//Megmozdult az állóvíz Kelet-Ukrajna körül
A Donbassz Választása demonstrál a régió Oroszországhoz való tartozásáért a kelet-ukrajnai Donyeckben 2019. július 16-án Fotó:EUROPRESS/AFP/Sergey Averin/Sputnik #moszkvater

Megmozdult az állóvíz Kelet-Ukrajna körül

MEGOSZTÁS

Kijev elfogadta, hogy különleges státust ad a Donbassznak, az ukrán felelősséget is vizsgálnák az MH-17-es tragédiájában, miközben Moszkva megelégelte a krími vezetés korrupcióját

A Donbassz Választása demonstrál a régió Oroszországhoz való tartozásáért a kelet-ukrajnai Donyeckben 2019. július 16-án Fotó:EUROPRESS/AFP/Sergey Averin/Sputnik #moszkvater
A Donbassz Választása szervezet demonstrál a régió Oroszországhoz való tartozásáért a kelet-ukrajnai Donyeckben 2019. július 16-án
Fotó:EUROPRESS/AFP/Sergey Averin/Sputnik

Komoly lépést tettek a Donbassz konszolidációja felé a magukat önhatalmúlag Ukrajnától függetlenné nyilvánító donyecki és a luhanszki területek különleges státusának bevezetését előirányozó úgynevezett Steinmeier-formula elfogadásával a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló minszki kapcsolattartó csoport tagjai. Korábban e formula  írásban rögzített elfogadásához kötötte a részvételét Vlagyimir Putyin a politikai rendezés érdekében létrehozott normandiai négyek – Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország – tervezett csúcstalálkozóján.

„Feltűnő, hogy a megállapodás az orosz és a francia elnök rövid egyeztetése után egy nappal született meg. De első személyes találkozójukon a napokban Donald Trump is arra bíztatta a belpolitikai okokból húzódozó Volodimir Zelenszkijt, hogy találkozzon Putyinnal”

A Frank-Walter Steinmeier német elnökről, volt külügyminiszterről elnevezett formula értelmében Ukrajnának törvényt kell elfogadnia a Donyec-medence különleges státusáról, és annak ideiglenes jelleggel a szakadár területeken megtartandó választások napján kell hatályba lépnie, állandó jelleggel pedig azt követően vezetnék be a jogszabályt, hogy az EBESZ kihirdeti a választások hitelesített eredményét. Az ezt megelőző minszki találkozón az ukrán fél azért nem írta alá a megállapodást, mert ragaszkodott ahhoz, hogy a különleges státust csak akkor rögzítsék az alkotmányban, ha a szeparatisták már letették a fegyvert. Moszkva ezzel szemben előbb alkotmányos garanciákat akar.

„A megállapodás a bizalom erősítése felé tett lépés, és felgyorsíthatja a kelet-ukrajnai rendezést, ám a sapkákat még korai lenne diadalittasan az ég felé dobálni”

Az ukrán elnöknek ugyanis az érintett területek különleges státusát biztosító törvény elfogadásához nemcsak a hangos és harcias nacionalista kisebbség ellenállását kell legyűrnie, de biztosítania kell a parlamentben az alkotmányos többséget is. Márpedig ez nem lesz egyszerű, hiszen azt nemcsak Petro Porosenko pártja utasítja el, de Julija Timosenko is. Az Európai szolidaritás a megállapodást a Kreml csapdájának tartja, amely felszabadíthatja Moszkvát a szankciós nyomás alól, míg a Batykivscsina szerint a Donbassz különleges státusa veszélyezteti Ukrajna szuverenitását.

„A megállapodás ellenzői szerint Kijev ezzel jogilag visszakapná a Donbasszt, ám nem lenne rá igazán befolyása. S elérné ugyan az oly vágyott békét, ám Putyin feltételei alapján”

Az elfogadáshoz szükséges 300 szavazat meglehetne az Ellenzéki Platform – Az életért párt szavazataival, ám Zelenszkijt belpolitikai értelemben kínos helyzetbe hozná az együttműködés az oroszbarát alakulattal. Ráadásul Zelenszkij a Trumppal folytatott telefonbeszélgetésének nyilvánosságra hozása miatt kialakult botrány miatt amúgy sincs túl jó passzban. A helyzet Zelenszkijre nézve kényes voltát jelzi, hogy a hatalmi párt már tagadja, hogy aláírták volna a megállapodást. Mint Bohdan Jaremenko, a rada külügyi bizottságának elnöke fogalmazott, csak egyeztették a Steinmeier-formulában felvázolt menetrendet.

„A helyzet nem egyszerű, mert miközben a nacionalista erők újabb Majdannal fenyegetnek, addig a társadalom 77 százaléka pozitívan viszonyul az orosz emberekhez, és az állandó háborúskodásba belefáradva békét akar”

S hogy még tovább bővítsük az ukrán-orosz kapcsolatok normalizálásában érdekeltek körét, a Steinmeier-formula körüli hangzavarban alighanem kevesen figyeltek fel arra, hogy Ihor Kolomojszkij egyik érdekeltsége megkezdte a villanyáram importot Oroszországból. S ha így haladnak a béketárgyalások, az ennél jóval nagyobb falatnak számító gázüzlet is az övé lehet.

Eközben a Krím szép lassan lekerül a napirendről, miután tiltakozva vagy beletörődve, de a nemzetközi közösség szép lassan elfogadja a status quót. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a félsziget körül politikai csend honolna. Sőt! Miután a napokban újabb ciklusra megerősítették elnöki tisztében Szergej Akszjonovot, az államfő nemcsak az emellett betöltött miniszterelnöki posztról mondott le, hanem lemondatta a városok és járások vezetőit is. A káderek megújításával láthatóan azt akarja üzenni Moszkvának, hogy megértette a Krím vezetését ért kritikákat. A Krímben az elmúlt öt évben három évtized alatt nem látott modernizáció zajlik, a központ mégis elégedetlen. A föderációs projektek ugyanis menetrend szerint haladnak, a helyi vezetés hatáskörébe tartozók azonban csúsznak, vagy néha meg sem valósulnak, és virágzik a korrupció.

„Ezt megelégelve, a gazdasági, szociális átalakulás felgyorsítására Moszkva felülről nevezne ki kormányfőt, amellyel jelentősen meggyengítené a krími elit hatalmát”

A megújulás látszatát keltve Akszjonov ezt kívánja megelőzni, vagy legalábbis elodázni.

Új szelek fújdogálnak az MH-17-s járatnak az Oroszországgal szemben érvényben lévő szankciók többségét kiváltó tragédiájának vizsgálata körül is. A Malaysia Airlines 17-es, Amszterdam és Kuala Lumpur közötti menetrend szerinti járatát 2014 nyarán a Donbassz felett lőtték le. A feltételezések szerint a szeparatisták megsegítésére átdobott Buk rakétával. Moszkva ezt a verziót tagadja, ám a holland vezetéssel zajló vizsgálat ezen kívül más eshetőséget nem is nagyon vett számításba. Éppen ezért érdekes, hogy

„a holland parlament nagy többséggel a légtér lezárásának elmulasztásában az ukrán felelősség vizsgálatát követeli”

Kijev esetleges érintettsége eddig tabunak számított, pedig ezzel kapcsolatban is sok a homályos pont. Így például nem világos, hogy miért irányították az MH-17-s járatot a megszokottnál délebbi, a harci zónához közelebbi útvonalra. Miért tűnt el ezután a légi irányítás akkori ügyeletese, és miért lett öngyilkos a maláj gép közelében tartózkodó ukrán vadászgép pilótája. Elégedetlen volt az eddigi, kizárólag Oroszországot felelőssé tevő vizsgálattal a maláj miniszterelnök is. A koncepció azonban már csak azért sem változhatott, mert a szankciók döntő többségét az MH-17-es tragédiájának hatására vezették be. Az idők azonban érezhetően változnak.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.