//Mi Pasinjan terve?

Mi Pasinjan terve?

Kiéleződött a helyzet a posztszovjet térség egyik negyedszázada „befagyott” konfliktusában. Azerbajdzsán azzal vádolta meg Örményországot, hogy egységei lövik a határmenti Agdam falut, Jereván ugyanakkor Bakut vádolja provokációval. Az EU a határmenti harcok beszüntetésére szólította fel a feleket. Portálunk most egy azerbajdzsán újságíró írásával Baku nézőpontjából mutatja be a konfliktust. Így látják a 25 éve „befagyott” karabahi konfliktust Azerbajdzsánban.

Seymur Mamedov írása a #moszkvater.com számára

Ismét vér folyik az azeri-örmény határon. Az örmény tüzérség aknavetőkkel támad, még tankokat is bevetnek, hogy újabb területeket foglaljanak el Azerbajdzsán tovuzi kerületében. A hét végén az örmény fegyveres erők durván megsértve a tűzszüneti egyezményt, tűz alá vették Azerbajdzsánt. Az azeri fegyveres erők nem késlekedtek a válasszal, a tűzharcban meghalt négy azeri katona, a nem hivatalos hírek szerint az összecsapásban harminc örmény katona vesztette életét. Az azeri hadsereg megsemmisítette az ellenség támadóállásait.

„Tekintettel az örmény kormányzatra nehezedő szociális nyomásra, az azeri-örmény konfliktus eszkalációja már egy ideje a levegőben lóg”

Pasinjan kormányának egyszerre több gonddal is meg kellene birkóznia, egyrészt a COVID-19 miatti gazdasági válsággal, és a belpolitikai szembenállás kiéleződésével, ugyanis megerősödött a Pasinjant támadó ellenzék. Ebben a helyzetben, hogy a kormány elterelje a nép figyelmét a koronavírus okozta gazdasági és szociális problémákról, valamint a belviszályokról, kézenfekvő megoldásnak tűnik egy kis háború Azerbajdzsánnal. Az örmény kormány nem is késlekedett.

A határon elkövetett provokáció egyértelművé tette, hogy Örményországnak nem érdeke a konfliktus tárgyalásos rendezése. Természetesen Örményország minden lehetséges fórumon kinyilvánítja a szándékát a békés rendezésre, de valójában éppen ellenkezőleg cselekszik.

„Az EBESZ Oroszországból, Franciaországból és az Egyesült Államokból álló Minszk Csoportja által vezetett tárgyalások eddig semmilyen eredményre nem vezettek, sem a Hegyi-Karabahot illetően, sem pedig az örmények által elfoglalt hét azeri járás tekintetében”

Örményország a ’90-es években durván megsértette az ENSZ szabályzatát és a nemzetközi jogokat tiporva elfoglalta az azerbajdzsáni Hegyi-Karabahot és az ahhoz tartozó hét területet. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy Örményország durván ignorálja az ENSZ Biztonsági Tanácsának 823, 853, 874 és 884 számú rendelkezéseit, amelyek az örmény hadsereg azeri területekről való azonnali kivonásáról szólnak. Ráadásul azon kívül, hogy történelmi azeri területeket foglaltak el, folyamatosan provokálnak. Azerbajdzsán ellen próbálják fordítani Oroszországot és az Egyesült Államokat is, ebbe belevonva a különböző katonapolitikai szervezeteket, mint például a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (ODKB), amelynek egyébként Azerbajdzsán a teljes jogú tagja. Örményországon kívül az ODKB mindegyik tagországa baráti kapcsolatokat ápol egymással, beleértve Belaruszt, Tádzsikisztánt, Kirgizisztánt és Kazahsztánt.

„Ami Oroszországot illeti, az ő dél-kaukázusi politikája kissé megváltozott Pasinjan kormányra kerülése óta”

Valószínűleg azért, mert Pasinjan szeretné a kapcsolatait bővíteni a Nyugat felé. Hivatalosan Moszkva – ellentétben a ’90-es években folyó karabahi háborúval – nem támogatja Örményországot az Azerbajdzsánnal folytatott vitában. A Szovjetunió szétesése után Oroszország elvesztette a befolyását a posztszovjet térség egy részében – így Ukrajnában és Grúziában -, valamint az orosz gazdaság megszenvedte az amerikai szankciókat is. Természetesen Oroszország nem fog nyíltan segíteni Azerbajdzsánnak. Megpróbálja visszaállítani a stabilitást és a békét a dél-kaukázusi régióban.

„Ha azonban Törökország Azerbajdzsán mellé áll, akkor az orosz beavatkozás elkerülhetetlen lesz”

Örményországnak tudomásul kell vennie, hogy Baku sohasem fogja megengedi, hogy Azerbajdzsánon belül legyen még egy Azerbajdzsán. A Hegyi-Karabah konfliktusát csak Azerbajdzsán területi egységének megőrzésével lehet megoldani. Más variáció nincs. Baku a nemzetközi jog figyelembevételével kész nagyobb autonómiát nyújtani az ott élő örmény kisebbségnek, beleértve az állampolgári, szociális, gazdasági és kulturális jogokat is. Ugyanakkor az örmény félnek kötelessége aktívan közreműködni a karabahi területekkel kapcsolatos tárgyalásokon, betartani és tiszteletben tartani az ENSZ erre vonatkozó szabályait, és végrehajtani a Biztonsági Tanács azon négy határozatát, amelyek az örmény hadsereg azeri területekről való azonnali kivonásáról szólnak. Amíg ezeknek a határozatoknak a rendelkezéseit Örményország nem hajtja végre, addig a határmenti konfliktusok mindennaposak lesznek.

Sajnos Hegyi-Karabah kérdésében 25 év alatt sem történt megoldás, a tűzszüneti egyezmény gyengül, az utóbbi időben szinte mindennapossá váltak a határincidensek. Egyetlen megoldásnak a háború tűnik, Azerbajdzsánnak azonban nem érdeke a terület sorsának katonai rendezése. A bakui vezetés szeretné a kérdést békés úton rendezni. A harcok folytatódnak. Hogy meddig, azt majd az idő megmutatja.

(Ez egy véleménycikk, amely nem tükrözi feltétlenül a szerkesztőség álláspontját) 

MEGOSZTÁS