//Lidice, a kiirtott falu
„A németek példát akartak statuálni, és a németek választása Lidicére esett” #moszkvater

Lidice, a kiirtott falu

MEGOSZTÁS

1942. június 10-én a németek lerombolták a csehországi Lidice községet, és lemészárolták a teljes férfilakosságot. Mindezt azért, mert cseh partizánok megölték a birodalmi helytartó helyettest, Reinhard Heydrichet, a cseh részek valódi urát. Az azóta újjáépített falu a náci gaztettek örök mementójaként él az emberiség tudatában.

„A németek példát akartak statuálni, és a németek választása Lidicére esett” #moszkvater
„A németek példát akartak statuálni, és a németek választása Lidicére esett”
Fotó:EUROPRESS/Sputnik
/AFP

Lidice lett a meghatározó élmény, a második világháborús csehszlovák történelem nagy, hősies jelképe. A kis falu tragikus története sosem múló fájdalom a csehek lelkében, akik mindig is azt hangsúlyozták, hogy Csehszlovákia volt a náci agresszió első igazi áldozata, amit 1938-39-ben néhány politikai döntéssel egyszerűen eltüntettek a térképről. Ám amíg valóban voltak áldozatok, addig azt sem szabad elfelejteni, hogy a csehek egy része – sok más néphez hasonlóan – azért belesimult a hitleri mindennapokba. Gondoljunk csak bele, mennyire lehet kollaborációval vádolni a Skoda Művek dolgozóit, vagy éppen mennyire nevezhetjük felelősnek az SS-nek mindenben segítő cseh köztisztviselőket és a rendőrséget a cseh zsidóság szinte teljes kiirtásában.

„Természetesen mindez nem feledtetheti el azok áldozatait, akik ártatlanul lettek a halálba küldve”

Egy biztos, a cseh ellenállás számára a birodalmi helytartó helyettes Reinhard Heydrich, a cseh részek valódi ura, ideális célpontnak bizonyult, hogy a likvidálásával olyan tettet hajtsanak végre, amire a világ felfigyel. Ám arra ők sem számíthattak, hogy a német megtorlás összességében 1500 áldozatot követel majd, és Lidicében elrettentésül agyonlőnek 198 férfit, míg 195 asszonyt és 98 gyereket elhurcolnak koncentrációs táborokba, akik közül szinte senki sem érte meg a háború végét.

„Ráadásul Lidice politikai öngyilkosságnak bizonyult a németek számára, mert megpecsételte hárommillió szudétanémet háború utáni sorsát”

De miért pont ezt a települést szemelték ki a nácik? Nos, a falucska lakóinak számonkérése eredetileg
Horst Böhmétől, a Kladno ipari városában székelő cseh- és morvaországi SD vezetőjétől származott – 1945-ben Karl-Hermann Frankot végezték ki az áldozatok családtagjainak jelenlétében, mint aki elrendelte a mészárlást –, aki meg volt arról győződve, hogy a merénylőkhöz igenis köze van Lidicének. Holott a lakosság abszolút nem foglalkozott a politikával, a világban zajló eseményekkel, csak élte mindennapi életét. Ráadásul a legtöbbjük azt sem tudta, ki az a Reinhard Heydrich. Sőt, arról sem volt tudomásuk, hogy az SS-Obergruppenführer elleni merénylet végrehajtói, Jan Kubiš és Jozef Gabčík kicsodák egyáltalán.

„A Heydrich elleni merényletet a brit titkosszolgálat kezdte el megszervezni. A végrehajtásra kiválasztott emigráns cseh és szlovák ellenállókat alapos kiképzés után, 1941 decemberében dobták le ejtőernyővel Prága környékén”

A hossza előkészítést követően a cseh partizánok 1942. május 27-én egy hajtűkanyarban nyitottak tüzet a Prága környéki szállásáról irodájába tartó Heydrich nyitott kocsijára, majd kézigránátot dobtak rá. A támadás következtében a birodalmi helytartó június 4-én belehalt sérüléseibe.

Hitler dührohamot kapott Heydrich halálhírétől, és azonnal elrendelte, hogy aki segít a tetteseknek a szökésben, vagy csak valamilyen tudomása van a kilétükről, és mindezt nem jelenti, azt a családjával együtt agyon kell lőni. Még a merénylet napján a legsúlyosabb megtorlásra utasított, első dühében tízezer „megbízhatatlan” cseh likvidálását akarta elrendelni. Erről aztán letett, de a következőket foglalta parancsba: „Aki a tetteseknek bármilyen segítséget nyújt, vagy a tartózkodási helyüket ismeri, és ezt nem jelenti a rendőrségnek, azt egész családjával együtt agyon kell lőni.”

„A németek példát akartak statuálni, és a németek választása Lidicére esett”

Már a merénylet másnapján, 1942. május 28-án a fekete egyenruhás SS- és Gestapo ügynökök géppel írt névlistákat lobogtatva, kordonnal körülvették a falut, és megkezdték a házkutatást, majd kis idő múltán letartóztattak nyolc férfit és hét nőt a Stribny és a Horak családokból, akiket később senki nem látott viszont. Ekkor úgy tűnt, a nácik bosszúhadjáratának vége. Hatalmasat tévedtek, ugyanis az egyik merényletben részt vevő partizán egy napig a faluban bujkált, és ez Böhme tudomására jutott.

És ez lett a falu halálos ítélete, ugyanis Hitlertől megérkezett a parancs, miszerint minden falubeli férfit ki kell végezni, a nőket koncentrációs táborokba vinni, míg a gyermekeket átnevelés céljából német családokhoz kell elhelyezni. Június 9-én – Heydrich berlini állami temetésének napján – este egy osztagnyi biztonsági rendőr Max Rostock SS-Haupsturmführer vezetésével visszatért. A kis település lakóit arra utasították, hogy irataikkal, ruhákkal és háromnapi élelemmel felszerelkezve gyülekezzenek a főtéren, majd szétválasztották a férfiakat, a nőket és a gyerekeket.

„Másnap pedig végrehajtották a Führer parancsát, gondosan ügyelve arra, hogy senki se menekülhessen el. Lidicét földig lerombolták és teljesen felégették”

A nácik még az emlékét is el akarták törölni a falunak, így a következő napokban a telekkönyvi kivonatból a község nevét is eltávolították. Az utókorra maradt dokumentumokból kiderült, hogy Lidicében minden tizenötödik életévét betöltött férfi lakost a helyszínen agyonlőtték – szám szerint 199-et –, 184 nőt a mecklenburgi Ravensbrück koncentrációs táborba, 7 nőt rendőri fogdába, 4 terhes nőt egy prágai kórházba hurcoltak. KIlencven gyereket a Gneisenau-i lágerbe vittek, nyolcat adoptáltak a Lebensborn programban.

A merénylet miatt a német rögtönítélő bíróságok 1357 cseh férfit és nőt ítéltek halálra. Ugyanakkor a Heydrichet meggyilkoló partizánokat június 18-án egy prágai templomban sikerült sarokba szorítani, és a kirobbant tűzharc során meghaltak. Hogy a németek lőtték le őket, vagy öngyilkosságot követtek el, nem tudjuk megmondani, ugyanis mindkét oldal másként állítja be a partizánok halálát.

„Mindenesetre a mészárlásnak volt utóélete is. Egyrészt 1946-ban a falut újból felépítették, és a település azóta is a náci rémtettek jelképe”

Másrészt a háború után 17 gyermeket találtak meg különböző német családoknál, és őket visszajuttatták a rokonaikhoz. Harmadrészt kiderült, hogy Lidice egyetlen férfi lakója életben maradt, de ő is csak azért, mert azon a bizonyos, június 10-i napon éppen börtönbüntetését töltötte. A mészárlás után fél évvel szabadult, ekkor tudta meg, már nincs hova és nincs kihez hazamennie…

MEGOSZTÁS