//Mekkora Navalnij befolyása?
2017 után Alekszej Navalnij személyében idén újra van orosz a TIME magazin TOP 100-as listáján #moszkvater

Mekkora Navalnij befolyása?

MEGOSZTÁS

Ismét van orosz a Time magazin által a világ legbefolyásosabb, a közvéleményre legnagyobb hatással bíró embereiről összeállított százas listájában. Tegyük hozzá, hogy 2017 után került be újra orosz a Top 100-ba. S hogy ki? Nem fogják kitalálni! Nem Vlagyimir Putyin, akit a fél nyugati világ rettegve emleget. Nem is valamelyik világhírű művész, akinek a fellépései mindenütt teltházasak. Ne találgassanak! Hát Alekszej Navalnij az, a Nyugat nagy kedvence. No, nézzük meg, mekkora Navalnij valódi befolyása, és mit hozhat a konyhára a most folyó orosz választásokon az ellenzéki politikus nagy találmánya, az úgynevezett okos szavazás.

2017 után Alekszej Navalnij személyében idén újra van orosz a TIME magazin TOP 100-as listáján #moszkvater
2017 után Alekszej Navalnij személyében idén újra van orosz a TIME magazin TOP 100-as listáján
Fotó:EUROPRESS/AFP PHOTO/Moscow City Court press service

Harry herceg, Meghan Markle, Elon Musk, Britney Spears, Joe Biden, az indiai miniszterelnök Narendra Modi vagy a kínai elnök Hszi Csin-ping mellett egy orosz is befért a Time idei Top 100-as listájára. Most azt ne feszegessük, hogy a névsor meglehetősen vegyes, és nagyon is amerikai módon értelmezi a véleményvezér szerepét. Nem azért, mert művészek, sportolók is vannak a listán. Ezzel nem is lenne semmi baj, de a celebekkel már igen. De fogadjuk el, hogy Amerikából nézve ilyen a világ, és könnyűsúlyú sztárocskák is befolyással lehetnek a közvéleményre.

„Ám az kicsit furcsa, hogy 2017 óta egyetlen orosz sem fért fel erre a listára. Különösen akkor megmagyarázhatatlan ez, amikor az amerikai sajtó tele van azzal, hogy milyen ördögi politikus irányítja Oroszországot, s mindjárt elpusztítja a fél világot. Mi ez, ha nem befolyás?”

Azért csendesen megkérdezném, ha Vlagyimir Putyin nincs komoly hatással, akkor miért foglalkoznak ennyit vele? S azt is, hogy akkor miként férhet be ebbe a körbe az az Alekszej Navalnij, aki ugyan jól érzi az influenszer szerepet, befolyása azonban nem nagyon nő túl az internet világán. Ő inkább arra listára férne fel, méghozzá előkelő helyen, akiket a nyugati sajtó futtat. Ő kétségtelenül a fősodor kedvenc orosza, s manapság úgy látszik, ennyi elég is a dicsőséghez. Persze, nem vagyok naiv, így lassan már azon sem lepődnék meg, ha Navalnij Nobel-békedíjat kapna, mint ahogy azon is csak mosolyogtam, hogy az orosz kormánypárti média beszámolt ugyan a Time listájáról, de az ellenzéki politikus nevének megemlítése nélkül.

„De akkor még egyszer megkérdezem, miért nem fér be a százba az a Putyin, akivel még Navalnijnál is többet foglalkozott a nyugati média. Költői kérdés volt, s ennek kapcsán csak annyit jegyeznék meg, hogy a gyűlölet elborítja a tisztánlátást”

De már eddig is a kelleténél többet foglalkoztunk azzal, hogy kiket tart a közvéleményre legnagyobb hatással lévőknek, a legbefolyásosabbaknak a Time magazin. Nézzük meg inkább azt, hogy milyen hatása lehet Navalnijnak és csapatának a hét végi orosz választásokra. Mert, hogy az ellenzéki politikus az év eleje óta börtönben ül, alapítványát szélsőségesnek minősítették, és feloszlatták, csapatának nagy része külföldre távozott, nagy ötletétől, az „okos szavazástól” azonban ennek ellenére sokat várnak Putyin ellenfelei. Szervezik is az interneten bőszen, hogy melyik körzetben melyik ellenzéki jelöltre szavazzon mindenki, akinek elege van a rendszerből. Olyannyira, hogy orosz kérésre a Google és az Apple Oroszország területén blokkolták is az ezt segítő Navalnij nevű alkalmazást, az amerikai nagykövetet pedig még a külügyminisztériumba is bekérették amiatt, hogy Washington is beszállt ebbe a játszmába, és ily módon beavatkozik a választásokba.

„De akkor nézzük, mire mehet az ellenzék a hét végén a hatalom által üldözött, s talán éppen ezért népszerű módszerrel, az úgynevezett okos szavazással?”

A módszer lényege, hogy az egyéni körzetekben az előzetes felmérések alapján megtalálják a legerősebb, legnépszerűbb ellenzéki jelöltet, és a rendszer ellen szavazókat rávegyék arra, hogy rá adják a voksukat. Így a szavazatok nem szóródnak szét, és esély lehet a hatalom pártja, az Egységes Oroszország jelöltjének legyőzésére. A logika nem új, ismerhetjük itthonról is. Azzal a különbséggel, hogy Oroszországban az ellenzék nem tart előválasztást, és általában nem lépnek vissza a kijelölt személy javára.

„Tegyük mindehhez hozzá, hogy ez a technológia mind morális, mind pedig politikai szempontból meglehetősen vitatott”

Finoman szólva sem demokratikus abban az értelemben, hogy ugyanúgy nyomást gyakorol az ellenzéki szavazókra, mint a hatalom a sajátjaira. Sérti az esélyegyenlőséget, és a sokat emlegetett értékek szempontjából is sántít. Politikai értelemben pedig fő kedvezményezettje a hatalom hivatalos ellenzéke, így a rájuk adott voksok sem oldják meg az elégedetlenek problémáját, nem közelítik a hatalom leváltását. Sőt!

„Az <okos szavazás> kedvezményezettje általában 5-7 százaléknyi plusz szavazatra számíthat, a nagyobb városokban valamivel többre, a kisebb településeken 1-2 százalékra. Függ a mozgósítás hatása a választás jellegétől is. A regionális parlamentekbe jutásért legfeljebb plusz 2, a városi tanácsokba készülőknek 5-6, a parlamenti választás esetében ennél is több százalékot hozhat”

Az „okos szavazás” szervezői által publikált adatok alapján a legtöbb helyen (137) a kommunisták a kedvezményezettek, az Igazságos Oroszország- Patrióták-Az igazságért koalíció jelöltje mögé 48 helyen sorakoznak fel, Zsirinovszkij pártja 20 helyen élvez előnyt az ellenzéki útmutatások szerint, míg a Jabloko 10, az Új emberek 5, a Zöldek 2, a Növekedés Pártja  és az Oroszország Kommunistái nevű alakulat szintén 1 helyen bírja az „okos szavazók” támogatását.

A módszer legnagyobb gyengéje maga Navalnij személye, pontosabban az ellenzéki politikus közel 50 százalékos elutasítottsága. Így az „okos szavazás” kedvezményezettjére ez a kiemelés a hatalom ellenpropagandája nélkül is sokak szemében árnyékot vet. Az is megfigyelhető, hogy sokszor éppen a pártok törzsszavazói között válik népszerűtlenebbé a „navalnistává” avanzsált jelölt. Hát ennyit Alekszej Navalnij óriási befolyásáról. Lehet, hogy a politikus a nyugati világban népszerű – hogy befolyásos lenne, azt kétlem -, otthon azonban a hatása erősen korlátozott. S koránt sem csak azért, mert jelenleg börtönben ül. Hát még úgy, hogy az egyre erőteljesebb külföldi támogatásra, a belügyekbe beavatkozásra válaszul Navalnijt kivették a játékból.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.