„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Megy ez tagság nélkül is?

2023. júl. 23.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

Ukrajna hivatalos tagsága nem sokat változtatna a jelenlegi helyzeten. A NATO 5. cikkelyét sokan félreértelmezik, hiszen az nem kötelez katonai beavatkozásra. Ezt Ted Galen Carpenter, a Randolph Bourne Intézet vezető munkatársa állítja a „Tényleg számítana Ukrajna hivatalos NATO-tagsága?” című írásában. Nézzük, hogyan gondolkodik a másik Amerika!

Vukics Ferenc írása a #moszkvater.com-on

„vajon számít-e egyáltalán, hogy Ukrajna hivatalosan is NATO-taggá válik” #moszkvater

„vajon számít-e egyáltalán, hogy Ukrajna hivatalosan is NATO-taggá válik”
Fotó:EUROPRESS/Odd ANDERSEN/AFP

Carpenter szerint Ukrajna hivatalos tagsága nem sokat változtatna a jelenlegi helyzeten. A Randolph Bourne Intézet vezető munkatársa értelmezése szerint

A szövetség hívei nagy jelentőséget tulajdonítanak az 5. cikkely szerinti biztonsági garanciának, amely kimondja, hogy bármely NATO-ország elleni támadás az összes NATO-ország elleni támadásnak minősül. Carpenter meglátása szerint az 5. cikk tartalmát a nyugati közvélemény széles körben félreérti. A hagyományos vélekedés szerint az Egyesült Államok (és más NATO-országok) kötelesek lennének saját katonai erőikkel megtámadni egy agresszort, még a saját hazájuk elleni megtorló csapás kockázatával is. Az 5. cikk azonban a politológus értelmezése szerint nem tartalmaz ilyen kötelezettséget. Carpenter szerint nem eszik olyan forrón a kását, mert a cikkely vonatkozó megfogalmazása csak arra kötelezi az egyes tagokat, hogy

„segítséget nyújtsanak az így megtámadott félnek vagy feleknek azáltal, hogy egyénileg és a többi féllel közösen haladéktalanul megteszik az észak-atlanti térség biztonságának helyreállításához és fenntartásához szükségesnek ítélt intézkedéseket, beleértve a fegyveres erő alkalmazását is”

Bármilyen segítségnyújtás – még amennyiben nagyon korlátozott logisztikai segítségre korlátozódik is – látszólag teljesítené a kötelezettségvállalást. Ez pedig Carpenter meglátása szerint éppen nagy erőkkel zajlik.

A NATO vilniusi csúcstalálkozójának előestéjén széles körű találgatások folytak arról, hogy Ukrajna egyértelmű menetrendet kap-e a szövetségi tagsághoz. Ukrajna kormányának és lelkes nyugati támogatóinak nagy csalódottságára a NATO vezetői ennél korlátozottabb kötelezettségvállalás mellett döntöttek.

A csúcstalálkozó résztvevői a záróközleményben kijelentették, hogy továbbra is támogatni fogják a megtámadott országot, és felül fogják vizsgálni Ukrajna előrehaladását az interoperabilitás, valamint a szükséges további demokratikus és biztonsági ágazati reformok terén. Azt is megerősítették, hogy a szövetség támogatni fogja Ukrajnát e reformok végrehajtásában a jövőbeli tagság felé vezető úton. A lényeges idézet azonban – hívja fel a figyelmet Carpenter – így hangzott:

„Meghívást küldjünk Ukrajnának a csatlakozásra, ha a szövetségesek ezzel egyetértenek, és a feltételek teljesülnek”

Ukrajna Oroszországgal folytatott háborúja, a Krím és a Donbasz körüli aktív területi viták, valamint a demokratikus gyakorlatok egyre nyilvánvalóbb megsértése – mutat rá a politológus – továbbra is komoly akadályokat jelentenek a tagsággal kapcsolatban. Mint hozzáteszi, a jelenlegi kötelezettségvállalás valójában nem volt sokkal tartalmasabb, mint a 2008-as bukaresti csúcstalálkozón az esetleges NATO-tagságra tett ígéret. Volodimir Zelenszkij elnök dühös volt a konkrét menetrend hiánya miatt, és dühe már-már a dühkitörés határát súrolta. Az, hogy nem volt hálás a kormánya által már eddig is kapott széles körű pénzügyi és katonai támogatásért, irritálta a NATO vezetőit, és ellenérzést váltott ki. Senki sem kedveli az öntelt bábokat, és Zelenszkij látszólag elfelejtette, hogy a NATO bábja a szövetség Oroszország gyengítésére irányuló proxy háborújában. A verbális zűrzavar közepette az elemző szerint elfelejtettük megvizsgálni azt a tényt,

„vajon számít-e egyáltalán, hogy Ukrajna hivatalosan is NATO-taggá válik”

Természetesen a belépés szimbolikus jelentősége minden fél számára jelentős lenne. Oroszország egy ilyen lépést végső arculcsapásnak, és az ország alapvető biztonsági érdekeinek szemérmetlen semmibe vételének tekintene. A Kreml már jóval a 2022. februári invázió előtt többször figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna szövetségi tagsága átlépné a legfontosabb vörös vonalat, és kelet-nyugati válságot okozna. Ezzel szemben a formális tagság egyértelműen kiemelt prioritás volt Kijev számára. Ha a NATO engedélyezné Ukrajna szövetségi tagságát, azzal jelezné, hogy teljes körű, Oroszország-ellenes elszigetelési politikát kíván folytatni, hasonlóan a Szovjetunióval szemben több mint négy évtizeden át folytatott hidegháborús politikához. Joe Biden elnöknek egyértelműen ilyen politika jár a fejében.

„Stratégiai katonai jelentőségét tekintve azonban – állítja Carpenter – Ukrajna hivatalos tagsága nem sokat változtatna a jelenlegi helyzeten”

A szövetség hívei nagy jelentőséget tulajdonítanak az 5. cikkely szerinti biztonsági garanciának, amely kimondja, hogy bármely NATO-ország elleni támadás az összes NATO-ország elleni támadásnak minősül. Az 5. cikk tartalmát azonban a nyugati közvélemény széles körben félreérti. A hagyományos vélekedés szerint az Egyesült Államok (és más NATO-országok) kötelesek lennének saját katonai erőikkel megtámadni egy kijelölt agresszort, még ha az a saját hazájuk elleni megtorló csapás kockázatával is jár.

Az 5. cikk azonban nem tartalmaz ilyen kötelezettséget. A cikk vonatkozó megfogalmazása csak arra kötelezi az egyes tagokat, hogy segítséget nyújtsanak az így megtámadott félnek vagy feleknek azáltal, hogy egyénileg és a többi féllel közösen haladéktalanul megteszik az észak-atlanti térség biztonságának helyreállításához és fenntartásához szükségesnek ítélt intézkedéseket, beleértve a fegyveres erő alkalmazását is. Bármilyen segítségnyújtás, feltehetően még ha nagyon korlátozott logisztikai segítségre korlátozódik is, látszólag teljesítené a kötelezettségvállalást.

„Carpenter szerint a Kijevnek a szövetség számos tagja által már nyújtott katonai segítség mértéke vitathatatlanul megfelel ennek a szabványnak”

A fegyverrendszerek között hatalmas mennyiségű kézifegyvert és lőszert, Javelin páncéltörő rakétákat, Patriot légvédelmi rendszereket, az Egyesült Államokból származó Abrams harckocsikat és Németországból származó Leopard tankokat, valamint Lengyelországból és más NATO-országokból átadott amerikai F-16-os vadászgépeket, valamint különféle rövid és közepes hatótávolságú rakétákat találunk. Franciaország most jelezte, hogy kész cirkáló rakétákat küldeni Kijevbe. Az ilyen fegyverszállítmányok mellett az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország és más szövetségi tagok rendszeresen megosztottak Ukrajnával kulcsfontosságú katonai hírszerzési információkat.

„Nehéz elképzelni – fogalmaz az elemző -, hogy a politika jelentősen különbözött volna, ha Kijevnek hivatalos NATO-tagsági kártyája lett volna”

Az országot már most is de facto NATO-tagként kezelik. Egyetlen józan gondolkodású ember sem akar teljes körű fegyveres konfliktust a NATO és Oroszország között Ukrajna miatt, mivel ez a fejlemény a harmadik világháborút jelentené, amely hatalmas nukleáris pusztítás lehetőségével járna.

„Mint arra Carpenter felhívja a figyelmet, valójában még a támogatás jelenlegi szintje is indokolatlanul kockázatos”

Zelenszkij és társai, valamint néhány buzgóbb nyugati támogatójuk a tagságot alapvető fontosságúnak tekintették, még akkor is, ha ez azt jelentené, hogy a NATO közvetlen katonai szerepvállalásra kényszerül Oroszországgal szemben. A Biden-kormányzat és társai azonban az elemző szerint valamivel nagyobb óvatosságot tanúsítottak. Politikájukat a folyamatos kockázat-haszon számításaik határozták meg, nem pedig az, hogy Ukrajna rendelkezik-e az 5. cikk szerinti garanciával. Eddig legalább tartózkodtak a legrosszabb, teljesen meggondolatlan lépésektől, és a politológus reméli, hogy ez a jövőben is így lesz. A formális tagság kérdése azonban nagyrészt irreleváns (és az is marad) e döntéshozatali folyamat szempontjából.

(A cikk eredetileg a szilajcsiko.hu portálon jelent meg, itt olvasható.)

MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. “NATO de fuckt(o)”…lehetne nevezni azt, ami Ukrajnában 1991 óta történik. Ráadásul, a történelemben, a különböző szövetségek élettartama épp úgy véges volt, mint ez az ún. “védelmi szövetség”…Hol van már a Szentszövetség, amelynek ugyanúgy különböző “cikkelyei” voltak, mint a NATO-nak… De mindebből semmit sem tanult az emberiség… A Föld vizei, és a szárazföldjei ugyanott maradnak, ahol voltak, és az ezeket használó emberek azt hiszik, hogy ez mind az övék, de csak addig, amíg élnek rajtuk… Pontosabban, ÉLHETNEK rajtuk. de ezt is csak addig, amíg ki nem írtják egymást. Hullákat lehet ideológiával (főleg hazuggal) termelni, de életet adni, és fenntartani már nem. A kérdés nyilvánvaló. Van-e elégséges ideje az emberiségnek arra, hogy először a történelmében (saját létének védelmében), megszüntessen büntetésül egy olyan országot, amely nem is természetes úton jött létre, hanem más népek megnyomorításának eredményeként alakult meg, és egy hatalmas rosszindulatú daganatként, áttételeivel veszélyezteti az egész Föld létét….

  2. Miért vannak komplett bekezdések ismételve? Rendkívül zavaró.

    • Miért van tördelve a szöveg? Uram, Önnek szövegértési problémái vannak! Ez egy párbeszédes forma: kérdések és válaszok..

  3. NATO 5. cikkelyt is a valósághoz igazítva kell értelmezni.
    – Sok amerikai vállalatnak van érdekeltsége a nyersanyagokban gazdag Ukrajnában?
    – Igen.
    – Ebben az esetben a NATO minden megadható segítséget megad?
    – Természetesen.
    – Mi lenne, ha Magyarországot érné orosz támadás?
    Elárulom: Az együttérzésükről biztosítanának bennünket.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Sencsen nem Jalta, de nem marad következmények nélkül

2026. nov. 21.
A sencseni hármas találkozónak szimbolikus jelentősége van. Egy olyan korszak végét jelzi, amikor a világnak csak egyetlen domináns hatalma ...

Sencsenben visszatért a nagyhatalmi diplomácia

2026. nov. 21.
A világ újrafelosztása elmaradt, nagy egyezmények sem születtek, ettől azonban Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin első hármas ...

„A bűn ismétli önmagát…”

Ez az Erzsébet nap 82 év után talán más is lehetne, mint az eddigiek, hiszen néhány hónapja az Ukrajnai Legfelsőbb Tanács nyilatkozatban eli...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK

© 2018-2026 - #moszkvater