Az ukrán szövetségi kapitány az oroszok mérkőzéseit kivéve nézi a világbajnokság mérkőzéseit. Mint Miron Markevics fogalmazott, ez elvi kérdés, s az orosz meccseken amúgy sincs mit nézni. Ugyanebben a szellemben, a hivatalos vonalhoz igazodva a kormányhoz közeli média jelentős része be sem számolt a mérkőzésről. Az ukrán futball szövetség vezetőjének a felesége ezzel szemben nyilvánosan gratulált az orosz csapat továbbjutásához. Nagyon is úgy néz ki tehát, hogy a korábbi felhívásokkal szemben az ukrán közvélemény egyáltalán nem bojkottálja az oroszországi világbajnokságot. Sőt, nagyon is figyelemmel kísérik a „szbornaja” szereplését. Ezt bizonyítja, hogy a spanyolokkal szembeni orosz továbbjutás rendkívül viharos reakciókat váltott ki az ukránok körében. Különösen aktívan tárgyalták a bloggerek azon okfejtését, miszerint a mérkőzést „lezsírozták”, s maga Vlagyimir Putyin és Roman Abramovics járt közben a továbbjutás érdekében.
Az oroszországi vb-t a várakozásokkal szemben nemcsak otthon lehet nézni.
A nacionalisták fenyegetése ellenére sok vendéglátóhelyen van kivetítő.
Pedig erről az oroszellenes aktivisták igyekeztek lebeszélni a vendéglősöket, sikertelenül. Ezt látva megfenyegették, feliratokkal megbélyegezték a meccseket követő helyeket, de ez sem segített. A harkivi, odesszai, kijevi étterem tulajdonosok nem félnek, s a legtöbbször egyenesen az utcai teraszokon helyezik el a kivetítőket. A kisebb vidéki településeken már némi konspiráció is szükségeltetik a futball iránti vágy kielégítéséhez. A szurkolók egymás között és a közösségi hálón terjesztik azokat a helyeket, ahol közösen lehet meccset nézni.
Az ukrán társadalom láthatóan megosztott magát a világbajnokságot és az orosz válogatott szereplését illetően. A hímzett inges nacionalisták a pokolban égetnék el a „moszkalokat” és megátkozzák nemcsak a válogatottat, de az egész orosz társadalmat. Az ukránok másik fele lenézi a „nemzeti őrületben” vergődőket, s büszkén hirdeti, hogy azt néz, s annak drukkol, akinek akar. Ettől függetlenül közülük a legtöbben azért visszafogottak, s nem írják a homlokukra, kikért szorítanak. Inkább hallgatnak, de a meccseket nézik.
Az első csoport természetesen megtalálta a spanyolokat, s azzal vádolta őket, hogy eladták a meccset. Ezért még Mirotvorec portálnak a „nemzetárulókat” összegyűjtő feketelistájára is feltették volna Pique-éket. Egy üzletember, bizonyos Olekszandr Melamud azt is tudni vélte, mi áll az alku mögött. Biztos forrásból tudja, hogy a Chelsea hat játékost is megvesz a válogatott kezdőcsapatából, ezért Abramovics a meccs előtt kiadta nekik az ukázt. „Minden világos, nemde?” – posztolta Melamud. Ezzel szemben a világbajnokságot érintő hivatalos állásponttal leginkább elégedetlenek ukrán dalokat énekelve CCCP feliratú pólóban egyenesen Moszkva utcáin ünnepelték a „szbornaja” győzelmét. Nem ijesztett meg a nacionalista hangulat több egykori kiváló sportolót sem. Így az ukrán futball szövetség egykori elnöke Anatolij Konykov bátran nyilatkozta, hogy ő és a barátai mindig is szorítottak az orosz válogatottért, s ez így van most is.
Ezeket a reagálásokat látva felcsillanhat a remény, hogy a két nép egyszer még megértheti egymást. Még a mostani felfokozott hangulatban sem keveri mindenki a sportot a politikával. Azoknak pedig, akiket elvakít a gyűlölet, felnyitja egyszer majd a szemét a kegyetlen valóság. Az, hogy a krími híd állni fog, a foci vb sikeres lesz, az Északi Áramlat-2 megépül, a spanyolok pedig kikaptak. S persze, Donald Trump bizony találkozik Vlagyimir Putyinnal.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater