Mibe kerül Putyinnak a háború?

Az orosz pénzügyminisztérium és a jegybank vezető körei a Bloomberg értesülése szerint figyelmeztették Vlagyimir Putyint, hogy az ukrajnai háború finanszírozása veszélyesen növeli a költségvetési hiányt. Médiapartnerünk, a Makronóm Intézet írása.

Makronóm Intézet

„Ahogy látható, Putyin mozgástere szűkül. A nyugati szankciók, az egyre gyakoribb ukrán dróntámadások és a költségvetési nyomás együtt korlátozzák Oroszország lehetőségeit”
Fotó:EUROPRESS/MAXIM SHIPENKOV/POOL/AFP

Az orosz gazdaság prominens személyiségei szerint Moszkvának vissza kellene fognia a katonai kiadásokat, a védelmi minisztérium ezzel szemben további pénzt kér, sőt egyes értesülések szerint az idei évre 3 ezermilliárd rubelre is szüksége lehet. Putyin egyelőre más területeken keresne megtakarítási lehetőségeket, a védelmi kiadásokat érintetlenül hagyva.

Ritkán lehet ennyire világosan látni a háborús gazdaság belső feszültségeit, pedig Oroszország az elmúlt években képes volt alkalmazkodni a szankciókhoz, átirányította a külkereskedelmét Ázsia felé, a hadiipar felpörgetésével pedig fenntartotta a növekedés látszatát.

„A mostani ügy viszont azt mutatja, hogy a háborús gazdasági modell egyre nagyobb költségvetési korlátokba ütközik”

Az orosz pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint a költségvetés hiánya az idei év első négy hónapjában 5,88 ezermilliárd rubelre nőtt, ami a GDP 2,5 százaléka, egy évvel korábban ugyanez az arány 1,4 százalék volt. A hivatalos idei terv eredetileg 3,79 ezermilliárd rubeles, nagyjából 1,6 százalékos GDP-arányos mínusszal számolt, ehhez képest a január-áprilisi adat már meghaladta az éves célt. A kormány szerint az év eleji magas hiány részben az előre hozott kiadások következménye, ám ha ez igaz is, amennyiben a háborús kiadások év közben tovább nőnek, a hiányt később sokkal nehezebb lesz visszafogni.

„A SIPRI elemzése alapján Oroszországnak a háborúhoz és a katonai kiadásokhoz kapcsolódó ráfordítása 2025-ben megközelítette a 16 ezermilliárd rubelt, ami a GDP 7,5, míg a teljes költségvetési kiadás 38 százaléka volt”

Az idei büdzsében papíron 14,9 ezermilliárd rubel körüli katonai kiadást terveztek, de a kutatóintézet már tavasszal jelezte, hogy azt később módosíthatják, ahogy erre tavaly is sor került.

Első pillantásra Moszkvának kedvez, hogy a közel-keleti háborús feszültségek miatt megemelkedett az olaj ára, a Reuters szerint az orosz olaj- és gázipari adóbevételek májusban éves alapon 32,4 százalékkal nőttek. A részletes kép azonban kevésbé megnyugtató, mivel az idei költségvetés 8,92 ezermilliárd rubelnyi olaj- és gázbevétellel számol, a teljes bevételi terv pedig 40,283, ami azt jelenti, hogy a magasabb olajár rövid távon segítség, de nem képes ellensúlyozni a háborús kiadások növekedését.

„Egy másik probléma a rubel, amely tavaly óta folyamatosan erősödik, csakhogy ez részben elviszi az olajár emelkedésének az előnyét”

A Szberbank egyik vezetője a Reutersnek arról beszélt, hogy a rubel erősödése nyomás alá helyezi az exportőröket, mert a dollárban keletkező többletbevétel rubelben már nem jelent akkora előnyt a költségvetésnek és a vállalatoknak. Ezért is igyekszik Oroszország dedollarizálni az olajkereskedelmi tranzakcióit. A Bloomberg által idézett források szerint

„a helyzet érdemi javulásához az olaj árának legalább egy éven át 100 dollár felett kellene maradnia, ami jól mutatja az orosz büdzsé sebezhetőségét. Az ukrajnai háború ára már olyan magas, hogy egy átmeneti energiapiaci többletbevétel sem nyújt rá tartós megoldást”

Az orosz jegybank nehéz helyzetben van, hiszen bár áprilisban 14,5 százalékra csökkentette az alapkamatot, az infláció komoly kockázat maradt. Ha pedig a kormány a háború miatt tovább növeli a kiadásait, a jegybank kénytelen lehet magasan tartani a kamatokat.

Ez jól mutatja az orosz gazdaság belső feszültségét, vagyis azt, hogy míg az állam pénzt pumpál a hadiiparba, közben a jegybank az infláció megfékezésével próbálkozik. A vállalatok számára emiatt drága marad a hitel, lassulnak a beruházások, a magánszektor pedig nehezebben jut forráshoz. A VTB vezetője szerint az orosz gazdaság az idén stagnálhat, és a kormány hivatalosan is mindössze 0,4 százalékos növekedéssel számol.

„A háborús gazdaság rövid távon képes munkahelyeket és megrendeléseket teremteni, de ezek nagy része a katonai termeléshez kötődik. Egy tank, rakéta vagy lőszer megjelenik a gazdasági statisztikákban, de nem erősíti a civil vállalatok hosszú távú versenyképességét”

Persze ez még nem jelenti azt, hogy Oroszország azonnali pénzügyi összeomlás előtt áll. A Kremlnek bár vannak eszközei, a probléma inkább az, hogy ezek közül kevés a fájdalommentes megoldás. Anton Sziluanov pénzügyminiszter ugyanis már arról beszélt, hogy elkezdték mérlegelni a védelmi kiadásokon és a szociális kötelezettségvállalásokon kívüli kiadások csökkentését is.

„Ahogy látható, Putyin mozgástere szűkül. A nyugati szankciók, az egyre gyakoribb ukrán dróntámadások és a költségvetési nyomás együtt korlátozzák Oroszország lehetőségeit”

A Reuters úgy látja, hogy az orosz elitben még mindig él a hosszú háborúban való gondolkodás, valamint az a felismerés, hogy a béke jelentős gazdasági előnnyel járna. Ha az orosz elnök visszafogja a hadi kiadásokat, az a fronton okozhat problémát, ha viszont más területeken spórol, akkor a társadalommal fizetteti meg a háború árát. Az adóemelés a vállalatokat terhelné, a hitelfelvétel pedig tovább növelné a pénzügyi nyomást. Moszkva tehát még képes finanszírozni a háborút, de fogynak a fájdalommentes választási lehetőségei.

Az írást jegyezte: Makronóm Intézet

(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com