//Megindult volna az orosz offenzíva?
Ukrán katonák Izjum térségében 2022. április 18-án #moszkvater

Megindult volna az orosz offenzíva?

MEGOSZTÁS

Úgy tűnik, Kelet-Ukrajnában a végéhez ért a hadműveleti szünet. Az orosz offenzíva első részletei kezdenek fokozatosan kibontakozni, még ha annak megindulásáról korai is lenne beszélni. S miközben Moszkva a donbasszi offenzívával, Washington a vadászgépek szállításával emeli a téteket. A háború forró szakasza még csak most kezdődik.

Ukrán katonák Izjum térségében 2022. április 18-án #moszkvater
Ukrán katonák Izjum térségében 2022. április 18-án
Fotó:EUROPRESS/Anatolii Stepanov/AFP

Az elmúlt hetek viszonylagos egyhangúsága után a harctéren az események egyértelműen dinamikusabbá váltak. Míg az ukrán kormányzat nyíltan a Donbassz elleni orosz offenzíva megindulásáról beszél, addig Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a műveletek új szakaszának kezdetét említette. Az igazság, mint oly sokszor, jórészt a két vélemény között helyezkedik el, avagy az új szakasz megkezdésével a Donbasszban is fokozódtak a harcok, ám ez inkább még csak egyfajta „bemelegítése” a nagyszabású műveleteknek.

„Az eddig tapasztaltaknak megfelelően a harci cselekmények döntő többsége továbbra is a tágabb Donbassz térségében zajlott”

A Nyikolajev központú délnyugati front esetében az egyre erőteljesebb tüzérségi párbajokon túl érdemi területi változással, vagy nagyobb összecsapással járó események nem történtek. A tüzérséggel kísért orosz rakétacsapások intenzitása folyamatosan emelkedik Nyikolajev térségében, ám ezt egyelőre még nem követték a szárazföldi haderő támadó műveletei. Mégis, több jelentés szerint a nagyobb mozgásokkal járó harci cselekmények hiánya mellett is felettébb magasak a térségbeli ukrán veszteségek.

„Egyre valószínűbb, hogy a Déli-Bug torkolata mentén fekvő Nyikolajev egy Mariupolhoz hasonló ostrom színhelye lesz, miután az ukrán oldal jelentős erőket koncentrál a város területén, ahol a mariupolihoz hasonló mélységi védelmet is megpróbál kialakítani”

Kijev oldaláról állítólag kidolgozás alatt van a harcoló csapatok legalább egy részének rotációja, ami, ha ellenoffenzívára nem is alkalmas, de hozzájárulhat az ukrán védelem részleges megerősítéséhez. Vélhetően a műveletre éjszaka kerül majd sor több részletben, mivel így csökkenthetőek a további veszteségek. Természetesen kérdés a főképp éjszaka aktív tüzérségi tűz mellett hogyan kivitelezhető mindez.

Tüzérségi támadás Nyikolajev térségében 2022. április 18-án 

Hasonló a helyzet Harkov térségében, ahol egymást érik az éjszaka folyamán a tüzérségi csapások mindkét fél által. A város továbbra is megközelíthető nyugati és déli irányból vasúttal, illetve közúton, a Harkov körüli harcok főképp a keleti és északi térségre terjednek ki.

„Meg nem erősített információk szerint a harkovi védekezést egy, a katonai adminisztráció felsőbb szintjeire beépült orosz informátor nehezíti, akit az SzBU jelenleg nagy erőkkel keres”

Utóbbi személy az ukrán csapatokról és a stratégiai fontosságú létesítményekről adhat át érzékeny információkat az orosz haderőnek, amely így érzékeny veszteségeket mért ezen célpontokra. Többek közt a napokban számos lőszerraktár és a haditechnika tárolására szolgáló létesítmény semmisült meg gyanús körülmények között, valamint a parancsnoki állomány is megcsappant. Egyes források szerint Harkov északi-északkeleti térségében az ukrán haderő ellenoffenzívát kíván indítani, hogy a várostól távolabbra helyezze a frontvonalat és ezáltal egyes közlekedési folyosókat is elvágjon.

„A Donbassz esetében az orosz erők felfejlődése a vége felé tart, megkezdődtek a nagyszabású offenzív műveletek előkészületei”

Utóbbi részeként megkezdődtek az elmúlt hetekben nem látott – sőt egyes frontszakaszokon még 2014-15 során sem – intenzitású tüzérségi csapások. A megerősített állások felszámolásában kiemelt szerep jut a tüzérségi előkészítésnek. Kihasználva a helyi terep adottságokat és tanulva a háború korai szakaszából, Oroszország módszeresen számolja fel az egyes védelmi vonalakat, és megerősített állásokat. A területcélok ellen alkalmazott rakéta tüzérség mellett egyre nagyobb szerephez jutnak orosz oldalról a lézer vezérelt Krasznopol precíziós tüzérségi lövedékek, amelyek képesek az egyes pontcélok megsemmisítésére.

„Fontos megemlíteni, hogy lényegében a két Koreát elválasztó demilitarizált zónán túl Kelet-Ukrajna a leginkább megerősített terület az egész világon, így az offenzív szárazföldi műveletek megkezdése előtt kulcsfontosságú az ellenfél meggyengítése”

Továbbra is a legnagyobb harcok az Izjum környéki kiszögellés térségében, illetve az Oszkol folyó mentén zajlanak. Bár egyes nyugati és ukrán források az orosz erők visszaszorulásáról, illetve helyi ukrán ellenoffenzíváról beszélnek, épp az ellenkezője zajlik jelenleg. Az Izjum körüli orosz műveletek elsődleges célja jelenleg a hídfőállás kiszélesítése mellett a Szlavjanszk-Kramatorszk agglomeráció nyugati irányú elvágása a nagyobb donbasszi bekerítés részeként. Ehhez kapcsolódóan ugródeszkaként szolgálhat a közlekedési csomópontként szolgáló Liman megszerzése, amely gyakorlatilag megnyitja az utat Szlavjanszk irányába. Szlavjanszk esetében érdemes megjegyezni, hogy a védelmi vonalak jelentős részét még a szakadár erők építették ki 2014 folyamán a kelet-ukrajnai konfliktus kezdetekor, így ismerik azok pontos helyzetét és esetleges gyengébb pontjait is.

A front Izjum térségében 2022. április 19-én #moszkvater
A front Izjum térségében 2022. április 19-én
Forrás:Telegram

A Donbassz északkeleti területeihez képest a déli frontvonalon Zaporozsje térségében jóval kisebb aktivitás figyelhető meg. Bár Guljajpolje térségében a korábbi csendes időszakhoz képest a harci érintkezések intenzitása jelentősen emelkedett, azok egyelőre nem jártak a front vonalának érdemi eltolódásával. A Donyeck melletti Ugledarral – amelyet a hazai sajtóban sokszor Vuhledarként említenek – együtt Guljajpolje lehet a bekerítés déli szakaszának kezdőpontja, így mindkét fél számára kiemelt jelentőségű. Vélhetően ezen a fronton is csak a mariupoli ostrom befejezését követően indulhatnak meg a nagyobb szabású műveletek.

„Mariupol esetében a harcok továbbra is az Azovsztal területén zajlanak rövid humanitárius szünetekkel”

Az ukrán ellenállás felszámolása folyamatos, ám lassú folyamat, amelyben egyre nagyobb szerep jut az orosz bombázó egységeknek. Egyes hírek szerint a Tu-22M3-k arzenáljában újra megjelentek az utoljára Afganisztánban használt 3, illetve 5 ezer kilogrammos FAB-3000/5000 bombák, amelyek nagy robbanóerejükkel képesek a több méter mélyen futó vasbeton alagutak berobbantására. Habár használatukról egyelőre nem jelent meg felvétel, helyszíni beszámolók szerint kedden egyes robbanásokat 100 kilométer távolságból is észlelni lehetett. Ahogy azt a Pentagon közleménye is megjegyezte, Moszkva igyekszik felgyorsítani az Azovsztal elfoglalását, mivel az összes további donbasszi hadművelet csak ezt követően indulhat meg.

A mariupoli harcok állása 2022. április 19-én #moszkvater
A mariupoli harcok állása 2022. április 19-én
Forrás:Telegram

A Pentagon információi szerint Mariupol elfoglalásával orosz oldalról 12 zászlóalj-harccsoport – maximálisan közel 11 ezer fő – szabadulhat fel. Ezek persze az ötven nap hosszú ostromot követően a rotáció és a veszteségek pótlása miatt nem válhatnak azonnal bevethetővé, ám így is jelentős erőket jelentenek. Vélhetően ezen egységek ismét harcba szállva a korábban említett guljajpoljei frontvonalon jelenhetnek meg.

Ami pedig az ukrán közlemények szerint az Azovsztal területén tartózkodó civileket érinti, ők mint a kedden nyilvánosságra került felvételekből is látszik, nem az acélgyárhoz tartozó katakombarendszerbe, hanem a mellette található munkáslakásokba vonultak a harcok elől.

„Jelenleg a legfontosabb kérdést az jelenti, vajon pontosan mikor és milyen irányba indulnak meg a bekerítési műveletek, ám egyértelmű, hogy az egyesek által ortodox húsvétra, illetve május 9-re várt áttörés biztosan nem fog megtörténni”

Egyes elemzők úgy vélik Oroszország inkább igyekszik elkerülni a városi összecsapásokat, így a nyílt terepre összpontosít, míg mások szerint inkább a vasútvonalak mentén fog előrenyomulni. Elképzelhető akár egy kisebb csak Szlavjanszk-Kramatorszkra és Donyeckre fókuszáló vagy egy közepes, nagyjából az egykori donyecki és luganszki területek határa mentén zajló bekerítés. De az általunk többször említett Pavlograd központú nagy donbasszi katlan sem zárható ki, amely így még nagyobb erőket tudna bekeríteni és minden lehetséges összeköttetést elvágna Kelet-Ukrajnába. Egyes becslések szerint nagyjából 100 kilométer választja el a donbasszi katlan északi és déli felén tartózkodó orosz csapatokat egymástól, ám ennek megtétele a korábban említett sűrű védelmi infrastruktúra miatt csak első látásra tűnik egyszerűnek.

A lehetséges Pavlograd központú, illetve közepes bekerítések térképen ábrázolva #moszkvater
A lehetséges Pavlograd központú, illetve közepes bekerítések térképen ábrázolva
Forrás:Twitter

„A Pentagon hétfői információi szerint az egy héttel ezelőttihez képest 11-el több, immár 76 zászlóalj-harccsoport – BTG – tartózkodik a Donbassz területén”

Ezek az egyenként maximálisan 900 fős létszám mellett 68 ezer főt tesznek ki. Utóbbit a szakadár erők 40-50 ezres csoportja egészíti ki, így jelenleg majdnem 110-120 ezer orosz vagy oroszbarát katona állomásozik Kelet-Ukrajnában. Velük szemben továbbra is a 50-70 ezres ukrán főerő áll. A Pentagon április 18-i információi szerint a korábbi Kijev környéki erők közül további 22 zászlóalj-harccsoportnak – közel 20 ezer fő – zajlanak az utánpótlási és harcképesség helyreállítási munkálatai, amelyekből kettő állítólag már másnap meg is jelent Ukrajnában.

„Ukrán forrásokra hivatkozva több amerikai kutatóintézet a donbasszi offenzíva kapcsán már annak tényleges megindulása előtt felvette azon a narratívát, hogy Oroszország előre elvesztette azt”

Folyamatosak a hírek a haderőn belüli állítólagos ellátási problémákról, a hadianyag elégtelen mennyiségéről, a logisztika megakadásáról vagy a csapatok alacsony moráljáról. Noha hiba lenne azt feltételezni, hogy az orosz hadsereg tökéletesen működne, ezek az állítások egyértelműen propaganda célokat és nem a valóság megismerését szolgálják. Elég csak felidézzük azokat a hangokat, amelyek szerint már március elején ki kellett volna Moszkvának fogynia a hadianyagból. Egyszerűen az információs hadviselés részeként ezen sablonok folytonos újrafelhasználása történik az adott környezetre igazítva. Miközben épp az ukrán hadsereg az, amely egyre inkább működési képességeinek határán kezd egyensúlyozni Donbasszban, és az európai gazdaság az, amelyik a szankciók fájdalmas hatását érzékeli.

„Viszont a helyszíni tudósításokban az orosz haderő képességeit tekintve egyre nagyobb figyelmet kap a drónok hiánya”

Nem feltétlenül kell itt most nagyobb méretű támadó vagy felderítő drónokra gondolni, sokszor éppen csak egy civil forgalomban kapható kvadrokopterre lenne szükség. Ugyanis míg ezen eszközöket az ukrán oldal egyre intenzívebben és nagy számban használja, addig a reguláris orosz csapatoknál ez hiánycikk. Nyolc év donbasszi háborúja mind az ukrán, mind a szakadár fél számára megtanította milyen fontosak is ezek a látszólag jelentéktelen eszközök. A kvadrokopterek lehetővé teszik az ellenséges erők gyorsabb és pontosabb felderítését, valamint a hatékonyabb tüzérségi célkorrekciót, a propaganda számára felhasználható felvételekről nem is beszélve.

Ilyen és ehhez hasonló kvadrokopterekre lenne az orosz csapatoknak sürgősen szüksége #moszkvater
Ilyen és ehhez hasonló kvadrokopterekre lenne az orosz csapatoknak sürgősen szüksége
Forrás:Telegram

„Ezzel szemben az orosz tüzérségnek sokszor még második világháborús módszereket kell alkalmaznia”

Habár nem kerülne sem anyagi, sem logisztikai szinten az orosz védelmi minisztériumnak nagy erőfeszítésben legalább zászlóalj szinten a csapatok felderítő drónokkal való ellátása, erre a csecsen csapatok kivételével máig nem került sor. Mind ukrán, mind orosz oldalt a legtöbbet alkalmazott kvadrokopter a kínai Mavic 3 típus, amelynek ára 800 ezer-1 millió rubel – 3,3-4,1 millió forint – között mozog. Sajátságos módon a fellépő hiányosságokat éppen maga az orosz társadalom próbálja orvosolni. A Telegram üzenetküldő alkalmazáson több adománygyűjtő akció is indult, amelyek révén úgymond közösségi finanszírozással biztosítanak kvadrokoptereket a harcoló alakulatoknak. A történelmi példákat tekintve maga a jelenség nem meglepő orosz szempontból, ám jól mutatja, hogy szó sincs az egyes helyeken emlegetett általános háborúellenes hangulatról.

„A nyugati fegyverszállítások esetében egyértelműen új fejezet nyílt azzal, hogy Washington átlépve korábbi vörös vonalát a vadászgépek szállítását is bejelentette”

Bár a Pentagon helyi idő szerint keddi nyilatkozatában nem említette mekkora mennyiségű és milyen típusú légi fegyverzetet kaphat Ukrajna, vélhetően itt is az egykori Varsói Szerződés tagállamai lehetnek a fő szállítók. Az Sz-300 légvédelmi rendszerhez hasonlóan elsőként a szlovák MiG-29 flotta teheti át székhelyét Ukrajnába, amelyet később lengyel és bolgár gépek követhetnek. Viszont a képességek szempontjából hiba lenne azt hinni, hogy például a papíron 12 darab szlovák MiG-29 mindegyike repülőképes állapotban lenne.

Hamarosan lehet ukrán színekben látjuk viszont ezt a MiG-29-t is #moszkvater
Hamarosan lehet ukrán színekben látjuk viszont ezt a MiG-29-t is
A szerző felvétele

„Sokkal valószínűbb, hogy az átadásra szánt gépek többsége a még működőképes ukrán gépek számára szolgál majd alkatrészbázisként”

Hasonló változást hozhat el az angol-amerikai tüzérségi segítségnyújtásról szóló nyilatkozat, amelynek értelmében akár M109 és AS-90 önjáró tüzérségi lövegek is érkezhetnek az országba. Viszont míg mondjuk a kisebb kézi fegyverzetet a korábban általunk is leírt módon könnyen lehet a polgári forgalom közt szállítani, addig ez a nehéz és légi technikára már egyáltalán nem igaz.

„Avagy míg mondjuk egy kisteherautót meg lehet tömni páncéltörő rakétákkal, addig egy tüzérségi löveget méreténél fogva már műholdról is nyomon lehet követni”

Nem véletlenek tehát a lvovi pályaudvar, vagy hadianyag raktárak elleni támadások, amelyek a jövőbeli nehéztechnika érkezésével csak fokozódni fognak. Azt pedig továbbra sem szabad elfelejteni, hogy ezen szállítások mindössze a háború hosszát tudják meghosszabbítani, de menetét aligha. Minden szállítás ellenére Oroszország túlereje egyértelmű, és a Nyugat mintájára, Moszkva is előveheti a hazai szakzsargonban csak „M-zároltnak” nevezett tartalék készleteit.

Ahogy Oroszország a Donbasszban, úgy a Nyugat a fegyverszállításokkal emeli egyre magasabbra a téteket. Ezek mellett pedig lehet újabb megállapodás tervezetekről és békeajánlatokról beszélni – mint tette azt szerdán Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő – aligha valószínű, hogy azokból bármi is materializálódni fog. A végeredmény a tárgyalóasztalokkal ellentétben a harctereken dől el, és a tényleges nagy betűs háború igazán még csak most fog elkezdődni.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.