//Merre fordul Szerbia?
Egy hatalmas szerb nemzeti zászló alatt sétál el Alekszandar Vucsics szerb elnök 2018. szeptember 8-án, kétnapos hivatalos koszovói látogatásán, a Gazivoda-tónál Fotó:EUROPRESS/AFP/Armend Nimani #moszkvater

Merre fordul Szerbia?

MEGOSZTÁS

Vucsics elnök idén már másodszor tárgyal Moszkvában, miközben országát az Európai Unióba vezeti

Egy hatalmas szerb nemzeti zászló alatt sétál el Alekszandar Vucsics szerb elnök 2018. szeptember 8-án, kétnapos hivatalos koszovói látogatásán, a Gazivoda-tónál Fotó:EUROPRESS/AFP/Armend Nimani #moszkvater
Egy hatalmas szerb nemzeti zászló alatt sétál el Alekszandar Vucsics szerb elnök és kísérete 2018. szeptember 8-án, kétnapos hivatalos koszovói látogatásán, a Gazivoda-tónál
Fotó:EUROPRESS/AFP/Armend Nimani

Ma Moszkvában fogadja Alekszandar Vucsics szerb elnököt Vlagyimir Putyin. A két államfő tárgyalásainak középpontjában a tervek szerint a Török Áramlat meghosszabbításával létrejövő déli gázfolyosó és természetesen Koszovó kérdése áll. Belgrád ugyanis számít e kérdésben a nemzetközi fórumokon Moszkva támogatására. Szerbia maga mellett tartása a balkáni befolyásának gyengülésétől tartó Kremlnek is eminens érdeke.

 A találkozót sajátos kontextusba helyezi, hogy a napokban Vucsics a legmagasabb fokú harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget, miután a Rosu koszovói különleges rendőri alakulat tagjait a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóba vezényelték. A szerbek riadalmát az váltotta ki, hogy a hét végén az észak-koszovói Gazivoda-tóhoz látogatott Hashim Thaci koszovói elnök, és látogatását a Rosu különleges egység tagjai biztosították, miközben a 2013-as szerb-koszovói megállapodás szerint ez csak kivételes körülmények esetén lehetséges.

S hogy még különlegesebb legyen a találkozó körítése, a héten közös, orosz-szerb személyzetű MiG-29-es vadászgépek és Mi-8-as helikopterek tartanak hadgyakorlatot Szerbiában. A BARSZ-2018 kódnevű repülő-harcászati gyakorlaton, amelyen a szerb légierő és légvédelem 10 gépe vesz részt, légi célpontok elfogását, a légi harc elemeit, a komplex és a legmagasabb szintű aerobatika alakzatait, a taktikai csapásmérést, a deszant ledobását, valamint a felkutatást és a mentést gyakorolják.

„Szerbia Oroszország legközelebbi szövetségese a Balkánon”

amit a kétoldalú kapcsolatok szoros volta mellett jelez az is, hogy Vucsics idén már május 9-én, a győzelem napi parádén is járt Moszkvában. Ennek ellenére Oroszországban aggodalommal figyelik Szerbia elkötelezettségét az európai integráció mellett. Annak ellenére, hogy Belgrád katonai téren a semlegesség mellett tette le a voksát, s nem törekszik a NATO-ba.

Mindez tökéletesen beleillik abba a történelmi képbe, amelyet Szerbia folyamatos kelet és nyugat közötti ingázása jellemez. Tito azzal próbálta látványosan elkendőzni ezt a tényt, hogy meghirdette a tömbön kívüli harmadik világhoz tartozás doktrínáját, ám a Kelet és a Nyugat közötti választás dilemmák ettől még megmaradt.

Később Szlobodan Milosevics a keleti szelekben bízott, s erélyes keleti nyitással, vagyis az oroszokkal és Kínával kötendő barátság ápolásával próbálta eldönteni a vitát, és ebben egy évtizeden át támogatta a szerb társadalom többsége. Mint érvelt, a dekadens, liberális Európával szemben álló, gazdaságilag fellendülő Kelet jelenti a követendő példát.

Amellett, hogy Belgrád a Balkánon a legjobb kapcsolatokat ápolja Moszkvával és Pekinggel, ismét a Kelet és a Nyugat közé pozícionálja magát. Ami ha nem is annyira, mint Tito idején, de aggasztja a Kremlt. Ezért aztán a gazdasági és politikai szálak megerősítésével igyekszik maga mellett tartani Szerbiát, egyúttal megtartani hagyományosan erős befolyását a Balkánon.

Jól mutatja Moszkva gondolkodását a Balkanist.ru szakértőjének Oleg Bondarenkónak a minapi eszmefuttatása, amelyben azt feszegette, hogy a legközelebbi európai szövetséges megtartása érdekében Oroszországnak minden lehetséges módon segítenie kell Szerbiát. Mint fogalmazott, Moszkvának mindenek előtt ismét külpolitikájának előterébe kellene helyeznie a Balkánt. Az elemző szerint stratégiát kell kidolgozni arra, hogy Oroszország aktívan jelen legyen a régióban és a jelenleginél szorosabban együtt kell működnie a térség országaival.

„Belgrádot az orosz-európai kapcsolatok újraélesztésének a terepévé kell tenni! Ennek eszköze lehet a Szerbiát Oroszországgal összekötő gázvezeték”

– fejtegette Bondarenko. „De ami a legfontosabb, a szerbeknek meg kell mutatni a Moszkvával épített szövetség perspektíváját, hiszen jelenleg – akárcsak 2013-ban Ukrajna esetében – a jövőkép egyértelműen az Európai Unióval kapcsolódik össze” – tette hozzá. Az elemző hibának tartja, hogy Moszkva sokáig semmi kivetnivalót nem látott Szerbia EU-csatlakozásában, s most, amikor a kormány egyes tagjainak részvételével zajlanak Belgrádban meleg felvonulások, már nehéz az ingát visszalendíteni. „Pedig, más lehetősége nincs Moszkvának” – figyelmeztet Bondarenko.

A szakértő a Belgrád és Pristina között folyó tárgyalásokra utalva érezhető aggodalommal állapítja meg, hogy Koszovó elismerése és ezzel összefüggésben az EU balkáni elképzeléseinek sikere Szerbia elvesztésével fenyegetne és jelentősen csökkentené Moszkva befolyását a régióban. Egy ilyen forgatókönyv megvalósulása szerinte Oroszország európai pozícióit is gyengítené. „A kérdés most az, hogy a Brüsszel által felvázolt stratégia érvényesül, avagy Moszkva előáll a saját elképzeléseivel” – szögezi le Oleg Bondarenko.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.