//Merre indul Oroszország?
Egy vlagyivosztoki szépségszalon vendégei és az alkalmazittak nézik a televízión keresztül Vlagyimir Putyin orosz elnök szokásos éves sajtótájékoztatóját 2018. december 20-án #moszkvater

Merre indul Oroszország?

MEGOSZTÁS

Putyinnak már kevesebb, mint hat éve maradt arra, hogy a korábbinál rosszabb nemzetközi környezetben visszavonhatatlanul fejlődési pályára állítsa Oroszországot

Egy vlagyivosztoki szépségszalon vendégei és az alkalmazittak nézik a televízión keresztül Vlagyimir Putyin orosz elnök szokásos éves sajtótájékoztatóját 2018. december 20-án #moszkvater
Egy vlagyivosztoki szépségszalon vendégei és az alkalmazottak nézik a televízión keresztül Vlagyimir Putyin orosz elnök szokásos éves sajtótájékoztatóját 2018. december 20-án
Fotó:EUROPRESS/AFP/Vitaliy Ankov / Sputnik

Az oroszok 44 százaléka gondolja úgy egy friss felmérés szerint, hogy rossz irányba megy az ország. Ezzel szemben 28 százalék szerint minden rendben van. Vlagyimir Putyin tevékenységét összességében támogatja 66 százalék, míg ellenkezőleg látja 33 százalék. Az elégedetlenek  aránya 16 százalékkal több, mint egy éve, így aztán sokan várták érdeklődve Putyin elnök szokásos éves sajtótájékoztatóját. Mindenek előtt arra vártak választ, hogy az államfő szerint merre megy Oroszország. Ehelyett inkább csak azt tudhatták meg, hogy merre nem. Persze, a célokat már sokszor megfogalmazták, az oda vezető út azonban máig homályos.

A 15 perc híján 4 órás sajtókonferencián Putyin sok mindenről beszélt. Így a kercsi incidensről, az atomháború veszélyéről, a rapperek letartóztatásáról, a sajtó munkájáról, a dopping botrányról, vagy éppen az orosz-brit kapcsolatokról. De megtudhattuk azt is, hogy az elnök finoman szólva sem lóg a világhálón, s alig néz tévét is. Az újranősülésről pedig azt mondta, hogy rendes, tisztelettudó emberként ezt egyszer meg kell tennie.

Ezeken a témákon kívül Putyin több kérdés kapcsán is érintette, hogy milyen célokat követ Oroszország, s hová akar eljutni. A válaszokból kiderült, hogy Oroszország nem akar visszatérni a szovjet típusú szocializmushoz és nem célja az sem, hogy irányítsa a világot. Ez utóbbit egy amerikai újságíró kérdésére felelte, megjegyezve, hogy a világot manapság nem Moszkvából, hanem Washingtonból irányítják. Ez pedig azért lehetséges, mert az Egyesült Államok dominálja a világgazdaságot. Míg a világ GDP-jéből 25 százalékkal részesedik, addig Oroszország csak kettővel.

„Oroszország stratégiai céljait Putyin egyetlen szóval szokta megfogalmazni: áttörés. A digitális korba lépve enélkül Oroszország nem lesz versenyképes”

S hogy milyen területeken kell elérni ezt az áttörést? Az elnök májusi iránymutatásából kirajzolódnak, hogy milyen feladatok várnak Oroszországra 2024-ig. A szegénység leküzdése. A világgazdaság átlagát meghaladó növekedés. Az egészségügy minőségének radikális javítása. Az átlagéletkor kitolása. A szociális és digitális infrastruktúra fejlesztése. Ezek csak a legfontosabbak.

Persze – mint azt a felmérések is mutatják -, ezek a célok nagyon szépen hangzanak, az emberek azonban jelenleg egyelőre azt érzik, hogy az életszínvonaluk csökken. Ezt a makro mutatók is alátámasztják, hiszen az orosz növekedés a világgazdaság átlagának mindössze a fele, így egyelőre csak a lemaradás növekszik. A szankciók tehát nem tudják térdre kényszeríteni Oroszországot, a gazdaság növekedését azonban egyéb tényezőkkel együtt hatva kétségkívül lelassítják.

Az oroszok gondolkodásában ma még központi helyet foglal el a stabilitás, a „csak rosszabb ne legyen” gondolata, azonban egyre többen szeretnék tudni azt is, hogy milyen Oroszország épül. Annak ellenére, hogy azért simogatja a lelkeket, mikor a tévéből naponta hallják, hogy Oroszország milyen erős, milyen hatalmas. Aztán lemennek a boltba, és szembesülnek a szomorú valósággal.

„A jövedelmek, az egészségügy vagy az oktatás színvonala, az utak állapota ugyanis nincs szinkronban a sokat hallott nagysággal. Ezért aztán meg akarják érteni, hogy milyen Oroszország érdekében kell most áldozniuk. Miben rejlik az ország ereje a fegyvereken kívül? S legfőképpen, hogy mikor látszik majd a fény az alagút végén”

Putyin ismét emlékeztetett arra, hogy az ő szemében a nemzetet egyesíteni képes eszme a patriotizmus. Ezt a többség osztja is, csak a patriotizmus nem mutatható fel célként. Ez segít a cél elérésében, de önmagában nem cél. Ilyen cél az erős, élhető Oroszország, mégpedig lehetőleg a saját életünkben. Ezt érti Putyin is, ezért fogalmazott úgy, hogy az a miniszter és csinovnyik, aki kételkedik az említett májusi ukázok teljesíthetőségében, az álljon fel és adja át a helyét a nála optimistábbaknak. De a célok eléréséhez önmagában az optimizmus is kevés. A jövőkép mellé az addig vezető utat is fel kell vázolni. S Putyin számára most ez a legnagyobb kihívás. Már nem elég csak beszélni a modernizációról, a reformokról, az intézményrendszer megerősítésének szükségességéről. A végtelenségig ugyanis nem lehet elnök, így már kevesebb, mint hat éve maradt arra, hogy a korábbinál rosszabb nemzetközi környezetben visszavonhatatlanul fejlődési pályára állítsa Oroszországot. A világban ma sokan dolgoznak az orosz fejlődés lassításán, kisiklatásán. Ezért aztán már hibázni, tétovázni sem lehet, csakis egy út van, az előre menekülésé. Nehéz pálya, de Oroszország már megszokhatta!

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.