„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Meddig ér el Amerika keze?

2023. febr. 21.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A rendszerváltozás évei után a magyar politikai elit ismét megérezheti a saját bőrén, hogy milyen is az, ha az Egyesült Államok változást akar egy országban. Újra tapasztalt diplomata érkezett Budapestre, nem szokványos nagyköveti feladatokkal. Ez a helyzet mindenütt a szuverenitás próbája. Magyarországon éppúgy, mint Bosznia-Hercegovinában, ahol szintén egy „renitens” politikus félreállításán dolgozik Amerika.

Milodar Dodik #moszkvater

Milodar Dodik
Fotó:EUROPRESS/ELVIS BARUKCIC/AFP

Példák sorával lehetne igazolni, hogy mi vár azokra a politikusokra, akik rálépnek Amerika tyúkszemére, avagy egyszerűen csak nem állnak be a sorba. Vegyük az egyik legdurvább esetet, Moammer Kadhafiét. A líbiai elnök még most is élhetne, ha nem jut eszébe, hogy az olaj kereskedelemből ki kellene iktatni a petrodollárt. Ez a 2010-es évek elején még főbenjáró bűn volt, ma pedig már egyre több ország tér át, vagy gondolkodik az áttérésen más valutára az elszámoláskor.

„Amerika azonban a líbiaihoz hasonló forgatókönyvhöz csak ritkábban nyúlt, sokkal gyakoribb módja a kényelmetlen kormányok eltávolításának, hogy jókora összeggel elkezdiék támogatni az ellenzéket, közben a diplomáciai fedésben az országba érkező titkosszolgálati emberekből álló csapat a helyszínen dolgozik a <helytelenül> viselkedő hatalom leváltásán”

Jelenleg ez a forgatókönyv formálódik Bosznia-Hercegovinában. (Ha más országot vártak e mondat végére, akkor tegyük hozzá az is szócskát.) Szóval Boszniában a cél a Boszniai Szerb Köztársaság renitens vezetőjének, az egyébként  a magyar kormány által támogatott Milodar Dodiknak az eltávolítása. A szerb entitás elnökének csak egyik fő bűne, hogy jó kapcsolatokat ápol Moszkvával, hiszen Washingtonban Banja Luka Bosznián belüli különutasságát sem nagyon nézik jó szemmel. A feladat elvégzése a szerb sajtó szerint a Menutti házaspár feladata. A feleség, Deborah az amerikai diplomáciai képviselet második embere, férje, Jonathan pedig tavaly nyártól a boszniai különmegbízott első helyettese.

„Annak ellenére, hogy a szerb sajtó szerint nincs igazán diplomáciai tapasztalata”

Korábbi kiküldetéseikor diplomata férjként technikai feladatokat látott el a követségeken, politikai kérdésekkel egyáltalán nem foglalkozott. Előbb 2005-2006-ban az Egyesült Államok kazahsztáni nagykövetségén a képviselet működtetésének biztosításán munkálkodott supervisory GSO minőségben. Aztán 2008 és 2011 között megint csak a feleségét követve ugyanez volt a feladata Szerbiában. De 2015 és 2017 között az Egyesült Államok isztambuli főkonzulátusán egyfajta mindenes házigazda, management officer volt.

„A Menutti házaspárról a szerb sajtó egyéb dolgokat, konkrétan korrupciós ügyeket is kiderített”

A feleség ingatlan vásárlásért és cégalapításért lobbizott a boszniai elnökség irodájának vezetőjénél, a férj pedig törökországi kiküldetésekor fogadott el állítólag kenőpénzt Bilgili Holdingtól azért, hogy a Soho House nevű magánklub bérelhesse a főkonzulátus épületét. Több mint 50 évre 25 millió dollárt fizetett volna cég, miközben csupán az épület felújítása 110 millió dollárba került.

„A szerb sajtó ezen kívül titkosszolgálati és katonai forrásokra hivatkozva nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a házaspár valójában a külső felderítésnek dolgozik, jelenleg éppen Dodik elmozdításán és a helyzet destabilizálásán, ami lehetővé tenné NATO egységek állomásoztatását”

A megnövekedett amerikai aktivitás nem véletlen. Az ukrajnai háború ugyanis kiélezte a helyzetet Európa konfliktus zónáiban. Időnként már-már háborúval fenyeget a feszültség megnövekedése Koszovó körül, és az eredmények átláthatósága ellenére Bosznia-Hercegovinában is szervezett tüntetések kísérték a választásokat.

„De mint már a cikk elején utaltunk rá, az amerikai nyomás növekedéséért nem kell Boszniág elmenni. Magyarország, pontosabban a magyar kormány is az amerikaiak célkeresztjébe került”

Egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormányra annak érdekében, hogy Budapest is teljes mellszélességgel felsorakozzon az Egyesült Államok mögé. Sokan ezzel magyarázzák már az uniós pénzek visszatartását, de az adott kontextusban sokatmondó David Pressman nagyköveti kinevezése is, aki már a kongresszusi meghallgatásán egyértelművé tette, milyen céllal érkezik Budapestre. S akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a nagykövetséget más nagyágyúkkal is megerősítették.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Tulajdonképp miről beszélünk? Amerika keze betette a lábát? (Be fogja tenni, ez nem vitás..) Korábban az Orosz medve szőrös mancsáról irkáltak, most a puha, krémmel ránctalanított, manikűrözött, amerikai kézről.
    Bedugják ide is egy laza mozdulattal jelezve az elvárt kézcsókot, ami természetesen megilleti őket, hiszen annyi jót kaptunk már tőlük. Ők maguk a Szabad Világ amelyben elvileg mindent szabad, ha jóváhagyták.

  2. “Meddig ér el Amerika keze?”… Valóban érdekes kérdés, mégpedig azért, mert ez kettős kérdés, és ennek van egy térbeli, és egy időbeli tartalma is. Ha a térbeli opciót nézem, akkor azt kell mondanom, hogy Oroszországot leszámítva, bármeddig. Az időbelit nézve, csak addig, amíg nem vágnak rá akkorát (vagy nem vágják le), hogy ne legyen kedve és ereje mások kárára nyújtózkodni. Ugyanakkor ez így leegyszerűsítés. A valamikori brit koronagyarmatból, a Függetlenségi Háború csinált egy, az idők folyamán folytonosan terjeszkedő (kézkinyújtó) nagyhatalmat, amelynek egyre nagyobb lett az étvágya, és az ókori Róma utódja akart lenni. Ugyanakkor annak sorsát nem akarja vállalni. A kérdés az, hogy magával tudja-e rántani a világot önmegsemmisítésében, vagy sem…

  3. Szorosan összefügg a mai jelentés, miszerint a török ellenzék Erdogant hibáztatja a földrengés miatt. Milyen kapóra jött ez a természeti katasztrófa, ez egy kincsesbánya az ellenzéknek, de ne legyenek kétségeink, a mi trágár, gyalázkodó ellenségeink még túltennének a törökökön is.

    Persze nagy szarban van El Quró, ha sokáig hallgat, vagy eltünik a nyilvánosság elől, akkor a feledés homályában találja magát. Időnként muszáj megnyilvánulnia, természetesen csakis a törvényesen választott magyar kormányt bÍrálva, és mélyen kussolva a gázvezetékek felrobbantását firtató kérdésekre, vagy Ukrajnával kapcsolatosan, a brüsszeli korrupció elhallgatásával bezárólag.

    Ami Amerikát illeti, a klasszikus metodika szerint jár el, a belső bajokat egy háború kirobbantásával igyekszik palástolni, és még hasznot is húz belőle.
    Keserű ébredés lesz ez a csatlósoknak, nade arra is van egy “B” terv, hogyan lehet polgárháborúvá, egymás ellen hergelni a népeket, mintegy kifogni a szelet az elégedetlenkedők vitorláiból.

    U.I.: Szinte alig várom, az izgalmasabb írásokat, majdhogynem azzal kelek, és azzal nyugszom, és hát a mai világpolitikában bőven van téma.

    • És?

    • Tisztelt Vecsernye Szláva!
      Szóra sem érdemes az ön megnyilvánulása!

      • Egy idióta, nem kell vele foglalkozni. Ballibsi bérenc.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

A XXI. század lappangó konfliktusai

2026. okt. 8.
Világunk történéseit vizsgálva tudjuk, hogy az egyes régióknak milyen kiemelkedő és stratégiailag – értsük ezt gazdasági vagy földrajz...

Szlovénia már kevésbé rózsaszín

2026. ápr. 4.
Kémügyek a szlovén választásban (is). Bár első látásra nem hozott nagy változást a március 22-én tartott választás, érzékelhetően kevesebb s...

Újabb patthelyzet Koszovóban

2026. márc. 16.
Harmadjára is előre hozott választások jöhetnek Koszovóban. Most ugyanis az elnökválasztásba bukott bele a frissen, december végén megválasz...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK

© 2018-2026 - #moszkvater