Kezdőlap » Sport » Russia 2018 » Megosztja az ukránokat a „szbornaja” sikere
Az oroszországi futball világbajnokság elleni bojkottra is buzdító ukrán tüntetők a kijevi Orosz nagykövetség előtt 2018. június 14-én. Fotó:EUROPRESS/AFP/Genya Savilov #moszkvater

Megosztja az ukránokat a „szbornaja” sikere

Mélyütésként érte az ukrán nacionalistákat az orosz válogatott kiváló szereplése, s jobb híján a Kreml befolyását látják a „szbornaja” továbbjutása mögött

Az oroszországi futball világbajnokság elleni bojkottra is buzdító ukrán tüntetők a kijevi Orosz nagykövetség előtt 2018. június 14-én. Fotó:EUROPRESS/AFP/Genya Savilov #moszkvater
Az oroszországi futball világbajnokság elleni bojkottra is buzdító ukrán tüntetők a kijevi orosz nagykövetség előtt 2018. június 14-én.
Fotó:EUROPRESS/AFP/Genya Savilov

Az ukrán szövetségi kapitány az oroszok mérkőzéseit kivéve nézi a világbajnokság mérkőzéseit. Mint Miron Markevics fogalmazott, ez elvi kérdés, s az orosz meccseken amúgy sincs mit nézni. Ugyanebben a szellemben, a hivatalos vonalhoz igazodva a kormányhoz közeli média jelentős része be sem számolt a mérkőzésről. Az ukrán futball szövetség vezetőjének a felesége ezzel szemben nyilvánosan gratulált az orosz csapat továbbjutásához. Nagyon is úgy néz ki tehát, hogy a korábbi felhívásokkal szemben az ukrán közvélemény egyáltalán nem bojkottálja az oroszországi világbajnokságot. Sőt, nagyon is figyelemmel kísérik a „szbornaja” szereplését. Ezt bizonyítja, hogy a spanyolokkal szembeni orosz továbbjutás rendkívül viharos reakciókat váltott ki az ukránok körében. Különösen aktívan tárgyalták a bloggerek azon okfejtését, miszerint a mérkőzést „lezsírozták”, s maga Vlagyimir Putyin és Roman Abramovics járt közben a továbbjutás érdekében.

Az oroszországi vb-t a várakozásokkal szemben nemcsak otthon lehet nézni.

A nacionalisták fenyegetése ellenére sok vendéglátóhelyen van kivetítő.

Pedig erről az oroszellenes aktivisták igyekeztek lebeszélni a vendéglősöket, sikertelenül. Ezt látva megfenyegették, feliratokkal megbélyegezték a meccseket követő helyeket, de ez sem segített. A harkivi, odesszai, kijevi étterem tulajdonosok nem félnek, s a legtöbbször egyenesen az utcai teraszokon helyezik el a kivetítőket. A kisebb vidéki településeken már némi konspiráció is szükségeltetik a futball iránti vágy kielégítéséhez. A szurkolók egymás között és a közösségi hálón terjesztik azokat a helyeket, ahol közösen lehet meccset nézni.

Az ukrán társadalom láthatóan megosztott magát a világbajnokságot és az orosz válogatott szereplését illetően. A hímzett inges nacionalisták a pokolban égetnék el a „moszkalokat” és megátkozzák nemcsak a válogatottat, de az egész orosz társadalmat. Az ukránok másik fele lenézi a „nemzeti őrületben” vergődőket, s büszkén hirdeti, hogy azt néz, s annak drukkol, akinek akar. Ettől függetlenül közülük a legtöbben azért visszafogottak, s nem írják a homlokukra, kikért szorítanak. Inkább hallgatnak, de a meccseket nézik.

Az első csoport természetesen megtalálta a spanyolokat, s azzal vádolta őket, hogy eladták a meccset. Ezért még Mirotvorec portálnak a „nemzetárulókat” összegyűjtő feketelistájára is feltették volna Pique-éket. Egy üzletember, bizonyos Olekszandr Melamud azt is tudni vélte, mi áll az alku mögött. Biztos forrásból tudja, hogy a Chelsea hat játékost is megvesz a válogatott kezdőcsapatából, ezért Abramovics a meccs előtt kiadta nekik az ukázt. „Minden világos, nemde?” – posztolta Melamud. Ezzel szemben a világbajnokságot érintő hivatalos állásponttal leginkább elégedetlenek ukrán dalokat énekelve CCCP feliratú pólóban egyenesen Moszkva utcáin ünnepelték a „szbornaja” győzelmét. Nem ijesztett meg a nacionalista hangulat több egykori kiváló sportolót sem. Így az ukrán futball szövetség egykori elnöke Anatolij Konykov bátran nyilatkozta, hogy ő és a barátai mindig is szorítottak az orosz válogatottért, s ez így van most is.

Ezeket a reagálásokat látva felcsillanhat a remény, hogy a két nép egyszer még megértheti egymást. Még a mostani felfokozott hangulatban sem keveri mindenki a sportot a politikával. Azoknak pedig, akiket elvakít a gyűlölet, felnyitja egyszer majd a szemét a kegyetlen valóság. Az, hogy a krími híd állni fog, a foci vb sikeres lesz, az Északi Áramlat-2 megépül, a spanyolok pedig kikaptak. S persze, Donald Trump bizony találkozik Vlagyimir Putyinnal.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.