Szisztematikusan folyik a felőrlés Kelet-Ukrajnában, ahol Pokrovszk, Volcsanszk, Konsztantyinovka és Liman térségében kritikus helyzetbe kerültek az ukrán erők. Bár az ukrán fél még nem ismeri el, Kupjanszkot bevették az orosz csapatok. A front hét szakaszából négyben megerősödött az orosz nyomás, Pokrovszk küszöbön álló elestével pedig a Kreml igazolhatja Donald Trump előtt, hogy Ukrajna jobban járna, ha feladná a donyecki régió még ellenőrzése alatt álló mintegy 20 százalékát. A cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg.

„Bár az élőerőben, a tűzerőben és a mozgósítási képességek tekintetében egyértelmű az orosz fölény, az ukrajnai harcok a 2023 óta egyértelmű orosz kézben lévő stratégiai kezdeményezés mellett is bizonyos értelemben az előrenyomulást lassító patthelyzetté alakultak. A front nyílt területein gyakorlatilag lehetetlen a mozgás, a drónok veszélyessé tesznek bármilyen tevékenységet az ütközési vonal 20-25 kilométeres körzetében”
Fotó:EUROPRESS/AFP/OLEG PETRASIUK/24TH MECHANIZED BRIGADE OF UKRAINIAN ARMED FORCES
Kritikusan romlik a stratégiai bekerítésbe került ukrán erők helyzet Pokrovszkban (Krasznoarmejszk) és környékén. „Az orosz erők egy része az északnyugati szárnyat tartja, ezzel eltereli a figyelmet és megakadályozza az új erők belépését, míg a keletről behatoló orosz csapatok elzárják a menekülési útvonalakat és tűz alatt tartják a zsák mintegy két kilométer széles száját. Az egyre szorosabb bekerítésbe kerülő város 80 százaléka orosz kézen van, a védelemre nehezedő nyomás szisztematikus. Az élőerő tekintetében egyes területeken az oroszok már 20:1 arányú – Zelenszkij szerint nyolcszoros – fölényben vannak” – írja le a helyzetet a Mucsnoj hívójelű ukrán katona, megjegyezve, hogy egyre szűkül a „szürke zóna”, tehát az egyik fél által sem ellenőrzött olyan terület, ahol a harcok folytatódnak, és az oroszok a pozíciók módszeres kialakításával már a későbbi tisztogató hadműveletet készítik elő. Az egykor 60 ezer lakosú teljesen lepusztult városban mintegy 1500 civil maradhatott. A szintén a kialakult katlanban lévő másik városban, a Pokrovszk melletti Mirnohradban még rosszabb a helyzet, hiszen azt teljesen körülkerítették az orosz erők, amelyek folyamatosan verik vissza a kívülről felmentő és a kitörési kísérleteket.
„Kimondhatjuk, Pokrovszk katlanná vált, nincs kiút. Maga város elesett, persze ahhoz, hogy ez hivatalossá váljon, még kellhet néhány hét. Moszkva szerint a erőik a város 80 százalékát ellenőrzik. Mirnohrád is körbe van kerítve, nincs kiút, nem lehet már elhagyni sehogy a várost. Az ukrán rohamcsoportok minden nap próbálnak rést ütni, és felszabadítani a kimenő utakat, ám minden támadás elakadt”
„Hatalmas árat kell fizetniük a sikerért, de nem állnak távol Pokrovszk teljes elfoglalásától az oroszok” – írja elemzésében a CNN is, hozzátéve, hogy Vlagyimir Putyin lassan két éve vár ehhez hasonló áttörésre. A csatorna helyi beszámolókra alapozva elismeri, hogy az orosz csapatok áttörték a védelmi vonalat, és a katlanban rekedt ukrán egységeket szinte teljesen bekerítették. Hosszú hezitálás és terelés után már az ukrán fél is elismeri a helyzet kritikus volta mellett azt is, hogy az erősítést nem érkezett meg időben. Azt el szeretnék kerülni, hogy megismétlődjön a bahmuti és az avdijivkai/avgyejevkai forgatókönyv, ahol a kései visszavonulás okozta a vesztüket. A ZDF szerint a szervezett visszavonulásra már egyre kevesebb az esély, pedig a legjobban felkészült dandárok közül néhány, mint például a 25. légideszant és a 38. tengerészgyalogos dandár még mindig mélyen a bekerítésben van annak ellenére, hogy a vezérkar parancsa ellenére valójában már megkezdték a visszavonulást. A német állami televízió tudósításában figyelmeztet arra, hogy a sietős, szervezetlen, utolsó pillanatban végrehajtott visszavonulás mindig nagy emberveszteségekkel és a harci járművek szinte teljes elvesztésével jár. Egyre többen teszik fel a kérdést, miért követi el Ukrajna legfelső katonai vezetése folyamatosan ugyanazt a hibát, miért akkor ad parancsot a visszavonulásra a védelemre alkalmatlan pozíciókból, amikor már túl késő? Ennek kapcsán idézik azt a régi mondást, hogy egyetlen hadsereg sem képes megvédeni magát a saját parancsnokától.
„Bár Kijev még arról számol be, hogy aktív intézkedéseket hozott az orosz offenzíva megfékezésére, és rohamcsapatok házról házra szorítják vissza az ellenséges erőket, úgy tűnik, Oroszország közel áll ahhoz, hogy 2023 óta a legnagyobb ukrán várost elfoglalja. Már csak idő kérdése tehát, hogy mintegy másfél évi ostrom után a donyecki régió kulcsfontosságú vasúti csomópontja, a harcokban a térképről szinte teljesen eltűnt Pokrovszk osztozhat Bahmut és Avdijivka sorsán. Ha Pokrovszk elesik, az lesz a legnagyobb város, amelyet Oroszország elfoglalt Bahmut után”
Pokrovszk az utolsó jelentős akadály az orosz csapatok előtt a donyecki régió két utolsó, még ukrán ellenőrzés alatt álló nagyvárosa, a kevesebb mint 100 kilométerre fekvő Szlovjanszk (Szlavjanszk) és Kramatorszk felé vezető úton. Ezeket az erődvárosokat orosz támadó drónok most már elérik. Pokrovszk elfoglalása segíteni fog az orosz erőknek abban, hogy kibővítsék az egyik fő támadási útvonalat a donyecki régió fennmaradó fő városainak bekerítésére irányuló törekvésükben, de nem vezet az általános védelem összeomlásához. Pokrovszk orosz ellenőrzése ráadásul utat nyithat Oroszország előrenyomulásának a kevésbé jól védett nyugati és délnyugati Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja régiók felé is. Eközben nagyon nagy a baj Donyecktől északra is. Az orosz hadsereg újabb offenzívát indított Donbassz stratégiai jelentőségű városa, Sziverszk (Szeverszk) ellen. Az orosz egységek a Novoszelovka felszabadítását követően nyomultak előre, a város déli külvárosait vették célba. Információk szerint a támadás több irányból zajlik, északról, Dronovka irányából is próbálják bekeríteni a várost, miközben a keleti erdős területeken több ukrán támaszpontot is ellenőrzésük alá vontak. De az orosz erők elérték Huliaipolét (Guljajpolje) is – ez lehet Pokrovszk után a támadás fő iránya -, ami Zaporozsje felé nyithatja meg az utat. S akkor ott van még Liman is, ahol szintén nagy bajban vannak az ukránok. A Harkivi területen lévő Kupjanszk pedig az orosz vezérkari főnök szerint már el is esett. De Valerij Geraszimov azt is jelentette Putyinnak, hogy Vovcsanszk (Volcsanszk) 80 százalékát is az orosz erők ellenőrzik, és betörtek már Kosztiantinivkába (Konsztantyinovka) is.
„Pokrovszk elvesztése tehát csapás lesz Kijevre, ám a jelentőségét nem szabad túlbecsülni”
Nem változtatja meg a háború menetét és nem jár Ukrajna számára katasztrófális katonai következményekkel. Egyrészt a város több mint egy éven át tartó ostroma során az orosz erők komoly veszteségeket szenvedtek, ami végső soron gyengítette a hadsereget. Ez a kitartás tehát végső soron ukrán siker, így ésszerűbb lenne a Pokrovszktól északra erősíteni a védvonalat, immár a Konsztantyinovka-Druzskovka-Kramatorszk-Szlavjanszk erődrendszerre koncentrálni, és nem a bekerítésben feláldozni az ott rekedt, egyébként harcképes erőket.
De ami a nagykép szempontjából ennél fontosabb, ahogy korábban Mariupol, Liszicsanszk, Szeverodonyeck, Avgyejevka vagy éppen Bahmut, úgy Pokrovszk is csupán egy epizód az elnyúló küzdelemben. Ezeknek a városoknak a bevétele az elvitathatatlan stratégiai, logisztikai szempontok mellett sokkal inkább a hadsereg moráljának és a lakosság kitartásának az erősítése miatt fontosak. Egy-egy város, vagy terület megszerzése vagy elvesztése a korábbiakhoz képest jóval összetettebb háborús célok miatt legfeljebb ideiglenes hatást gyakorol a háború menetére. Sokkal nagyobb súllyal esik a latba az (hadi)ipari kapacitás és a társadalom elszántsága.
„Bár az élőerőben, a tűzerőben és a mozgósítási képességek tekintetében egyértelmű az orosz fölény, az ukrajnai harcok a 2023 óta egyértelmű orosz kézben lévő stratégiai kezdeményezés mellett is bizonyos értelemben az előrenyomulást lassító patthelyzetté alakultak. A front nyílt területein gyakorlatilag lehetetlen a mozgás, a drónok veszélyessé tesznek bármilyen tevékenységet az ütközési vonal 20-25 kilométeres körzetében”
Tankok és nehézgépek ritkán jelennek ott meg. Az ukrán katonák pincékben és kráterekben rejtőzködnek, az orosz egységek pedig két-három fős kis csoportokban mozognak. De ha elég ilyen kis csoport gyűlik össze egy városban, támadást indítanak. Ukrán részről arra számítanak, hogy a háború eme jellege a közeljövőben változatlan marad, ami egyben azt is jelenti, hogy Oroszország hatalmas veszteségek árán és kisebb területi előnyökért is folytatni fogja az előrenyomulást.
A Pokrovszkért vívott csata azonban ismét rávilágított Ukrajna fő problémájára, a személyzet hiányára. A drónokkal ugyan a fentiek miatt részben ellensúlyozni lehet az élőerőben lévő látható különbséget, ám nem a végtelenségig. A frontvonal ma egyre inkább egy vakondütéses játékra hasonlít. Az ukrán egységek egyik szektorból a másikba költöznek, hogy betömjék a réseket, miközben Oroszország kihasználja az ebből eredően máshol adódó lehetőséget. Miközben ugyanis az ukrán erők Pokrovszkra és harkivi területen lévő, szintén az összeomlás szélén álló kupjanszki frontra összpontosítanak, az orosz erők folytatják a harapófogó kialakítását a Donbassz délnyugati részén Konsztantyinovka körül, és jelentős előretörést értek el a zaporizzsjai hadműveleti övezetben. A katonai elemzők szerint az esemény új szakaszt nyithat a háború menetében, mivel az orosz hadsereg Zaporizzsja térségében visszanyerte kezdeményezőképességét.
„A fronton zajló csiki-csuki játék tehát új lendületet kaphatnak az orosz hadsereg térnyerésével”
Jó példa volt erre, hogy augusztus elején az orosz csapatok Pokrovszktól körülbelül 20 kilométerre északra 13-14 kilométert haladva előre két keskeny, „nyúlfülekre” emlékeztető oszlopban meglepetésszerű áttörést hajtottak végre Dobropillja (Dobropolje) város közelében. Látszólag a cél Pokrovszk bekerítése és Kramatorszk, valamint Szlovjanszk elvágása volt. Ukrajna – megzavarva a „nyúlfüleket” – azonnal átcsoportosította oda a legjobb egységeit. Ezeket az erősítéseket azonban más területekről – Pokrovszkból és északkeleten Kupjanszkból – kivonták, az orosz egységek ezt kihasználva megkezdték az előrenyomulást a kiürített zónákba. A pokrovszki helyzet romlásának egyik kulcsfontosságú tényezője tehát Oroszország augusztusi előrenyomulása volt Dobropilliától keletre.
„Pokrovszk bevétele minden bizonnyal erősíti az orosz morált, miközben gyengíti az elszántságot az ukrán oldalon”
De legalább ennyire fontos, hogy Moszkva ezt a sikert felhasználhatja a Fehér Ház meggyőzésére is. A Kreml ezzel is igazolhatná, hogy Kijev képtelen visszatartani Oroszországot a céljai elérésétől, a győzelem elkerülhetetlen, míg Ukrajna további katonai támogatása hiábavaló. Miközben tehát Vlagyimir Putyin Trump előtt is igazolni akarja Oroszország erejét és az ukrán védekezés értelmetlenségét, addig Volodimir Zelenszkij Pokrovszk immár ésszerűtlen védelmével éppen ennek a narratívának az erősítését igyekszik megakadályozni.
„Pokrovszk az ellenállás fellegvára volt, és így elvesztése az információs térben is érezhető hatással lenne az Ukrajna mögötti kiállásra”
Ismételten rávilágítana ugyanis arra, hogy a Nyugat 2014 óta felelőtlenül táplálja az ukrán reményeket, a háború felé terelte Kijevet, ám az ezután nyújtott a fegyveres támogatás nem elegendő a területek megvédéséhez. De rámutatna az ukrán politikai elit felelősségére is. Adott esetben sem a bekerített erők feláldozása lenne ugyanis a felelősségteljes és logikus lépés, hanem a kivonulás, amely nem utolsó sorban esélyt adna arra, hogy az ukrán erők még a tél beállta előtt megerősítsék a pozícióikat Pokrovszktól északra, lerövidítsék a frontvonalat és javítsák a logisztikát. Mert ez megint egy olyan helyzet, amikor a területnél fontosabb az ember, az életek megmentése.
(A cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Napos says:
“Ez a kitartás tehát végső soron ukrán siker” – a Fekete Lovag értékelését hallottuk.
Annyira patthelyzet, h már Szeverszk is elesik lassan…
HandaBandy says:
Az ultisok pedig azt szokták mondani, hogy kibicnek semmi sem drága.
Stier Gábor says:
Mint ahogy írtuk…
Tuco says:
Egy pontosítás: Ukrajna jelenleg nem a Donbasz 20%-át ellenőrzi, hanem Doneck megye hasonló arányú területét. A teljes Donbaszra vetítve ez az arány jóval kisebb, hiszen ahhoz hozzátartozik az oroszok által már szinte teljes egészében megszállt Luhanszk megye is.
Jó összefoglaló, a nagy részével egyetértek. Azzal az eggyel nem, hogy Putyin ezzel a győzelemmel képes volna Trump előtt igazolni Oroszország erejét. Trumpot (aki szerint Oroszországnak egy hét alatt “végeznie” kellett volna Ukrajnával) aligha nyűgözi le, hogy az orosz haderő egy évnyi küzdelem után elfoglalt egy közepes méretű várost.