„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Orosz járőr a zaporozsjei atomerőműben 2022. május 1-jén
Fotó:EUROPRESS/Andrey BORODULIN/AFP
A harcászati szempontból izgalmasnak ígérkező augusztus egyelőre továbbra sem fedi fel pontosan vajon milyen drasztikus változások állhatnak be az ukrajnai háborúban. Ugyanis a sokat emlegetett ukrán ellentámadás csak nem akar megindulni, miközben a rendelkezésre álló idő egyre fogy. Az ukrán függetlenségi évfordulóig mind a hazai közönségnek, mind a nyugati támogatóknak legalább valami kezdeményezésszerű eredményt fel kellene mutatni. Akár délen, akár északkeleten, bár utóbbiról majd a későbbiekben még szó esik. Ellenben orosz-ukrán viszonylatban a kölcsönös csapásmérések nem csitulnak. Többek közt a hétvége folyamán egy ukrán diverzáns-felderítő csoport mélyen orosz területre behatolva aknavetős támadást intézett a Kurszk mellett fekvő Halino katonai légibázis, illetve egy környékbeli távvezeték ellen.
„Habár az alakulatot még Kurszk térségében sikerült likvidálni, a tény, hogy 115 kilométert sikerült az ukrán egységnek orosz területen észrevétlenül haladnia, az a határvédelem irányából égető hiányosságokra mutat rá”
Továbbá sorok írásának idején robbanás történt a krími Szaki katonai repülőterén, amelynek okai egyelőre tisztázatlanok. Bár az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a detonációt – és egyúttal egy ember halálát – lőszerrobbanás okozta, nem kizárt egy ukrán szabotázsakció lehetősége sem.
A krími robbanás
Ami Moszkva akcióit illeti, az orosz védelmi minisztérium által a napokban közzétett jelentések alapján többek közt a dnyepropetrovszki Vivodovo település térségében az ukrán idegenlégió egyik kitelepülése semmisült meg 80 külföldi zsoldos halálát okozva, továbbá a Herszoni területen fekvő Belogorka esetében egy légicsapás járt mintegy 400 áldozattal. Illetve a nyikolajevi Voznyeszenszk térségében állítólag egy lőszerraktárt ért találat során mintegy 45 ezer tonnányi muníció robbant fel, ám utóbbi állítást érdemes kellő körültekintéssel fogadni. Ekkora mennyiségű lőszer robbanása – vagy puszta eltűnése – ugyanis nemcsak, hogy nem eltitkolható, de még az űrből is látható méreteket öltene. Miután pedig az akció vagy annak utóhatása más forrásokból nem került megerősítésre, így egyáltalán ha az esemény tényleg megtörtént, sokkalta valószínűbb egy nagyságrendekkel kisebb robbanás.
„Ám a stratégiai jelentőségű objektumokat említve a legnagyobb problémát a zaporozsjei atomerőmű jelenti”
Ugyanis az elmúlt napokban sorra érik a támadások nemcsak az erőmű területét, hanem magukat a reaktorblokkok közvetlen környezetét is. Orosz hivatalos közlések szerint a napokban egy kritikus fontosságú, a működés során keletkező hidrogént elvezető vezeték mellett a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló épület is megsérült a tüzérségi belövések során. Az erőművet az egyelőre az ukrán villamosenergia-hálózattal összekötő vezetékek közül pedig csupán egy működőképes, mivel a többi esetében vagy a hozzájuk csatlakozó transzformátorállomás, vagy valamelyik tartóoszlop sérült meg. A kezelőszemélyzet az üzembiztonság megőrzése érdekében számos reaktorblokk esetében a leállás, vagy a teljesítmény visszafogása mellett döntött. A támadásokat illetően, mint megszokhattuk a felek természetesen egymásra mutogatnak. A Zelenszkij elnök által is hangoztatott ukrán álláspont szerint Oroszország saját maga támadja az önmaga által ellenőrzött, kritikus fontosságú létesítményt, hogy ezután Kijevet vádolhassa meg nukleáris terrorizmussal. Ukrajna bécsi nagykövete, Mihail Uljanov egyenesen odáig ment, hogy az erőmű elleni támadások valódi célja Dél-Ukrajna – pontosabban Herszon és Zaporozsje területek – energiaellátásának destabilizálása. Logikus nemde? Oroszország gyakorlatilag semmilyen saját haszonért cserébe folyamatosan egy második Csernobil szélén táncoltatja Európa legnagyobb atomerőművét, hogy ezzel aztán a saját maga ellenőrzése alatt álló területek áramellátását zavarja meg. Mindezt azért, hogy végül mindezt Kijevre kenhesse. Finoman szólva az elméletnek vannak logikai buktatói.
A támadások során érintett szektorok
Forrás:Telegram
„De akkor mi is történt Energodarban? Nos, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján felettébb valószínű, hogy a támadások mögött a jelenovkai fogolytáborhoz hasonlóan ismételten Kijev áll”
Elég csak az elmúlt időszakban folyamatosan fokozódó Energodar városa, vagy az atomerőmű elleni dróntámadásokat nézzük, amelyek során valahogy rendre az ukrán haderőben rendszeresített öngyilkos drónok maradványai kerültek elő. Másrészt az elmúlt napok belövései során több, 155 milliméteres tüzérségi gránáthoz tartozó gyújtó is előkerült, amelyek kizárólag az ukrán hadrendben fordulnak elő. A helyszíni nyomok, valamint becsapódási szögek, irányok alapján pedig a gránátok északi-északnyugati irányból, a Dnyeper túlpartján fekvő Nyikopol és Marganyec térségéből érkeztek. Miután viszont Oroszország a régióban egyelőre csupán a Dnyeper bal partján fekvő területeket ellenőrzi, így a támadás csakis az ukrán vonalak mögül érkezhetett. A szárazföldi haderővel szemben pedig a tüzérség számára gyakorlatilag semmilyen akadályt nem jelent a Dnyeper. Ráadásul eközben Moszkva épp az erőmű saját hálózatához való hozzákapcsolásán dolgozik gőzerővel. Július végére lezárult a krími Dzsankojt a herszoni Kahovkával 2014 után újfent összekötő távvezeték helyreállítása, valamint Melitopol és Energodar közt jelenleg is zajlik annak az optikai kábelnek a fektetése, amely az erőművet a Roszatom irányítási- és biztonsági rendszeréhez köti a jövőben. Miután ez a kapcsolat elkészül, Energodar teljes egészében kiválhat az ukrán Energoatom kötelékéből, a közeledő tél fényében hatalmas problémát okozva az ukrajnai energiatermelésnek.
Az egyik becsapódott gránát és gyújtó maradványai
„Viszont miért éri meg Kijevnek egy ilyen veszélyes játék?”
Ismételten csak a Donbassz esetében hangoztatott megállapításainkat hozhatjuk fel, avagy Kijev már nem tekint sajátként az orosz ellenőrzésű területekre, így az elsődleges célt a normális élet visszaállításának megakadályozása, továbbá a lehető legnagyobb károkozás jelenti. Felégetett föld, csak kicsit másként. Kijev kettős célt követhet az erőmű elleni támadásokkal. Egyrészt folyamatosan szinten tartja, sőt egyben fokozza a helyi lakosság, valamint az erőmű személyzetének körében tapasztalható pánikhangulatot, amely végső esetben az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló szeptemberi népszavazásra lehet kihatással. Nem véletlen, hogy egyes ukrán portálok már egy lehetséges nukleáris baleset során jelentkező radioaktív kicsapódás, illetve sugárszennyezés térképeit terjesztik a közösségi médiában. Vélhetően a második cél pedig a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség – NAÜ/IAEA – tervezett látogatásának lehetőleg minél későbbi időpontra történő elhalasztása, illetve, ha lehetséges komplett megakadályozása. Ugyanis ahogy azt German Galuscsenko, energetikáért felelős ukrán miniszter is elmondta, Kijev szemében egy ilyen látogatás felérne a zaporozsjei erőmű feletti orosz fennhatóság legitimálásával. A támadások éppen a kijevi vezetés katonai gyengeségét fejezik ki olyan értelemben, hogy miután nem képes a terület visszafoglalására, inkább folyamatosan tűz alatt tartja egy esetleges incidens reményében. Elég csak a kahovkai vízerőművet ért folyamatos csapásokra, vagy a felrobbantott átkelőkre gondoljunk.
Egy esetleges energodari baleset utóhatásait bemutató ukrán internetes plakát
Forrás:Telegram
„A frontok esetében úgy tűnik a herszoni ellentámadás ismételten elmaradt, miközben Donbasszban folyamatosan zajlik a lassú felőrlés. Harkov pedig akár meglepetéssel szolgálhat.”
A herszoni ellentámadás kapcsán ugyanis kedden maga Mihajlo Podoljak elnöki szóvivő nyilatkozta, hogy az igazából egy átfogó „információs és pszichológiai művelet része”. Avagy a sokadik alkalommal belebegtetett herszoni ukrán offenzíva úgy tűnik egyelőre még mindig nem több, mint a Kijev szellemével leírható erőfeszítések új formában történő felmelegítése. Ahogy azt már mind nyugati, mind orosz elemzések is leírták, egyszerűen még az átcsoportosítások ellenére sincsen meg a kellő erőkoncentráció ukrán oldalról, amely egy hatékony ellentámadást tenne lehetővé. Még a Nyikolajev katonai védelmét egykoron irányító Dmitrij Marcsenko vezérőrnagy elmondása szerint is a jelenleg rendelkezésre álló tüzérség, illetve repülőállomány háromszorosára lenne szükség délen, különben mindennemű erőfeszítés sikertelenül zárul. Ezzel szemben a brit The Times adatai szerint Moszkva eddig mintegy 25 ezer fős – nagyjából 30 zászlóalj-harccsoport, BTG –, folyamatosan növekvő létszámú haderőt vont össze a déli front mentén, amelyből közel 10 ezer fős kontingens állomásozhat a Dnyepertől nyugatra. Vélhetően Kijev sem számolt azzal, hogy Oroszország ekkora erőt csoportosít át ilyen gyorsasággal részben a donbasszi front mellől, részben pedig a hátországi alakulatokból Herszon és Zaporozsje térségébe. A lassú ukrán előkészületek, valamint a gyors orosz reakció hatására Kijev úgy tűnik kezd a tűzoltás eszközéhez nyúlni, de lehet már késő.
A nyikolajevi harcok állása 2022. augusztus 6-án
Forrás:Telegram
„Miután egy szakaszon érdekes orosz műveletek kezdtek el kibontakozni”
Az ukrán átkelési kísérletek folyamatos visszaverésével egyidőben szombattól kezdődően a herszoni front nagyjából középső szakaszán, Sznyigirevkától nyugatra fekvő Blagodatnoje település ellen az orosz 108. légideszant ezred támadást indított. A település a szomszédos Pervomajszkoje, Kiszeljovka és Partyizanszkoje falvakkal együtt az Ingulec folyótól nyugatra található ukrán védelem egyik fontos állomása, és elfoglalása egy Nyikolajev elleni offenzíva előkészítéseként is értelmezhető. Ugyanis Pervomajszkojét Nyikolajevtől mindössze 27 kilométer üres sztyeppe választja el, amely során semmilyen település vagy nagyobb akadály nem hátráltatja az orosz haderőt. Figyelembe véve, hogy délre mindössze 15 kilométerre tartózkodnak az orosz erők Nyikolajevtől, lehet Oroszország megpróbálkozik még az augusztus folyamán egy bekerítő hadművelettel. Utóbbi sikeréhez viszont szükséges lenne a herszoni Antonov híd helyreállítása, amely időleges késést szenvedett egy újabb HIMARS támadás következtében. Bár maga a tartószerkezet továbbra sem sérült meg, a javítást végző eszközpark megsemmisült, illetve újabb, ám könnyen javítható károk keletkeztek az útpályában.
A Blagodatnoje elleni offenzíva állása 2022. augusztus 7-én
Forrás:Telegram
„Eközben Donbasszban folytatódik a Szeverszk-Szoledar-Artyomovszk, valamint a Donyeck melletti Peszki-Marjinka védelmi vonal felszámolása”
Nagyobb eredményekről az elmúlt napok információi alapján nem tudunk beszámolni, Szeverszk esetében egyes jelentések szerint az ukrán haderő a település környéki magaslatokat részlegesen feladva átcsoportosítást hajt végre a sokkalta rosszabb helyzetben lévő Szoledar és Artyomovszk irányába. Szoledarnál a Luganszki Népi Milícia 6. kozák ezredének sikerült megostromolnia, majd bevennie a város keleti végén található „KNAUF Gipsz” ipari üzem területét, amely ugródeszkaként szolgálhat a további műveletekhez. Utóbbihoz kapcsolódóan elsőként a Szoledartól északkeletre található Jakovlavka település, illetve annak stratégiai magaslatának elfoglalása szükséges, mivel így tüzérséggel könnyebben támadhatóvá válik az ukrán védelem. Artyomovszkban jelenleg a keleti külterületek mentén zajlanak a harcok, bár egyes információk alapján az orosz-szakadár szövetséges erőknek sikerült megtisztítaniuk az „Artemovsk Winery” pincészet területét. Peszki esetében a harcok már a szomszédos Nyevelszkoje és Pervomajszkoje települések térségében folytatódnak, amelyek elfoglalásával az Avgyejevka utáni második legfontosabb tüzérségi pozíciók kerülhetnek szakadár kézre, ezáltal is csökkentve a Donyeck elleni belövések intenzitását.
A Szeverszk-Szoledar-Artyomovszk vonal 2022. augusztus 8-án
Forrás:Telegram
„Bár az elmúlt hetek és hónapok a folyamatos herszoni ukrán ellentámadás latolgatásával teltek, lehet Kijev végül fókuszát Harkovra fordítja”
Bár nagyjából az elmúlt egy hónapban a térségbeli frontok vonalában a helyi jelentőségű pozícióharcokon túl nem történt érdemi változás, egy Harkov központú ukrán ellentámadás alapvetően nem lenne meglepő. Tekintve, hogy az ukrán hadvezetés május-június folyamán már próbálkozott hasonlóval, igaz az lényegében jelentősebb eredmény nélkül zárult. A cél ismét vélhetően most sem különbözne sokban a korábbiaktól, avagy az orosz határ térségét elfoglalva, illetve Donyec folyón átkelve megakadályozni a Szlavjanszk elleni műveleteket. Ehhez szükséges az Izjumon keresztül futó orosz ellátási vonalak elvágása, vagy olyan szintű megzavarása, amely már logisztikai problémákat okoz. Az ukrán kormányzathoz közeli források jelentése szerint a vezérkar kifejezetten kéri Zelenszkijt arra, hogy Herszon helyett inkább a sokkal eredményesebbnek tűnő Harkov térségében támadjon, mivel ez egyszerre érné meglepetésként az orosz haderőt, és akasztaná meg a donbasszi műveleteket.
„Nem megerősített információk alapján Kijev hasonló erősítésbe kezdett Harkovban, mint tette azt Herszon térségében”
Utóbbi legfőbb színtere a Harkovot Sztarij Szaltovval összekötő autóút térsége, illetve Sesztakovo település. Részben a Harkovot folyamatosan érő Iszkander, illetve tüzérségi támadásokra válaszul igyekszik az északkeleti front légvédelmét Kijev megerősíteni képességeihez mérten, ám ez lehet egyben egy nagyobb művelet előkészítése is. Továbbá az elmúlt hónapokban a sorozás révén Kijevnek sikerült nagyobb személyi tartalékokat kialakítania Szumi és Csernyigov régiókban, amelyek akár Harkov térségébe is átvezényelhetőek. Ám ahogy Herszon, úgy Harkov esetében is szükséges a megfelelő mértékű túlerő kialakítása, amely nélkül nem lehet megfelelő ellentámadást végezni.
A Harkov környéki frontok 2022. augusztus 5-én. Mint látszik július elejéhez kéepst szinte semmilyen változás nem történt
Forrás:Telegram
A jelenlegi állapotok szerint pedig aligha van Kijev kezében akkora haderő, amellyel eredményes műveletet tudna Izjum ellen végrehajtani. Ráadásul azt az ukrán felderítés is elismerte, hogy az orosz haderő rendkívül mobil, így nem kerülne sok időbe a jelenleg délen tartózkodó csapatok átvétele északkeletre. Vélhetően Moszkva az Izjum környéki műveleteket részben a harkovi ukrán csapatmozgások megzavarásaként indította újra.
„Viszont Moszkva nem elképzelhetetlen, hogy mégis tartja magát Kijev eredeti terveihez”
Avagy, ha Ukrajna nem, hát akkor saját maga indít támadást a déli fronton. Ahogy pedig azt korábbi jelentésünkben is vizsgáltuk, az egyszerre történhet mind a zaporozsjei, mind a herszoni területek mentén, esetleg akár egy donbasszi „szuperkatlan” céljából. Egyidejűleg pedig Ukrajna sem lehet képes három frontot biztosítani, mint az már a jelenlegi donbasszi védelem megtöréséből is látszik.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
