„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Mariupolnál támad az ukrán hadsereg?

2019. jan. 05.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Porosenko folyamatos provokációkkal operálhat a kampányban, s ez a Kárpátalján is kiélezheti a helyzetet

Petro Porosenko egy Mariupol közeli településen katonai vezetők és a védelmi miniszter társaságában egy hadgyakorlaton 2018. október 12-én #moszkvater

Petro Porosenko egy Mariupol közeli településen katonai vezetők és a védelmi miniszter társaságában egy hadgyakorlaton 2018. október 12-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/ Mikhail Palinchak / Ukrainian Presidential Press Office

Függetlenné válik az ukrán ortodox egyház, a Moszkvához hű papokat házkutatásokkal félemlíti meg az Ukrán Biztonsági Szolgálat, közben december 15-től a hadseregben leállították a szabadságokat. Egyre több hír jelenik meg arról, hogy ukrán támadás készül Mariupol környékén. Kijev ismét feszíti a húrt, eközben meghosszabbítják az Oroszország elleni szankciókat. Méghozzá arra hivatkozva, hogy nincs haladás az ukrán konfliktus rendezésében. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy a kercsi ukrán provokáció – amelyet csak tetézett az orosz határőrség aránytalan és durva reagálása – újabb alkalmat adott a Moszkvára gyakorolt nyomás növelésére.

Itt tartunk most, és még három és fél hónap van hátra az ukrán elnökválasztásig, amelyen a jelenlegi államfő csak úgy nyerhet, ha lényegesen javít a népszerűségi mutatóin. Ehhez pedig láthatóan a helyzet élezésének, ezen keresztül a nacionalista érzelmek felkorbácsolásának az útját választotta. S az eddigi tapasztalatok alapján lényegében tehet bármit, nyugati támogatóinak amerikai része lelkesen bólogat, míg a szitán azért egyre inkább átlátó európaiak a tudatosan kialakított helyzetben hallgatnak, és legfeljebb négyszemközt próbálják visszafogni, mérsékletre inteni Petro Porosenkót.

„Az amerikai és európai politikai érdekek és külpolitikai célok mind nyilvánvalóbb szembekerülése egyre inkább zsákutcába viszi a kezdetekben közös ukrán projektet”.

Az Egyesült Államok még a katonai szembenállás kiéleződését sem kizárva, alapvetően Porosenko radikalizálódásában érdekelt. Ennek érdekében európai szövetségeseiket – lezárva előttük az ukrán elit befolyásolásának csatornáit – ügyesen semlegesítik. Ezzel párhuzamosan Washington igyekszik minimalizálni a kijevi hatalom egyenirányításának költségeit. Ezt lényegében rátestálja az európaiakra.

Annak ellenére, hogy Európa, mindenek előtt Németország az ukrán gazdasági, szociális és politikai helyzet normalizálásában érdekelt. A háború kiújulásának forgatókönyveit Berlin határozottan elveti, ám sokszor csak tehetetlenül és kiszolgáltatottan vergődik. Németország mára a 2004-ben még oly lelkesen indított ukrán projekt túszává vált. A kercsi incidensre adott berlini reagálások világosan mutatják, hogy Németország mennyire másként képzeli el az ukrán válság rendezését, mint az Egyesült Államok.

A kialakult helyzetben a Napnál is világosabb, hogy az ukrán problémának jelenleg nincs megoldása. A jövő nyárig, az ukrán és az európai választások lezajlásáig legalábbis semmiképpen. Ezen idő alatt Porosenko borítékolhatóan megtesz majd mindent, szó szerint mindent hatalma megtartása érdekében. Ha kell, a demokrácia és a szabadságjogok visszaszorításával. Ennek a játszmának a nyitánya volt a hadiállapot kihirdetése. Ukrajna totalitárius fordulata azonban nem állhat sem Amerika, sem pedig Európa érdekében. Sőt!

„Porosenko bukása esélyt adna Európának arra, hogy kimozdítsa helyzetet a holtpontról, és konstruktív mederbe terelve a folyamatot, kölcsönös kompromisszumok útján érje el a konfliktus rendezését”

Ennek persze nem elégséges feltétele, hogy Porosenkót egy a megegyezésben és nem a konfliktus kiélezésében érdekelt politikus váltsa az elnöki székben. Ehhez arra is szükség van, hogy Európa végre önálló, a saját érdekei mentén kialakított külpolitikai irányvonalat vigyen. A kulcsszó ennek kapcsán az önállóság mellett a bátorság. A megújuló német vezetésnek nem szabad állandóan Amerikára figyelnie, mert az érdekek határozott és saját vonalvezetést követelnek. S ennek jegyében nem szabad, hogy Európa hagyja magát Kijev által manipulálni, s felüljön az ukrán provokációknak. Egyértelműen Kijev és ezzel párhuzamosan Moszkva tudomására kell hozni, hogy el kell végre kezdeni a minszki megállapodás teljesítését.

A kampányidőszakban a Kijevvel feszült viszonyba keveredett magyar kormánynak is fokozottan ügyelnie kell arra, hogy ne mérgesedjen tovább a helyzet. Mert látni kell, hogy Ukrajna a külpolitikai problémáit az utóbbi időben előszeretettel próbálja a vitapartner tudatos provokálásával megoldani. Ez történt a kercsi incidens esetében is, ahol az orosz fél rosszul értelmezett keménységet mutatva ennek felült. S a többi már ismerős. A nyugati, mindenek előtt az amerikai reagálások a provokált fél reagálását ítélik el hangosan, Kijev pedig nevet a markába.

„Ezeket a provokációkat kell elsősorban elkerülnie a magyar félnek, hiszen a beregszászi konzulátuson kiadott útlevelek kapcsán kitört botrány alighanem csak a kezdet”

A Kárpátaljára vezényelt katonai egység, a sorozások veszélye és az ukrán nacionalista szervezetek provokációjának egyvelege könnyen a magyar kisebbség elleni erőszakos akciókhoz vezethet a határ menti, többségében magyarok lakta járásokban. Egy ilyen konfliktust aztán az orosz vagy éppen a magyar titkosszolgálatoknak a helyzet élezését szolgáló provokációjaként lehet bemutatni, s ez a szcenárió alighanem vevőre is találna az Orbánnal szemben csak a nyomásgyakorlás növelésének lehetőségére váró nyugati körökben. S ha figyelemmel kísérjük az ukrán politikusok, és a sajtó Magyarországgal kapcsolatos megnyilvánulásait, akkor ez nem is olyan elképzelhetetlen forgatókönyv. Az információs térben ugyanis ukrán oldalról ezt már többször eljátszották.

Kijev ezen kívül a nemzetközi reakcióktól egyáltalán nem félve kész a legelképesztőbb lépésekre is. Ilyen volt, amikor elzárta a Krím vízellátását, s energetikai valamint kereskedelmi blokádot hirdetett. Különösen az első, emberiesség elleni bűnnek számítana, ha nem oroszok lennének a szenvedő fél. De Kijev a kercsi incidens után azt is gond nélkül meglépte, hogy megtiltotta az orosz férfiak beutazását az országba. Innen már csak egyetlen lépés, hogy kiutasítsák a kettős állampolgársággal rendelkező magyarokat is. Ne feledjük, hogy a rada honlapján nem is olyan régen már volt erre vonatkozó felhívás. A nyárig tehát mindenképpen a szokottnál is körültekintőbben kell alakítani a szomszédsági kapcsolatokat, ügyelve az érzékenységre és nem felülve az esetleges provokációknak. Tartok azonban attól, hogy még így is jöhetnek forró hetek a magyar-ukrán kapcsolatokban.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Európának szabadulnia kell a morális kényszerzubbonyból

    2026. febr. 15.
    Felhívás az ukrajnai háború negyedik évfordulóján. A világ a második világháború vége óta az egyik legmélyrehatóbb geopolitikai átalakuláson...

    Ukrajna valóban Magyarország ellenségévé vált

    2026. febr. 15.
    Orbán Viktornak igaza van, Ukrajna valóban Magyarország ellenségévé vált, állítja Andrew Korybko. Mint hozzáteszi, Kijev így Európa patriótá...

    Ötven évre tiltotta ki Moszkva a kazah komikust

    2026. febr. 14.
    Ötven évre tiltották ki Oroszországból a kazah komikust, Nurlan Szaburovot. A humorista beutazási tilalmát az FSZB Alkotmányos Rendszer Véde...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK