„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Ukrán tüzérek BM-27 Uragan rakéta-sorozatvetőkkel a donyecki front mentén 2022. augusztus 27-én
Fotó:EUROPRESS/Anatolii Stepanov/AFP
Hosszú várakozás és az elmúlt időben tapasztalható részleges orosz előrenyomulást követően hétfő délutánra úgy tűnik mozgásba indult a Heszont és Nyikolajevet is magába foglaló déli front térsége. Sokan ezt már a régóta beharangozott ukrán ellentámadás kezdetének tekintik, ám keddre egyértelművé vált, hogy a kezdeti lendület hamar kifulladt. Ugyanis bár tény, hogy bizonyos szektorokban sikerült az ukrán haderőnek némileg előrenyomulnia, annak léptéke összességében nem tekinthető jelentősnek. Sőt Oroszország bizonyos szakaszok stabilizálását követően hamar saját ellentámadását kezdte meg.
„Hétfő folyamán ugyanis Kijev öt szektor mentén igyekezett áttörni a déli orosz védelmet, ám ebből mindössze kettőnél sikerült eredményt elérnie”
Délről északra haladva a Poszad-Pokrovszkoje, Sznyigirjovka, Andrejevka, Davidov Brod és Viszokopolje központú frontszakaszok esetében intézett támadást Kijev. Utóbbiak közül ukrán szempontból Andrejevka és Poszad-Pokrovszkoje tekinthető némileg eredményesnek. Andrejevka esetében az ukrán haderőnek sikerült tartós hídfőállást létesítenie az Ingulec folyó jobb partján, majd azt kiszélesítve elfoglalnia a nagyjából 4 kilométerre fekvő Szuhoj Sztavok települést. Eközben a hírekben már korábban többször feltűnt Lozovoje az igazán egyik oldal által sem ellenőrzött szürke zónába került. Viszont az erős orosz tüzérségi ellentevékenység, valamint a folyamatos zárótüzek következtében a művelet elakadt, mivel Kijev erői egyszerűen nem tudnak jelen állásaikból kitörni. A terepadottságok alapján logikusnak tűnne a hídfő kiszélesítése északkeleti irányba, elvágva a Davidov Brodba vezető fő uténpótlási vonalat. Továbbá akár újabb átkelési lehetőségek is nyílhatnának az Igulec folyón. E sorok írásakor Kijev csapatainak átcsoportosításával próbálkozik előnybe kerülni, miközben az orosz haderő az Ingulec menti erdős területeket igyekszik megtisztítani.
Az Andrejevka környéki harcok állása 2022. augusztus 31-én délben
Forrás:Telegram
„Egyre inkább úgy tűnik, hogy egy, a korábbi hónapokban Davidov Brod esetében megfigyelt tűzzsákba kerül végül az Andrejevka környéki ukrán haderő”
Avagy Oroszország jelenlegi csapatain túl további tüzéregységeket a térségbe vonva egyszerűen vagy felmorzsolja az ukrán csapatokat, vagy akkora veszteségeket okoz, hogy azok egyszerűen inkább visszavonulnak a puszta túlélés érdekében. A szerda reggelre virradó események pedig egyre inkább ebbe az irányba mutatnak. Poszad-Pokrovszkoje esetében kezdetben az ukrán egységek egészen Kisziljovka településig jutottak el, ám ott az orosz védelem megállította őket. Andrejevkához hasonlóan jelenleg ebben a szektorban is egyfajta patthelyzet tapasztalható. Bár az orosz haderőnek sikerült az elfoglalt területek többségét visszafoglalnia, jelenleg a harcok az offenzíva előtti frontvonaltól 1-2 kilométerre keletre folynak. Egyúttal a poszad-pokrovszkojei frontvonalhoz kapcsolódóan a Dnyeper torkolatánál fekvő Alekszandrovka falu elleni ukrán támadási kísérletek mind sikertelennek bizonyultak. Továbbá az ukrán csapatok mozgását az orosz 82, illetve 120 milliméteres nehéz aknavetők, valamint a térségbe telepített TOSz-1A Szolncepjok termobár rakéta-sorozatvetők gátolják. Csak a Poszad-Pokrovszkoje környéki harcokban legalább 200 ukrán katona hunyt el eddig.
A Poszad-Pokrovszkoje környéki harcok állása 2022. augusztus 31-én
Forrás:Telegram
„Mindezek mellett mégis a leghevesebb harcok Viszokopolje, illetve Olginszkoje térségében zajlanak”
A Krivoj Roghoz legközelebb eső frontszakasz esetében bár nem sikerült az ukrán támadásnak áttörnie az orosz vonalakat, szintén egyfajta patthelyzet alakult ki. Az erős orosz ellenállás következtében az ukrán csapatok nem képesek tovább, déli irányba előrenyomulni, míg az ellátási vonalak részleges elvágása következtében Moszkva sem tudja Kijev offenzív erőit kiszorítani. Főképp a viszokopoljei harcok – valamint ukrán veszteségek – tekintetében találkozhatunk nagy számban az egykori Varsói Szerződés tagállamaiból, de főképp Lengyelországból az elmúlt hónapok során érkezett nehéztechnikával. Ezek bár részben enyhítettek a folyamatos technikai hátrányban lévő ukrán nehézségeken, de így is gyakorlatilag mindössze az elszenvedett veszteségek pótlására elegendőek.
Elhagyott ukrán menetoszlop valahol Viszokopolje térségében. A felvétel elején hamar feltűnik az említett egyik lengyel T-72M harckocsi.
„Minden előkészítés és beharangozás mellett is úgy tűnik egy elsietett, nem kellően előkészített ukrán ellentámadási kísérletnek lehetünk szemtanúi súlyos veszteségekkel”
Egyrészt a támadás kezdetét megelőző napok fokozott ukrán tüzérségi, illetve HIMARS aktivitása vélhetően egyfajta előkészítésként szolgált, ám egyes ukrán és nyugati jelentésekkel szemben, az orosz haderő továbbra is képes átkelni a Dnyeper folyón. Főképp ez a herszoni Antonov híd forgalmát érinti, ahol a csapások inkább a környező pontonhidakat, mint magát az átkelőt érték. A kahovkai vízerőmű esetében orosz szempontból rosszabb a helyzet – nem véletlen a helyi munkahelyek evakuációja sem –, ám a Dnyeper jobb partján állomásozó orosz csapatok ellátása megoldott. Habár korábban Kijev nagyobb erőket vont össze a déli front mentén, egy általános, a jelenleginél nagyobb léptékű ellentámadásra, azok jelentős részét július-augusztus folyamán át kellett csoportosítania Kelet-Ukrajnába. Ellenkező esetben ugyanis Peszki elestét követően nagy eséllyel összeomlott volna az ukrán védelem Szoledar, Avgyejevka és Ugledar térségében. Viszont csak egy részlegesen feltöltött, egyfajta tartalékhaderő kezdte meg az offenzívát, amelyet mint látszik a térségbe telepített orosz haderő egyelőre eredményesen képes feltartóztatni.
A nyikolajevi front állása 2022. augusztus 30-án
Forrás:Telegram
„Az orosz Beregini hackercsoport által még a támadás előtt nyilvánosságra hozott, állítólagosan az ukrán vezérkarhoz köthető dokumentumok tanúsága szerint az offenzívát az eredeti tervek szerint már augusztus 10-én meg kellett volna kezdeni”
Ám a fentebb említett donbasszi események következtében mindez augusztus 29-re tolódott, majdnem 3 hetet adva Oroszországnak a védelem további megerősítésére. Ráadásul ukrán szempontból mindenképp megnehezíti a műveleteket a déli területek sztyeppe jellege, azaz a front jelentős részén egyszerűen a terep semmilyen fedezéket nem biztosít. Főképp a légicsapásokkal és drónokkal szemben, ellenben a mozgó harcászatra ideális. Ezt már tapasztalhattuk a márciusi harcok folyamán, mikor a Donbasszal szemben a Nyikolajev környéki területeken szinte naponta változtak jelentős léptékben a frontok és az adott oldal által ellenőrzött települések. Nem véletlen, hogy orosz oldalról a Krímben állomásozó csapatlégierő – főképp a harci helikopterek – a déli frontokon Donbasszhoz képest jóval aktívabban vesz részt. Ráadásul az orosz légicsapásokat a nyílt terep mellett a tömegesen fellelhető effektív ukrán légvédelem hiánya is segíti. Az erőteljes politikai nyomásgyakorlás mellett az ukrán támadás megindítását a szeptember első felére tervezett herszoni és zaporozsjei, Oroszországhoz való csatlakozást lehetővé tevő népszavazások tovább sürgették. Avagy ahogy azt már korábban jeleztük, Kijev igazi célja nem az elvesztett területek visszaszerzése, hanem inkább egyfajta káosz keltése a hadműveletekkel, amelyek révén Moszkva nem lesz képes időben megtartani a voksolást. Persze erre a helyi oroszbarát adminisztrációk is készültek, a 2020-as orosz alkotmánymódosító referendumhoz hasonlóan lehetővé téve az online szavazást.
Orosz harci helikopterek felszállása a Krímből az ukrán támadás első éjszakáján
„Legnagyobb valószínűséggel a jelenlegi Herszon környéki ukrán műveletek a májusban, hasonló médiavisszhanggal beharangozott harkovi ellentámadáshoz hasonlóan érnek véget”
Avagy minimális ukrán területszerzést követően fokozatosan visszaáll a kiindulási állapot, sőt a későbbiekben akár a Donyeck környéki felőrlő taktikára alapozva elképzelhető egyfajta kúszásszerű lassú orosz előrenyomulás. Egyszerűen nem áll Kijev rendelkezésére akkora mennyiségű haditechnika, illetve élőerő, amellyel eredményes műveleteket tudna véghezvinni. Egyúttal egyes elméletek szerint az sem lehetetlen, hogy a herszoni műveletek mindössze elterelésként szolgáltak egy újabb Harkov környéki, Balakleja és Izjum központú ukrán ellentámadáshoz, vagy a valamiféle Zaporozsje környéki mozgolódáshoz. Több helyi jelentés szerint ugyanis az ukrán haderő napok óta folyamatos haditechnikát vezényel a Harkov környéki frontvonalak térségébe, amely akár egy lehetséges ellentámadás előjele lehet. Ráadásul ezekben a szektorokban jóval kisebb orosz haderő tartózkodik, amely Kijev számára kifejezetten jelentős előnyt kínál.
„Ami az ukrán veszteségeket illeti, Kijev több zászlóaljnyi technikát, illetve embererőt vesztett három nap alatt”
Az orosz védelmi minisztérium szerdai közlése alapján ugyanis hétfő óta csak a herszoni műveletek során Kijev 2 Szu-25 csatarepülőgépet, 1 Szu-24 vadászbombázót, 1 MiG-29 vadászgépet, 3 Mi-8 szállítóhelikoptert, 63 tankot, 59 gyalogsági harcjárművet, 48 egyéb páncélozott járművet, 14 nehézgéppuskával felszerelt pickupot, valamint mintegy 1700 főnyi személyi állományt vesztett. Gyakorlatra lefordítva ez nagyjából közel három zászlóaljnyi gyalogságnak, illetve két zászlóaljnyi páncélos technikának felel meg három nap leforgása alatt. Helyi jelentések alapján a Nyikolajev, illetve Odessza kórházai megteltek sebesültekkel, minden szabadságon lévő egészségügyi személyzetet mozgósítottak, valamint a hirtelen támadt igények kielégítése érdekében sürgősségi véradásokat tartanak.
A frontról érkező sérülteket szállító állítólagos mentő konvoj Odesszában
Azt orosz oldalról is érdemes megjegyezni, hogy Moszkva csapatai sem úszták meg az összecsapásokat nagyobb veszteségek nélkül, ám azok léptéke jelentősen elmarad az ukrántól. A későbbi műveletek szempontjából kérdéses Kijev főképp a technikai veszteségeit milyen módon lesz képes pótolni, mivel a személyi állomány tekintetében a folyamatos mozgósítás egyelőre biztosít elegendő embererőt. Igaz annak minősége a rövid kiképzési idő folytán alulmarad még a háború előtti ukrán haderőnek is.
„Mindezen veszteségek és a viszonylag mérsékelt előrenyomulás mellett mégis igyekszik Kijev műveleteit az eddigi legnagyobb eredményként elkönyvelni a déli front mentén”
Érdekes módon az első napon a kijevi kormányzat mintha szándékosan hallgatott volna az általa indított műveletekről, mivel egyes szereplők – értve itt természetesen Olekszij Aresztovics vagy épp Natalja Gumenjuk személyét – nyilatkozatain túl a védelmi minisztérium esti jelentéséből mintha véletlen kimaradt volna az offenzíva ténye. Maga az Egyesült Államok is hétfőn még úgy nyilatkozott, hogy nem lát a frontvonal drasztikus megváltozására utaló jeleket, Kijevhez hasonlóan kedd reggelre már persze megváltozott az álláspontja. A mainstream média által előszeretettel idézett brit védelmi minisztérium napi közleményei sem fogalmaznak annyira optimistán az ellentámadás kapcsán, mint teszi azt Kijev. Érthető módon az „ukrán alakulatok helyenként kissé visszaszorították a frontvonalat, kihasználva a viszonylag gyengén kialakított orosz védelmet” közleményből gyakorlatilag semmilyen érdemi információ nem vehető ki. Bár Kijev hazai és nemzetközi pályán igyekszik az eddigi harcokat egy hatalmas eredményként eladni, azok igazán nem rengették meg a déli orosz csoportosulást. A kezdeti közleményekkel szemben az orosz védelem vonalát nem sikerült áttörni és pár helyi szintű előrenyomuláson túl a front egésze gyakorlatilag változatlan. Persze Moszkva is igyekszik az ukrán támadás jelentőségét lekicsinyíteni, így az igazság ahogy annyiszor szokott, valahol félúton helyezkedik el.
A déli front változása augusztus 29. és 31. között
„A front déli mozgolódásához kapcsolódóan nem csitulnak az események az energodari atomerőmű térségében sem”
Hiába érkezik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség – NAÜ/IAEA – színeiben augusztus 31 és szeptember 4 között egy megfigyelőcsoport a térségbe, a létesítmény elleni tüzérségi belövések tovább folynak, sőt. Az elmúlt napokban többek közt az orosz fél állítása szerint találat érte a nukleáris fűtőanyag tárolására szolgáló egyik létesítményt is. Szerencsére mivel nem az elhasznált fűtőelemek lerakójáról, hanem a még behelyezésre váró uránrudak tárolójáról volt szó, így a radioaktív szennyezés nem következett be. Ellenben az erőművet az ukrán áramhálózattal összekötő vezetékeket ért találat során reális veszély állt fenn egy esetleges vészleállásra. Szerencsére a helyszíni biztonsági rendszerek, illetve a készenléti dízelgenerátorok képesek voltak az összeköttetés helyreállításáig működtetni a két üzemelő reaktorblokk hűtését. Moszkva szempontjából minél sürgősebb lenne az általa ellenőrzött ukrajnai területek érdekében is végrehajtani az átkapcsolást az orosz hálózatra, ám arra vélhetően a NAÜ látogatás miatt egy ideig még nem fog sor kerülni.
Az erőmű egyik épületét ért találat maradványai
Forrás:Telegram
„Egyúttal a NAÜ misszió kapcsán is merültek fel kérdések”
Bár alapvetően az ENSZ állítása szerint semleges országból származó szakértőkből válogatták össze a delegációt, a nyilvánosságra került lista alapján gyakorlatilag a misszió többségét NATO tagországok delegáltjai alkotják. Többek közt az Egyesült Államok szoros szövetségesének számító lengyel és litván delegáltak esetében mindenképp, de az albán, észak-macedón, francia vagy olasz személyzet esetében is felmerülhet – részben jogosan – az esetleges részrehajlás lehetősége. Ne feledjük, a felsorolt államok mindegyike támogatta Ukrajnát nemcsak politikai, de katonai téren is fegyverszállításokkal. Ezzel szemben úgymond a világ másik oldalát csupán Szerbia, Kína és részben Mexikó delegáltjai képviselik, míg a szorosabb amerikai szövetségesnek számító Jordánia esetében szintén kérdések merülnek fel az elfogulatlanság kapcsán. Ráadásul a zaporozsjei orosz katonai-civil adminisztráció vezetője, Jevgenyij Balickij szerint a megfigyelők mindössze egy napot fognak konkrétan az erőmű térségében eltölteni és mindeddig nem vették fel a kapcsolatot a helyi adminisztrációval. Persze akárcsak a mariupoli Azovsztalba igyekvő Vöröskereszt delegáció esetében, úgy Energodarnál is már megvádolta Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó Moszkvát az atomerőműbe vezető kijelölt korridorok elleni tüzérségi támadásokkal, de őt ismerve ez már mindennaposnak számít. Arról nem is beszélve, hogy akárcsak az erőmű, úgy a bejárási útvonal elleni támadásoknak sincs semmilyen értelme orosz részről.
„Mint általában az ENSZ missziók többségében, Energodar esetében sem várható bármilyen jelentősebb eredmény a látogatást követően”
Ugyanis magának az ENSZ-nek és szakosodott szervezeteinek sincsen kikényszerítő ereje, ami érdemben tudna az Energodar körüli helyzeten változtatni. Általában véve maga az ENSZ – a Biztonsági Tanács kivételével, aminek viszont Oroszország állandó tagja – nem hoz kötelező érvényű döntéseket. Továbbá az is egy hosszabb folyamat, mire maga a jelentés elkészül. Végül pedig akármilyen végszó is születik, annak pontos értelmezése ismét csak egy újabb problémát fog szülni. Nem lesz ez máshogy Ukrajna tekintetében sem, mivel egyrészt nem szabad elfeledkeznünk az Egyesült Államok korábban már említett politikai nyomásgyakorlásáról a jelentés kidolgozása során. Ennek kapcsán pedig Moszkva szinte biztosan elő fogja venni az elfogultság kártyáját. Másrészt miután Washington Kijev mögött áll, így, ha valami folytán mégis számára kedvezőtlen végkövetkeztetés születik, ahogy a minszki megállapodásokat, úgy az esetleges NAÜ ajánlásokat is könnyen kukába hajíthatja Kijev.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
alf says:
Pedig tök egyszerű: Lehetne / kellene egy amerikai, egy orosz, egy brit, egy kínai, egy magyar és egy afrikai delegáltat küldeni a NAÜ által, így meglenne az egyensúly!