//Lukasenko játszmája
Alekszandr Lukasenko #moszkvater

Lukasenko játszmája

Fát ültetett a „szubbotnyikon” a belarusz elnök, és kitart a győzelem napi katonai parádé megtartása mellett is. Közben folytatja a geopolitikai játszmáit, és miközben az orosz teszteket visszautasította, több kamionnyi lengyel segélyt fogadott.

Alekszandr Lukasenko #moszkvater
Alekszandr Lukasenko
Fotó:EUROPRESS/Alexander Zemlianichenko/POOL/AFP

Kockázatos játszmába kezdett, amikor 19-re lapot húzott, de ezidáig még nem sokallt be Alekszandr Lukasenko. Bár a társadalom jobban tart a járványtól, mint az elnök, a számok eddig azt mutatják, hogy a belarusz út is járható.

Persze csak úgy, hogy a hangzatos kijelentések mögött folyik a védekezés. Lakhelyelhagyási korlátozások nincsenek, ám az iskolások tavaszi szünete azért három hétig tartott, és a szülők óvatossága miatt a tanítást is csak 30-40 százalékos létszámok mellett kezdték újra. De ami a legfontosabb, eddig az országban 120 ezer tesztet végeztek el, kétszer annyit, mint Magyarországon, és 25 laboratórium dolgozik folyamatosan. Így eddig már több mint 9 ezer fertőzöttet regisztráltak, közülük 60-an haltak meg, közel 600-an pedig már meggyógyultak. A tetőzést Belaruszban is május első felében várják, akárcsak a térség többi országában.

„Összességében tehát nem rosszabb a helyzet, mint például a szintén 10 milliós Csehországban, amely a szigorú karantén útját járta a járvány kezelésében”

Bírálta is a napokban a belarusz elnök a járvány európai kezelését. Mint Lukasenko fogalmazott, karanténba zárják az embereket, a koronavírus pedig ennek ellenére tombol, több százan halnak meg naponta. Az elnök szerint ebben közrejátszik az is, hogy a négy fal között az emberek immunrendszere legyengül, így a napfényre kilépve kiszolgáltatottá válnak a vírussal szemben. Lukasenko szerint ezek az emberek biztosan megbetegednek.

„Lukasenko más utat jár, és ettől az sem térítette el, hogy már abban a hokicsapatban is találtak fertőzöttet, amelyben játszik. Persze, könnyen vagánykodik, hiszen a környezetében folyamatosan tesztelnek mindenkit”

A Lenin születésnapján a szovjet idők óta hagyományos – ma már pragmatikusan tavaszi nagytakarításként is felfogható, ezúttal a náci Németország felett aratott győzelem 75. évfordulójának tiszteletére tartott – „kommunista szombatra” is agitált mindenkit. Maga az elnök a tragédia évfordulója előtt a csernobili zónában ültetett fát. A „szubbotnyikon” több mint kétmillióan vettek részt annak ellenére, hogy az egészségügyi minisztérium arra szólította fel a belaruszokat, hogy a hét végén maradjanak otthon. Erre szólított fel az ortodox egyház is. Még húsvétkor is arra kérte a híveket, hogy ezúttal ne menjenek ki a temetőkbe. A nyilvános rendezvények halasztását ajánlja a WHO is. Ennek ellenére folyik a foci bajnokság, és Lukasenko meg akarja tartani május 9-én a győzelem napi katonai parádét is.

„Lukasenko nem véletlenül választotta ezt az utat. A nyár végén elnökválasztás lesz, a komoly kihívásokkal küszködő belarusz gazdaság pedig az átlagosnál is nehezebben bírná ki a teljes leállást”

Az elnök kockázatos úton jár, és ennek az ellenzéki sajtó hangot is ad, míg a lakosság úgy védekezik a járvány ellen, ahogy tud. Így sokan nem engedték iskolába a gyerekeket, de a foci bajnokság meccsein is finoman szólva foghíjasak a lelátók.

„Közben a járvány, mint mindenütt, itt is részévé válik a geopolitikai játékoknak”

Ennek jegyében Minszk rossz minőségre hivatkozva visszautasította az orosz teszteket. Ugyanakkor a belarusz kormány látványosan demonstrálja a nyitottságát az Európai Unió és Kína felé. De éppen a napokban érkezett meg a szolidaritás és persze a geopolitikai befolyás erősítése jegyében egészségügyi védő felszerelésekkel a több kamionnyi lengyel szállítmány. Hogy mennyire érdekelt Varsó a szomszédos Belaruszban, azt mutatja, hogy ez a segítség négyszer akkora volt, mint amit Lengyelország Olaszországnak nyújtott. S hogy teljes legyen a kép, Julie Fisher személyében elődeinél komolyabb súllyal bíró amerikai nagykövetet neveztek ki Minszkbe. Feladata természetesen a kétoldalú kapcsolatok helyreállítása mellett Oroszország feltartóztatása is. A NATO-t is megjárt, eddig a külügyminisztériumban a nyugat-európai kapcsolatokért felelős diplomata a posztszovjet térséget a Kreml kiszorításának, nyomás alatt tartásának terepeként képzeli el.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.