„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Egy hatalmas szerb nemzeti zászló alatt sétál el Alekszandar Vucsics szerb elnök és kísérete 2018. szeptember 8-án, kétnapos hivatalos koszovói látogatásán, a Gazivoda-tónál
Fotó:EUROPRESS/AFP/Armend Nimani
Ma Moszkvában fogadja Alekszandar Vucsics szerb elnököt Vlagyimir Putyin. A két államfő tárgyalásainak középpontjában a tervek szerint a Török Áramlat meghosszabbításával létrejövő déli gázfolyosó és természetesen Koszovó kérdése áll. Belgrád ugyanis számít e kérdésben a nemzetközi fórumokon Moszkva támogatására. Szerbia maga mellett tartása a balkáni befolyásának gyengülésétől tartó Kremlnek is eminens érdeke.
A találkozót sajátos kontextusba helyezi, hogy a napokban Vucsics a legmagasabb fokú harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget, miután a Rosu koszovói különleges rendőri alakulat tagjait a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóba vezényelték. A szerbek riadalmát az váltotta ki, hogy a hét végén az észak-koszovói Gazivoda-tóhoz látogatott Hashim Thaci koszovói elnök, és látogatását a Rosu különleges egység tagjai biztosították, miközben a 2013-as szerb-koszovói megállapodás szerint ez csak kivételes körülmények esetén lehetséges.
S hogy még különlegesebb legyen a találkozó körítése, a héten közös, orosz-szerb személyzetű MiG-29-es vadászgépek és Mi-8-as helikopterek tartanak hadgyakorlatot Szerbiában. A BARSZ-2018 kódnevű repülő-harcászati gyakorlaton, amelyen a szerb légierő és légvédelem 10 gépe vesz részt, légi célpontok elfogását, a légi harc elemeit, a komplex és a legmagasabb szintű aerobatika alakzatait, a taktikai csapásmérést, a deszant ledobását, valamint a felkutatást és a mentést gyakorolják.
amit a kétoldalú kapcsolatok szoros volta mellett jelez az is, hogy Vucsics idén már május 9-én, a győzelem napi parádén is járt Moszkvában. Ennek ellenére Oroszországban aggodalommal figyelik Szerbia elkötelezettségét az európai integráció mellett. Annak ellenére, hogy Belgrád katonai téren a semlegesség mellett tette le a voksát, s nem törekszik a NATO-ba.
Mindez tökéletesen beleillik abba a történelmi képbe, amelyet Szerbia folyamatos kelet és nyugat közötti ingázása jellemez. Tito azzal próbálta látványosan elkendőzni ezt a tényt, hogy meghirdette a tömbön kívüli harmadik világhoz tartozás doktrínáját, ám a Kelet és a Nyugat közötti választás dilemmák ettől még megmaradt.
Később Szlobodan Milosevics a keleti szelekben bízott, s erélyes keleti nyitással, vagyis az oroszokkal és Kínával kötendő barátság ápolásával próbálta eldönteni a vitát, és ebben egy évtizeden át támogatta a szerb társadalom többsége. Mint érvelt, a dekadens, liberális Európával szemben álló, gazdaságilag fellendülő Kelet jelenti a követendő példát.
Amellett, hogy Belgrád a Balkánon a legjobb kapcsolatokat ápolja Moszkvával és Pekinggel, ismét a Kelet és a Nyugat közé pozícionálja magát. Ami ha nem is annyira, mint Tito idején, de aggasztja a Kremlt. Ezért aztán a gazdasági és politikai szálak megerősítésével igyekszik maga mellett tartani Szerbiát, egyúttal megtartani hagyományosan erős befolyását a Balkánon.
Jól mutatja Moszkva gondolkodását a Balkanist.ru szakértőjének Oleg Bondarenkónak a minapi eszmefuttatása, amelyben azt feszegette, hogy a legközelebbi európai szövetséges megtartása érdekében Oroszországnak minden lehetséges módon segítenie kell Szerbiát. Mint fogalmazott, Moszkvának mindenek előtt ismét külpolitikájának előterébe kellene helyeznie a Balkánt. Az elemző szerint stratégiát kell kidolgozni arra, hogy Oroszország aktívan jelen legyen a régióban és a jelenleginél szorosabban együtt kell működnie a térség országaival.
– fejtegette Bondarenko. „De ami a legfontosabb, a szerbeknek meg kell mutatni a Moszkvával épített szövetség perspektíváját, hiszen jelenleg – akárcsak 2013-ban Ukrajna esetében – a jövőkép egyértelműen az Európai Unióval kapcsolódik össze” – tette hozzá. Az elemző hibának tartja, hogy Moszkva sokáig semmi kivetnivalót nem látott Szerbia EU-csatlakozásában, s most, amikor a kormány egyes tagjainak részvételével zajlanak Belgrádban meleg felvonulások, már nehéz az ingát visszalendíteni. „Pedig, más lehetősége nincs Moszkvának” – figyelmeztet Bondarenko.
A szakértő a Belgrád és Pristina között folyó tárgyalásokra utalva érezhető aggodalommal állapítja meg, hogy Koszovó elismerése és ezzel összefüggésben az EU balkáni elképzeléseinek sikere Szerbia elvesztésével fenyegetne és jelentősen csökkentené Moszkva befolyását a régióban. Egy ilyen forgatókönyv megvalósulása szerinte Oroszország európai pozícióit is gyengítené. „A kérdés most az, hogy a Brüsszel által felvázolt stratégia érvényesül, avagy Moszkva előáll a saját elképzeléseivel” – szögezi le Oleg Bondarenko.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
