//Marad-e Moszkva az Európa Tanácsban?
Dmitrij Medvegyev az Európa Tanács brüsszeli üléséről távozik 2018, október 19-én #moszkvater

Marad-e Moszkva az Európa Tanácsban?

Szavazati jogának felfüggesztése miatt Oroszország 2017 óta nem fizeti a tagdíjat, ezért az Európa Tanács a csőd szélére került. A nyáron az alapszabály értelmében ki is zárhatják az oroszokat az ET-ből, ha addig nem maga Moszkva hagyja el a szervezetet. A kölcsönös illúzióvesztés közepette kibékíthetők-e az ellentétek?

Dmitrij Medvegyev az Európa Tanács brüsszeli üléséről távozik 2018, október 19-én #moszkvater
Dmitrij Medvegyev az Európa Tanács brüsszeli üléséről távozik 2018, október 19-én
Fotó:EUROPRESS/JOHN THYS/AFP

Anyagi gondokkal küzd az Európa Tanács. Csökkentették a munkatársak bérét, és egyéb takarékossági intézkedéseket is bevezettek. Mindezt azért, mert Oroszország immár 60 millió eurós tagsági díjjal tartozik. Az alapszabály szerint pedig amelyik állam két évig nem fizeti be a tagdíját, azt kizárhatják a szervezetből. Ez a határidő Oroszország esetében júniusban jön el. A kizáráshoz azonban kétharmados többség kell, s a legtöbb ország és maga az ET is inkább az oroszok maradásában érdekeltek.

„A kizárásnak igazából talán csak Ukrajna örülne. Moszkva ugyanakkor addig biztosan nem fizet, amíg vissza nem állítják az ukrán konfliktus miatt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében még 2017-ben megvont szavazati jogát”

E feszült helyzetben tartott a héten sajtóbeszélgetést Moszkvában a Valdaj Klub, amelyen az álláspontok tisztázása volt az elsődleges cél. Mint Konsztantyin Kocsaszov a felsőház külügyi bizottságának az elnöke elmondta, 1996-ban a belépéssel Oroszország tudatosan tette le a voksát a szovjet időkben elutasított demokratikus értékek mellett. A politikus aláhúzta, hogy ez Moszkva részéről helyes választás volt, és semmi oka sincs e döntés felülvizsgálatára. „Ami pedig a szervezet alapszabályzatában lefektetett értékeket illeti, Oroszország változatlanul osztja azokat” – fogalmazott Koszacsov, hozzátéve, hogy Moszkva a rá mindenek előtt katonai és védelmi téren rótt, nem teljesen legitim kötelezettségek ellenére sem kérdőjelezte meg soha az európai választás helyességét.

Koszacsov szerint a problémát az orosz tagság kapcsán nem az intézmény által képviselt értékekben, hanem a delegációkat politikai okokból szankcionáló parlamenti közgyűlés hozzáállásában kell keresni. A tagdíj fizetésének felfüggesztése tehát agresszív lépésnek tűnhet, ám az csak válasz arra a döntésre, hogy az orosz parlamenti küldöttség tagjai nem szavazhatnak a közgyűlésen, nem vehetnek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehetnek jelentéstevők, nem vehetnek részt a választásokat megfigyelő küldöttségekben, és nem képviselhetik a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a tanácson kívül. Oroszországnak tehát – húzta alá Koszacsov – nem az Európa Tanáccsal, hanem annak parlamenti közgyűlésével van baja.

„Oroszország keresi a kiutat ebből a helyzetből, ám ehhez kardinálisan meg kell változtatni az Európa Tanács belső szabályait” – tette hozzá mindehhez a videokonferencia keretében kapcsolt Ivan Szoltanovszkij. Oroszország állandó képviselője szerint a pragmatikusan gondolkodó delegációk is a megoldást keresik erre a vitára, és céljuk egyáltalán nem Oroszország kizárása”

Korántsem ilyen békés álláspontot képviselt Timofej Bordacsov a Valdaj Klub programigazgatója. A politológus a kérdésben egyre elterjedtebb konfrontatív véleményeket osztva arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország önálló külpolitikája vált ki csalódást és haragot az európai partnerekben.  „Oroszország globális felelősséggel bíró nagyhatalomként próbálja betuszkolni magát az ET intézményi keretei közé, ám ami 2014 óta folyik, az el kell, hogy gondolkoztasson mindenkit Oroszország és Európa jövőbeli kapcsolatait illetően” – fogalmazta meg az elemző a Nyugattal kapcsolatos illúzióvesztésből fakadó orosz álláspontot.

„Bordacsov szerint az Európa Tanács a kis és közepes nagyságú országok szervezete, míg Oroszország egy nagyhatalom, s ennek megfelelően kell viselkednie is”

Az orosz szakértő álláspontját nem osztotta sem a szenátor, sem pedig az Oroszországot Strasbourgban képviselő diplomata. „Az ET olyan páneurópai intézmény, amelyben a nagyobb országok által képviselt értékek semmiben nem különbözhetnek a közepes és kisebb országok értékrendjétől” – emelte ki Koszacsov. Az orosz tagság átgondolását nem látta sem időszerűnek, sem pedig megalapozottnak Szoltanovszkij sem. Már csak azért is – tette hozzá – mert az ET nélkül elképzelhetetlen az Oroszország által szorgalmazott, Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő Nagy Európa eszméjének felvetése.

A Valdaj sajtóbeszélgetésén elhangzottakból is kirajzolódik, hogy a Moszkva és Strasbourg közötti feszültség feloldásához mindkét oldalon a jelenleginél több pragmatizmus szükségeltetik. S ami magát az orosz oldalt illeti, Moszkva szempontjából úgy van értelme az Európa Tanácsban maradni, ha előbb megtalálja benne a maga helyét. Ezt pedig a kölcsönös illúzióvesztés közepette egyre nehezebb.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.