A bolgár projekt újraindulása tovább mélyítheti az Oroszország és Kína között az atomenergetikai fejlesztés területén éppen kivirágzó együttműködést

A bolgár parlament a közelmúltban elfogadta Bojko Boriszov miniszterelnök előterjesztését a belenei atomerőmű építésének felújításáról. A döntés már csak azért is meglepő, mert hat évvel ezelőtt éppen a kormányfő nevezte az évszázad korrupciójának az erőmű megvalósítását, s Szófia felbontotta a Roszatommal a Belene megépítéséről szóló megállapodást.

Csakhogy azóta történt egy s más. Például az, hogy a döntőbíróság több mint 600 millió eurós kompenzáció megfizetésére kötelezte a bolgár kormányt, mivel a Roszatom leányvállalata, az Atomsztrojekszport már leszállította a reaktorhoz szükséges felszereléseket. De mint a Financial Times felhívja a figyelmet, Szófia épp most akarja a magas árra hivatkozva két nyugati befektetővel felbontani a villamos áram vásárlásáról szóló szerződését. Iljan Vaszlev energetikai tanácsadó ugyanakkor arra mutat rá, hogy Boriszov az atomerőmű építésének befejezését is felhasználva az Oroszországgal kezdett összetett játszmában. A bolgár kormány ugyanis korább, a Kremlben joggal bizalmatlanságot szülő döntéseit feledtetendő, igyekszik meggyőzni  Moszkvát arról, hogy a Gazprom által épített Török Áramlatot hosszabbítsa meg Bulgárián keresztül a Balkán felé. Ez az elképzelés – már az úgynevezett harmadik energiacsomag elveinek megfelelve, de lényegében az éppen Szófia ellenállása miatt a napirendről lekerült Déli Áramlat felelevenítése lenne.

A belenei atomerőmű építésének befejezésében nemcsak a két reaktort már leszállító Roszatom mellett érdekelt a francia EDF leányvállalata, a Framatome, s a kínai állami atomvállalat is. A bolgár projekt újraindulása tovább mélyítheti az Oroszország és Kína között az atomenergetikai fejlesztés területén éppen kivirágzó együttműködést. A két ország vezetői Vlagyimir Putyin közelmúltban tett kínai látogatásakor a békés célú nukleáris együttműködést emelték stratégiai szintre. Ez a globális partnerséget erősítő megállapodás egyrészt az orosz atomenergetikai ipar folyamatos fejlesztéseit, a hosszú évtizedek alatt felhalmozott nukleáris tudást igazolta vissza, másrészt a Kína energetikai paradigmaváltásának egyenes következménye. Ma Kína építi a legtöbb új atomerőművi blokkot, s a jövőben további közel 180 új blokk megvalósítását is tervezik. A grandiózus fejlesztési célok eléréséhez Kínának olyan stratégiai partnerre volt szüksége, amely képes ehhez világszínvonalú szakmai hátteret és technológiát biztosítani. Ez a partner pedig Oroszország és a Roszatom, amely világelső a megrendelések számát tekintve.