//Lenyeli vagy összefogja Tusk az ellenzéket?
„A PO-nak ugyanis előbb az ellenzéki oldalon kell megvívnia a csatát a vezető szerepért, méghozzá úgy, hogy közben ezen a térfélen koalícióképes legyen minden erővel. Enélkül ugyanis nincs esélye arra, hogy leváltsa Kaczynskiékat” #moszkvater

Lenyeli vagy összefogja Tusk az ellenzéket?

MEGOSZTÁS

Donald Tusk visszatérése a lengyel belpolitikába máris az ellenzék élére röpített vissza az utóbbi időben csak botladozó, vezetői- és identitásválságba süllyedt Polgári Platformot (PO). Az egyre inkább balliberális irányba tolódott jobbközép párt számára azonban a neheze még csak ezután jön, hiszen régi ellenfele, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) ismétlésre készül. Mint vezetője, Jaroslaw Kaczynski fogalmazott, nincs az kőbe vésve, hogy egy párt legfeljebb két cikluson át kormányozhat. Jön tehát az újabb Kaczynski-Tusk csata!

„A PO-nak ugyanis előbb az ellenzéki oldalon kell megvívnia a csatát a vezető szerepért, méghozzá úgy, hogy közben ezen a térfélen koalícióképes legyen minden erővel. Enélkül ugyanis nincs esélye arra, hogy leváltsa Kaczynskiékat” #moszkvater
„A PO-nak ugyanis előbb az ellenzéki oldalon kell megvívnia a csatát a vezető szerepért, méghozzá úgy, hogy közben ezen a térfélen koalícióképes legyen minden erővel. Enélkül ugyanis nincs esélye arra, hogy leváltsa Kaczynskiékat”
Fotó:EUROPRESS/Janek SKARZYNSKI and Paulo NUNES DOS SANTOS/AFP

Mintegy 3,5 százalékot erősödve visszaelőzte a Lengyelország 2050 mozgalmat, ezzel ismét az ellenzék legnépszerűbb pártjának mondhatja magát a Polgári Platform. Egyelőre. Ez a 21,5 százalék ráadásul még messze van a szintén valamelyest erősödött Jog és Igazságosság 37,5 százalékától, és ez a hatalmas távolság felértékeli az ellenzéki összefogás jelentőségét. Az IBRIS és a United Surveys közvélemény-kutató cégek felmérése alapján  Tuskék fő riválisa az ellenzéki oldalon, a Szymon Holownia volt elnökjelölt által alapított Lengyelország 2050 támogatottsága 21,5-ről 18 százalékosra esett vissza. Ez várható is volt, azonban messze menő következtetéseket ebből még nem érdemes levonni. A játék nagyon is összetett.

„A PO-nak ugyanis előbb az ellenzéki oldalon kell megvívnia a csatát a vezető szerepért, méghozzá úgy, hogy közben ezen a térfélen koalícióképes legyen minden erővel. Enélkül ugyanis nincs esélye arra, hogy leváltsa Kaczynskiékat”

Ezért Tusk azonnal a többi ellenzéki párt vezetőivel kezdett tárgyalásokat. Először is a Polgári Együttműködés nevű létező választási platform tagjaival. Célja, hogy az ellenzéken belül megszülessen legalább egy nem támadási megállapodás. Mint ugyanis a legutóbb Rzeszówban tartott helyi választás megmutatta, a PiS ellenzéki összefogással legyőzhető, addig azonban még hosszú az út. Nem biztos például, hogy mindenki csatlakozni akar a kormányzó párt ellen indított totális háborúhoz. Tusk azzal adta meg a következő két év lengyel belpolitikájának alaphangját, hogy „a gonosz uralkodik Lengyelországban, és csatába indulunk, hogy megütközzünk vele”.

„Ezzel a stratégiával csak az a baj, hogy a lengyel társadalom, és minden bizonnyal néhány ellenzéki párt sem nagyon kér már a két nagy párt harcából, és nem akarja újra kétpólusúvá tenni a lengyel belpolitikát”

Csakhogy Tusknak a párt jelenlegi helyzetében nem nagyon van más választása, mint a társadalom szétszakítása, a politikai porondon a PiS-PO szembenállás erősítése. A Polgári Platformnak ugyanis még az ellenzéki térfélen is vissza kell szereznie a vezető szerepet, amelyet az elmúlt egy évben a párt egyre mélyülő identitás- és vezetői válsága következtében elveszített. Ezt a Polgári Platform láthatóan úgy akarja elérni, hogy visszaépíti a lengyel politikában a régi megosztottságot, amelyben a PO a PiS ellenpólusa. Csakhogy ebből már sokaknak elege van. Ez ugyanis feltételezi, hogy az ellenzéki erők többségét – amelyiket sikerül – megpróbálja lenyelni, mint régen. A Polgári Platformtól azonban nemcsak azért fordultak el, mert túlságosan balra, liberális irányba tolódott, hanem ez a kétosztatúság sem tetszik sokaknak. Tuskék sikerének záloga tehát nem utolsó sorban a visszafogottság is, ami a hazatérés utáni első megnyilatkozások alapján nem igazán a sajátja.

„A PO-nak meg kell tanulnia, hogy az ellenzéki egység fontos, ám nem azon az áron, hogy a Polgári Platform bekebelezi a paletta ellenzéki oldalán állókat”

S persze, még ott van a PiS, amelynek szintén lesz egy-két szava ebben a versenyfutásban. Jaroslaw Kaczynski a Gazeta Polskának nyilatkozva például egyértelműsítette, hogy pártja 2023-ban győzelemre, a harmadik ciklusra készül. Tusknak pedig azt üzente, hogy előtt tanuljon meg dolgozni, mielőtt visszaülne a kmormányfői székbe. S hogy ezt komolyan is gondolják, azt jelzi, hogy az elmúlt egy év civakodásai után összezárja sorait a kormánytábor is. Egy újabb képviselő visszatérése után a kormánykoalíció visszaszerezte az alsóházban a többséget, amelyet június végén formálisan elveszített. A PiS vezető politikusai, köztük Mateusz Morawiecki miniszterelnök közben szintén intenzív országjáró kampányba kezdtek, amelyben a Lengyel Megállapodás elnevezésű, reményeik szerint az újabb győzelmet megalapozó, a gazdaság felpörgetését és újabb fejlesztéseket célzó kormányprogramot népszerűsítik. S ha ez a program csak megközelítően olyan sikeres lesz – az európai pénzek pedig erre esélyt adnak -, mint a Család 500+ program, akkor bizony Tuskéknak igencsak fel kell kötni azt a bizonyos nadrágot.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.