„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„azért kell bevezetni az eurót, nehogy egyszer bárkinek is eszébe jusson, hogy a levát a rubellel kellene felváltani”
Fotó:EUROPRESS/JOHN THYS/AFP
Árstabilitás: 2025 áprilisában a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) szerinti éves infláció Bulgáriában 2,7 százalék volt – ez kissé alatta marad a 2,8 százalékos referencia értéknek.
Költségvetési kritérium: 2024-ben az államháztartási hiány a GDP 3 százalékát tette ki, amely megfelel a maastrichti kritériumnak. Az államadósság aránya a GDP-hez képest mindössze 24,1 százalék, bőven a megengedett 60 százalékos határ alatt.
Árfolyam stabilitás: A bolgár leva 2023. május 20. és 2025. május 19. között nem tért el a központi árfolyamtól (1,95583 leva/euró), így megfelel az ERM II rendszer elvárásainak.
Kamatlábak: A hosszú távú kamatlábak átlaga 3,9 százalék, ami alatta van a referencia értéknek (5,1 százalék).
Jogszabályi összehangolás: A bolgár jogrendszer összhangban van az EU-szerződésekkel és az EKB Alapokmányával, így Bulgária megfelel az uniós jogharmonizáció követelményeinek is.
Valutatanácsi rendszer (1997)
A bolgár rendszerváltás után a kilencvenes évek politikai és pénzügyi válságai, valamint a hiperinfláció leküzdése érdekében létrejött a Valutatanácsi rendszer, így a levát a német márkához, majd 1999-től automatikusan az euróhoz kötötték, 1,95583-as árfolyamon. A máig érvényes fix árfolyam garanciát adhat arra, hogy a közös valuta bevezetése – ellentétben az eurózóna többi új tagállamának, például Horvátországnak a tapasztalataival – ne okozzon drágulást. Gazdasági elemzők szerint a mostani jelentés nem fog azonnali inflációt okozni, és az árak esetleges emelkedését nem lehet kizárólag az euróbevezetési folyamatnak tulajdonítani.
Bulgária 2007-ben, az Európai Unióhoz csatlakozásakor vállalta az euró bevezetését. Bojko Boriszov évtizedes kormányzása idején stratégiai célként kezelték a csatlakozást, de a cél dátumot belpolitikai okok miatt többször is módosítani kellett. Kevesebb, mint négy év alatt hét választást tartottak az országban (!).
– 2020. július 10-én Bulgária belépett az ERM II rendszerbe – az euróövezet „előszobájába” – és egyidejűleg a bankunió részesévé is vált. Horvátországgal együtt Bulgária az első olyan tagállam, amely az euró bevezetése előtt csatlakozott a bankunióhoz.
– 2021. június 30-án a bolgár kormány elfogadta az euró bevezetésének nemzeti tervét, amely az átállás stratégiai és operatív lépéseit is rögzítette.
– 2024-ben elfogadták az euró bevezetéséről szóló törvényt, valamint a Bolgár Nemzeti Bankról szóló jogszabály módosításait, amelyek az árak kettős feltüntetését és a fogyasztóvédelmi intézkedéseket is szabályozzák.
– 2024 júniusában az EKB és az Európai Bizottság jelezte: a korábbi céldátumot (2025. január 1.) nem lehet tartani, ezért a csatlakozási dátumot 2026. január 1-re módosították.
– 2025 februárjában Bulgária hivatalos kérelmet nyújtott be egy rendkívüli konvergencia jelentés elkészítésére. A most közzétett értékelés alapján az ország készen áll a csatlakozásra.
Május 9-én, Európa napján Rumen Radev bolgár köztársasági elnök meglepő bejelentést tett azzal, hogy kezdeményezte, Bulgáriában népszavazást tartsanak az euró 2026-os bevezetéséről. Indoklása szerint egy ilyen stratégiai fontosságú döntéshez széles társadalmi konszenzusra van szükség. Politikai elemzők úgy vélik, ezzel saját, 2026 novemberében lejáró elnöki ciklusa utáni politikai ambícióit készíti elő, és megpróbálja kifogni a szelet az eurószkeptikusok vitorlájából.
„Öt nappal az Európai Bizottság jelentésének közzététele előtt országos tüntetéshullám bontakozott ki Bulgáriában a leva megőrzése mellett. A demonstrációk fő szervezője az oroszbarátnak tartott Vazrazsdane párt volt, de jelen volt a Velicsie nevű párt is, valamint több parlamenten kívüli politikai erő”
Június 4-én – a konvergencia jelentés közzétételének a napján – újabb tüntetésre került sor a fővárosban, de ezúttal úgy tűnik, a lendület alábbhagyott.
Bár egyes pártok és civil szervezetek népszavazást sürgetnek, európai szakértők hangsúlyozzák, Bulgária már a csatlakozásakor vállalta az euró bevezetését, így egy ilyen népszavazás uniós jogba ütközne.
Bojko Boriszov, a kormányzó GERB párt vezetője és volt miniszterelnök teljes mellszélességgel kiállt az euró mellett. Egy vidéki rendezvényen úgy nyilatkozott, hogy
„az ügyeletes rendőrök nyugalmat biztosítanak az euró bevezetése során a kis településeken élő időseknek”
Boriszov szerint a kormány széleskörű tájékoztató kampányt indít, a polgármestereket politikai hovatartozástól függetlenül kiképzik, hogy segítsenek a lakosság felkészítésében. A bankokon kívül a postákon is lehet majd valutát váltani, és a Versenyvédelmi Bizottság szigorúan fellép az árdrágító spekulánsokkal szemben.
A bolgár közvélemény és a sajtó élesen megosztott. A liberális médiumok – utalva az orosz rubel váltópénzére – „kopejkásoknak”, vagy Moszkva ötödik hadoszlopának nevezték a tüntetőket, míg az euróellenes sajtó a rendszerváltás óta a legnagyobb országos megmozdulásként számolt be az eseményekről. Deljan Dobrev, a GERB prominens politikusa ennek kapcsán úgy fogalmazott,
„azért kell bevezetni az eurót, nehogy egyszer bárkinek is eszébe jusson, hogy a levát a rubellel kellene felváltani”
A feszültségek súlyosságát jól mutatja Kiril Petkov esete is. A volt neoliberális miniszterelnök június 4-én a parlament előtt próbálta a tüntetőket meggyőzni, hogy a sikeres konvergencia jelentést az ő kormányzása alapozta meg. A feldühödött tömeg vasrudakkal kergette meg, és csak a rendőrség közbelépése akadályozta meg a lincselést.
Kostadin Kostadinov, a Vazrazsdane párt elnöke levelet küldött az EU-tagállamok összes elnökének és miniszterelnökének, amelyben beszámolt a bolgár lakosság hozzáállásáról, az infláció valós mértékéről és a népszavazás iránti igényről. Mint fogalmazott,
„nem engedhetjük meg Bulgária illegális belépését az euróövezetbe”
Meglena Plugcsieva korábbi miniszterelnök-helyettes úgy látja, Bulgária az euróövezet legalkalmatlanabb pillanatában csatlakozik. Ez egy politikai döntés, amelyet Brüsszelben hoznak meg, a teljesített kritériumok celofánjába csomagolva. Plugcsieva szerint az EU jelenleg vezetési válsággal és túlzott arroganciával küzd, amit tetéz a Putyintól és Trumptól való félelem. Emil Dimitrov volt környezetvédelmi miniszter mindezt azzal egészítette ki, hogy „akár akarjuk, akár nem, a döntés megszületett. Bulgáriának valakihez csatlakoznia kell, és nincs jobb az EU-nál, de ne bármi áron. Az euró jön, de vele együtt jön az európai cenzúra is”.
„A sikeres konvergencia jelentés ellenére tehát még hosszú és rögös út áll Bulgária előtt az euró bevezetéséig”
A politikai elemzők egyetértenek abban, hogy a jelenlegi törékeny többpárti kormány koalíciónak addig van létjogosultsága, amíg véglegessé nem válik a belépés az eurózónába.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
