre inkább politikai kérdéssé válik a technikai feltételek teljesítése helyett. Angela Merkel mostani bejelentését is ennek fényében kell értékelnünk. Németország támogatása ebben az összefüggésben különösen fontos, mivel egy politikailag és gazdaságilag ennyire erős szövetséges bizonyosan hasznos lesz akkor, amikor más országok blokkolni próbálják majd az ország teljes jogú tagságát a schengeni övezetben.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com